Magyarországon jelenleg csak kétharmados parlamenti többséggel lehet népszavazást kezdeményezni. Ezzel a népszavazás, mint demokratikus véleménynyilvánítási eszköz teljesen elvesztette a jelentőségét? Milyen más lehetőségekkel tudunk élni, ha szeretnénk érvényesíteni az érdekeinket?
Igaz, hogy jogilag a népszavazás eredménye nem kötelezi a beruházás felfüggesztésére a helyi képviselőket és a polgármestert, mégis erős üzenete lehet annak, hogy felépült egy olyan civil bázis, amely a jövőbeli tiltakozások alapja lehet.
Idén először az országgyűlési képviselő-választással azonos napon népszavazást is tartanak Magyarországon. A közös eljárással kapcsolatban sok kérdés érkezik jogsegélyszolgálatunkhoz, összeszedtük ezek közül a leggyakrabban előfordulókat.
A Nemzeti Választási Bizottság átengedte, a Kúria felülvizsgálta, az Országgyűlés elrendelte, a köztársasági elnök pedig kitűzte – ezt a gördülékeny utat járta be a kormány öt homofób kérdése nyár óta. Egy kivétellel mindegyik kérdés átment a szűrőkön, azonban a Kúria döntéseit – mint bármelyik alapjogsértő bírói döntést – egyéni panaszra még megsemmisítheti az Alkotmánybíróság.
Alaptörvényt sértő kérdés az Alaptörvény alapján nem bocsátható népszavazásra – legalábbis ez volt a helyzet mostanáig. Az Alkotmánybíróság pénteki döntése alapján már ez sem jelent gondot, így elgördült az akadály a homofób népszavazás ötödik kérdése elől.
Lehessen egy napon tartani országgyűlési választásokat és országos népszavazást – erről szól Volner János kedden benyújtott indítványa. A választások már belátható közelségben vannak, ilyenkor pedig mindig gyanús, hogy a szabályok módosítása pillanatnyi politikai érdeket szolgál.
Egyrészt azért, hogy a gyermekeim a legtöbb védelmet kapják, és a lehető legjobban felkészüljenek az önálló életre. Másrészt, nem akarok biankó csekket kiállítani sem a kormánynak, sem másnak. A TASZ ügyfelének írása.
Nagyon hasonló ügyekben fordultak hozzánk jogsegélyért helyi aktivisták és polgárok: problémáik oka a népszavazási kezdeményezések ellehetetlenítése.
A menekültellenes népszavazás előtti gyűlöletkeltő kampány volt a TASZ történetében az első, amiben határozottan állást foglaltunk a szavazat tartalmát illetően, és egy bizonyos (az érvénytelen) szavazat mellett érveltünk. Együttműködtünk 24 másik olyan civil szervezettel, akik a népszavazás érvénytelenítése mellett kampányoltak. A népszavazás érvénytelen lett, és a szavazáson résztvevők 6,3%-a érvénytelen szavazatot adott le. Minden szavazáson előfordulnak érvénytelen szavazatok, de példátlan számuk ezúttal azt jelzi, hogy több, mint kétszázezer aktív állampolgár volt, aki a nemtetszését nem csak távolmaradással fejezte ki, hanem érvénytelenül szavazott. Az eredmény ismeretében most érdemes kicsit azzal is foglalkoznunk, hogy mindez mit jelent a jogvédő szervezetünk szempontjából.
A TASZ arra buzdít: két X-szel szavazz, érvénytelenül! De biztonságos-e az érvénytelen szavazás, különösen, ha alig lesznek ellenzéki delegáltak a szavazatszámláló-bizottságokban? Ebben az írásban megmutatjuk: a választások tisztasága miatti aggodalom nem ok a távolmaradás mellett. Viszont jó okok szólnak amellett, hogy elmenjünk és érvénytelenül szavazzunk!
Dömötör Csabának, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkárának sajnos nem sikerült megértenie a 2016. október 2-i menekültellenes népszavazással kapcsolatos álláspontunkat, amely az állampolgárokat segíti a népszavazáson való részvételben. Segítünk, és elmagyarázzuk neki!
A Kormány a népszavazási eljárás módosítását kezdeményezte, javaslata már csak a zárószavazásra vár. Az új népszavazási eljárás látszólag megkönnyíti az országos népszavazások kezdeményezését. A TASZ álláspontja szerint azonban ezután semmivel sem lesz könnyebb a népszavazást kezdeményezők dolga – sőt. A várhatóan ezen a héten megszavazott új népszavazási eljárásrendről szóló blogsorozatunk első részében elmondjuk, az új szabályozás ezúttal hogyan ásná alá a népszavazás kezdeményezéséhez való jogot.
Felkeltette a kormány figyelmét is: az országos népszavazásokon a magyarországi lakcímmel soha nem rendelkezettek is szavazhatnak. Vélhetőleg a vasárnapi bolti zárva tartással kapcsolatos népszavazási kezdeményezések nyomására egy új rendeletben azt is bebiztosították: a határon túliak ne maradjanak le az országhatáron belül élők mindennapjait alapvetően befolyásoló döntésekbe való beleszólásról – két választás között, a népszavazásokon sem. Őket az Nemzeti Választási Iroda figyelmezteti ezentúl a regisztrálásra. A külföldön tanuló, dolgozó, magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok értesítésére nem tesznek hasonló erőfeszítést. De pontosan hogyan használná a határon túli szavazókat a kormány a népszavazások leszerelésére?
Strasbourgban, az Emberi Jogok Európai Bírósága (Bíróság) egyhangúan úgy döntött hogy az olasz állam sérti az azonos nemű párok alapvető jogait, ha nem biztosít a kapcsolatuknak jogi elismerést és védelmet.
Eljött a nap, mikor a Józsefvárosban elkezdik szisztematikusan begyűjteni a hajléktalanokat. Naponta 30-40 embert löknek át a szabálysértési iroda ajtaján.Nem vagyok jogász. Nem publikálok, nem szoktam előadásokat tartani, nem adok interjúkat. A háttérből huzigálom a szálakat és zsírozom a gépezetet. Immár ötödik éve.Ötödik éve nézem, hallgatom és figyelem a körülöttem zajló dolgokat a TASZ irodavezetőjeként. Az elején megrettentem a sok szörnyűségtől, amivel nap mint nap találkoztam. Elkerekedett, könnyes szemekkel hallgattam végig az egyik történetet, majd dobogó szívvel, egyre növekvő vérnyomással és kipirult arccal hallgattam végig a másikat. A szívem naponta akár többször is megszakadt, azokért is, akik végigszenvedték az ellenük elkövetett igazságtalanságokat, és igazából még azokért is, akik ezeket elkövették. Természetesen voltak könnyebben és nehezebben emészthető ügyek, emberből vagyok, nem tehetek róla, hogy X jobban megérint, mint Y.
Vasárnap ügydöntő helyi népszavazást tartanak a Józsefvárosban, a kérdések a hajléktalanokra vonatkoznak. A referendum akkor lesz érvényes, ha a választásra jogosultak több mint a fele részt vesz, eredményes pedig akkor, ha a szavazóknak több mint a fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ ad. Ha a népszavazás eredménytelen, akkor a helyi képviselők jogosultak dönteni.De hogy miről is szavaznak pontosan a nyolcadik kerületiek?