- Az európai kamaszok körében enyhén csökkent a droghasználat
- A magyar tinédzserek az átlag alatt fogyasztanak füvet, de átlagon felül isznak és dohányoznak
- A dizájnerdrog-fogyasztók jelentős része túl fiatal, hogy megjelenjen a felmérésben
- A drogpolitikai szigor nem szorítja vissza a droghasználatot, ahogy az enyhébb szabályozás sem sarkall fogyasztásra
- Ahol a droghasználat egészségügyi kérdés, a problémás fogyasztóknak jobb esélyei vannak a gyógyulásra
Négy évenként esedékes az az európai, átfogó felmérés, ami a 15-16 éves korosztály legális és illegális droghasználatát elemzi. Bár a trendek folyamatosan változnak, van, ami állandó: tinédzsereink dohányzás és alkoholivás terén továbbra is kimagaslanak a mezőnyből.
Kezdjük azonban egy jó hírrel: az ESPAD (Európai Iskolavizsgálat a fiatalok alkohol- és egyéb drogfogyasztási szokásairól) 2015-ben végzett és most publikált felmérése szerint európai szinten továbbra is csökkenőben van a legális és az illegális szerhasználat. Nézzük például a legelterjedtebben használt illegális szert, a kannabiszt. 2011-ben a felmérésben részt vett 36 ország átlaga 17% volt, ami azt jelenti, hogy a 15-16 évesek 17%-a próbálta már ki a kannabiszt. Ez két százalékos csökkenés a 2007-es adatokhoz képest, ami 2015-re további egy százalékot esett. Látványosabb a változás a magyar kamaszok körében, akik a felmérés szerint 2011-ben még 19% 2015-ben viszont már csak 13% arányban próbálták ki a kannabiszt. A TASZ drogpolitikai programja az okokról megkérdezte Elekes Zsuzsannát, az ESPAD felmérés magyarországi koordinátorát, aki először arra hívta fel a figyelmet, hogy a csökkenő trend európai szinten megfigyelhető, de ahogy Magyarországon később ugrott meg az illegális szerhasználat a ’90-es években a nyugati országokban megfigyelt mintához képest, úgy az enyhülésben is lehet fáziskésés. Másrészt arra is emlékeztetett, hogy az európai szinten kifejezetten szigorúnak minősülő drogpolitika miatt lehet, hogy sok diák fél számot adni az illegális droghasználatáról. És tegyük azt is hozzá, hogy a kamaszok jelentős részének egyszerűen drága a fű elérhetőbb számára az olcsó szesz. Mindezeket figyelembe véve tévedés lenne a hazai, tiltó szemléletű drogpolitikát ünnepelni, már csak azért is, mert a felmérésből világosan látszik, hogy a vonatkozó törvények vajmi kevéssé befolyásolják a kamaszok droghasználatát. Míg Franciaország és Bulgária kifejezetten szigorúan lép fel a kannabisszal szemben, előbbiben a 15-16 éves fiatalok 31%-a, utóbbiban 27%-a füvezett már életében, amik messze meghaladják az átlagot. A dekriminalizációt jó 15 éve bevezető – vagyis a kábítószer fogyasztást és a csekély mennyiségű birtoklását csak szabálysértésként kezelő – Portugália kamaszai az európai átlag alatt fogyasztanak kannabiszt és bár Csehországban a dekriminalizáció óta folyamatosan csökken a 15-16 évesek kannabisz használata, az érték még mindig kimagasló, 37%-os. Vagyis beszéljünk akár szigorú tilalomról, akár dekriminalizációról, az illegális szerhasználatot a drogszabályozás láthatóan nem befolyásolja.
Az ESPAD felmérés most először tért ki az új pszichoaktív szerek, más néven dizájner drogok használatára. Az adatok szerint a magyar kamaszok 4%-a próbálta már ki ezeket a szereket, ami megegyezik az európai átlaggal. Ez több kérdést felvet, hiszen a kezelőhelyek beszámolói és a rendőrségi lefoglalások adatai alapján a dizájner drogok kikezdték a kannabisz dominanciáját. Elekes Zsuzsanna egyetértett azzal a felvetésünkkel, hogy sok fiatal nincs tisztában azzal, hogy milyen szert fogyaszt, és nem tudja, hogy az új pszichoaktív anyagnak minősül-e. A hazai felmérést irányító kutató egyetértett velünk abban, hogy a herbál és a bio nevekről – amikkel félrevezetően a kannabiszt utánzó szintetikus kannabinoidokat illetik – sok fogyasztó gyógynövényre asszociál, mások pedig azt hiszik, hogy kannabiszt fogyasztanak. További oka lehet a relatív alacsony érintettségi mutatónak, hogy a használók jelentős része a felmérés idején nem érte el a 15-16 éves kort. A Kék Pont Alapítvány beszámolója szerint 2014-ben váltak tömegessé a szintetikus kannabinoidok okozta iskolai rosszullétek és az érintett tanulók jelentős része 14 éves vagy fiatalabb volt. Ez alapján arra számíthatunk, hogy a következő felmérés idejére az új pszichoaktív szereket valaha kipróbáló kamaszok aránya jelentősen emelkedni fog.
Rátérve az alkoholt és a dohányzást érintő számokra, amíg a felmérést megelőző 30 napban az európai kamaszok átlagosan 47%-a, addig a magyarok 63% fogyasztott alkoholt és az európai középhez képest több mint másfélszeres arányban részegedett le. Dohányzás esetében ugyanez az arány 23% és 28% a magyar kamaszok javára. Míg európai szinten a dohányzás és az alkoholivás egyaránt csökkenőben van, nálunk a négy évvel ezelőtti felméréssel azonos szinten stagnál. Ráadásul a töményitalok továbbra is népszerűbbek a fiatalok körében, mint a sör és a bor, illetve a gyors lerészegedést célzó „nagyivászat” arányában is ráverünk a mezőnyre. Az okok esetében felmerülhet, hogy Magyarország egyáltalán nem rendelkezik dohányzás- és alkoholstratégiával – aminek hiányára a TASZ többször felhívta a figyelmet. Ezzel szemben az alkohol fogyasztását a kormányzat rendszeresen népszerűsíti, gondoljunk csak a Pálinka Nemzeti Tanácsára, az Unicum és a törkölypálinka hungarikummá minősítésére, vagy arra a 2014-es állami kampányra, ami a pezsgőivást „boldogságbuborék-számlálóval” népszerűsítette a fiatalok körében. Jelentős lépésekre, de legfőképpen politikai akartra lenne szükség ahhoz, hogy a fiatalok körében a legális droghasználat is csökkenő pályára kerüljön, a problémás szerhasználók pedig megfelelő ellátásban részesülhessenek.
Kardos Tamás