Fél éve, március végén hírt adtunk róla, hogy Bence két éves korában végre hazakerült a szüleihez. Mint akkor megírtuk, a kisbaba születésekor azért nem kerülhetett haza, mert a helyi védőnő hónapokkal korábban jelezte a kórház számára: „Az asszonynak minden gyermeke átmeneti nevelésben van. Irreális lenne az újszülött kórházból való távozása az anyával együtt.”
Azaz, a kisfiú azért nem kerülhetett haza, mert bátyjai állami gondozásban éltek. Ugyanebben az időben viszont a nagyobb tesetvéreket azzal az indokkal nem engedte vissza a családjába a hatóság, hogy az anya ismét terhes. Tehát a kisfiú a bátyjai, a nagyobb fiúk pedig kisöccsük miatt nem kerülhettek haza. Így 2014 tavaszán a kórházból hazatérő szülőpárt ugyanaz a kongó üresség fogadta, mint az előtte eltelt 3 év minden napján.
A nagyfiúk nevelésbe vételének soros felülvizsgálatán, 2015 őszén a hatóság újra megvizsgálta a család körülményeit. A családgondozók megállapították a környezettanulmányban, hogy a család a saját tulajdonában álló házban lakik, az áram és gáz be van vezetve, a főzési, fűtési lehetőség biztosított. A nyári szünetről szóló feljegyzések arról szóltak, hogy a gyerekek örömmel voltak otthon, harmonikusan teltek a hetek, a szülők legjobb tudásuk szerint gondozták a fiaikat. Mindezek ellenére a gyámhivatal újra elrendelte a kiskorúak nevelésbe vételét. Az indokolásban olyan nevetséges indokok szerepeltek, mint hogy a téli kapcsolattartáson nem az anyuka, hanem az édesapa vagy a felnőtt nagylány főzte az ebédet.
A határozat ellen fellebbezéssel, majd bírósági keresettel éltünk. A bíróság meghallgatta a szülőkön kívül a családgondozót, a gyermekvédelmi gyámot is, és a széleskörű bizonyítás eredményeképpen megállapította, hogy egyértelműen jogellenes volt a gyerekek nevelésbe vétele, minden körülmény azt igazolja, hogy a gyermekeknek otthon a helye. Ezért a bíróság 2016. májusában jogerős ítéletében arra utasította a gyámhatóságot, hogy hozzon a gyermekek hazagondozásáról szóló döntést.
Ennek ellenére az alperes gyámhatóság nem hozta meg a döntését, ezért kénytelenek voltunk több ízben ügyvédi felszólításig menni, hogy a hatóság a lassan már egy éve jogellenesen állami gondozásban élő gyerekeket hazaengedje. Végül a felszólítások nyomán, a jogerős ítélethez képest 4 hónapos késéssel, szeptember végén meghozta a hatóság a várva várt határozatát: szeptember utolsó szombatján végre hazatértek a gyerekek.
Az alapvetően mélyszegénységben élő magyar roma lakosságot sújtó jogellenes kiemelési gyakorlatot rendszerszintű problémának tekintjük, ezért az Európai Roma Jogok Központjával (ERRC) közösen dolgozunk a jogellenes gyermekkiemelések ellen. Bence és testvérei szüleinek is a kezdetektől nyújtottunk jogi képviseletet.
Boros Ilona