Az előző posztban Bence esetén keresztül végigvettük, a betegjogi panasz miért alkalmatlan a kórházi fertőzéses esetek kivizsgálására. Röviden: azért, mert nem egy független szerv, hanem a kórház maga vizsgálja ki őket. Nade ott a bíróság mint független, igazságszolgáltató szerv. Érdemes-e odavinni a kórházi fertőzéses ügyeket? Hát – nem nagyon.
A bírósághoz klasszikus polgári jogi kártérítési perrel fordulhatunk, amit az egészségügyben gyakran neveznek műhibapernek. Amennyiben valakinek pénzben kifejezhető mértékű kárt okoznak, azt kötelező megtéríteni. A műhibaperek esetében is ez történik, ezért lehet időről időre rekordösszegű kártérítésekről hallani.
A kórházi fertőzéses esetekben erre mégis nagyon kicsi az esély. Miért nincs értelme tehát kórházi fertőzéses pert indítani?
1. ok: A bizonyítás nehézségei
Ahhoz, hogy kártérítést ítéljen meg a bíróság, az kell, hogy a károsodás mértékét bebizonyítsák. Márpedig a polgári perben annak kell bizonyítania, aki állít, ez pedig nem más, mint a keresetet indító beteg vagy annak családja. Ha valakinek a jobb keze helyett a balt operálták meg, az elég egyértelműen bizonyítható. De hogyan lehet bizonyítani, hogy tényleg kórházi fertőzés történt? Hát, az egészségügyi dokumentációból és szakértők segítségével. Viszont
a dokumentációt a kórház vezeti, és sokszor nagyon pontatlanul.
Az előző posztban Bence esetében is azt láttuk, hogy csak a vérmérgezés tényét vezették fel, de a papírokból már nem derül ki, hogy azt kórházi fertőzés okozta. Ezt pedig utólag bizonyítani gyakorlatilag lehetetlen. Ebben segíthet a szakértő. Csakhogy.
2. ok: Iszonyú drága
A szakértő drága, és a költségét a felperes előlegezi meg. Ha megnyerjük a pert, ugyan visszakapjuk ezt a pénzt, de sokan nem tudják kifizetni a szakértő több százezres díját (bár lehet költségkedvezményeket kérni). Nagyobb baj, hogy tapasztalataink szerint a szakértő ritkán megy szembe az egészségügyi intézményekkel. Vagyis sok pénzt fizethetünk egy elfogult véleményért, ami aztán mindent rendben talál a kórháznál.
3. ok: Nincs ügyvéd, aki elvállalná
A pernek további költségei is vannak, ezek közül kiemelkedik az ügyvéd díja – bár vannak olyan ügyvédek, akik utólag kérnek csak díjat, a kártérítés meghatározott részét. Ehhez viszont meg kell nyerni az ügyet, de mivel ez nem túl valószínű, inkább el sem vállalják az ügyet.
4. ok: Évekig tart
Egy ilyen per bonyolult. Nincsenek normális bizonyítékok, kell a szekértő, hogy megállapítson egészségügyi szakkérdéseket, a megegyezésre pedig nagyon kicsi az esély. Sok-sok tárgyalás vár tehát a felekre, két-három-négyhónapos időközökkel. Mire megszületik egy első fokú ítélet, simán eltelhet egy év, de valaki biztos fellebbezni fog. A másodfokú döntésig újabb év telhet el. Kinek van kedve egy reménytelen és drága eljárás végére éveket várni?
5. ok: Nem tudjuk megszüntetni a rossz gyakorlatot
Egy valami biztos nem történik meg a per eredményeként:
nem tárják fel, hogy a kórház vagy az orvos rutinszerűen jogszabályokat vagy szakmai előírásokat sértő módon jár el, nem vizsgálják meg ennek okait, nem néznek más eseteket sem, és ezért nem is keresik közöttük az összefüggéseket.
Magyarul a műhibaper nem segít megszüntetni a sérelmes gyakorlatokat, nem alkalmas arra, hogy rendszerszintű változást indítson el az egészségügyben. Hiába harcolunk végig éveket a bíróságon, holnap ugyanúgy elkaphatunk egy életveszélyes fertőzést ugyanazon az osztályon.
6. ok: Sosem fogják kimondani AZT
A hozzánk forduló ügyfelek leggyakrabban azzal a mondattal indítanak, hogy
nem pénzt szeretnék, hanem azt, hogy nevezzék meg a felelősöket és kérjenek bocsánatot.
A műhibaper nem alkalmas arra, hogy az áldozatoknak vagy családtagjaiknak megadja az igazságszolgáltatás érzetét. A jelenlegi rendszerben mindez elérhetetlen vágyálomnak tűnik.
Adott tehát egy per, ahol nekünk kell – alapvetően a kórház által vezetett dokumentáció alapján – bizonyítani, hogy a kórház hibájából következett be a károsodás, a szakértő százezres költségét jellemzően nekünk kell előlegezni, az eljárás évekig húzódik, és a végén vagy kapunk pénzt, vagy nem.
Ezért mondjuk, hogy a per nem alkalmas eszköz a kórházi fertőzéses esetekben. Ezért fordulunk az ÁNTSZ-hez. Következő posztunk arról szól, mit várunk az ÁNTSZ-től és miért.
Asbóth Márton
Nincs olyan jogi eszköz, amivel közvetlenül és hatékonyan fel lehetne lépni a kórházak jogsértő tevékenységével szemben. Nincs olyan, a kórházaktól független állami intézmény, amelynek az lenne a feladata, hogy kivizsgálja a betegpanaszokat. Az ÁNTSZ azonban lefolytathat ellenőrzéseket a kórházakban, ezért gyűjtünk konkrét eseteket – kíváncsiak vagyunk, a kezdeményezésünkre lefolytatják-e a vizsgálatokat (és milyen eredménnyel).
Küldd el a panaszod, hogy a te eseted kivizsgálását is elérhessük!