Előre tudható volt, ki fog nyerni az Eximbank 16 milliárdos tenderén, de az állami bank még ezt is megpróbálta eltitkolni. Azt meg pláne, hogy mi alapján döntött. De sikerült? Vendégszerzőnk, Zsiborás Gergő írása.
Divat lett tőkealapokat létrehozni Magyarországon – a konstrukció tagadhatatlan előnye, hogy strómanok nélkül lehet eltitkolni, kik az igazi tulajdonosai egy-egy vállalkozásnak. Az alapkezelő általában ismert ezekben az esetekben, ám a kezelt alapba beszálló „befektetők” a háttérben maradhatnak. Ilyen tőkealap például az állam által tovább adott MKB Bank tulajdonosa és Mészáros Lőrinc is egy tőkealap segítségével jelenik meg egyre több szektorban.
De vannak olyan tőkealapok is, ahol tudjuk, ki a tulajdonos, csak azt nem, hogy a kezelt pénzt, mi alapján kapták – ennek akkor van jelentősége, ha a kezelt vagyon a miénk, vagyis közpénz. Ilyen az Eximbank által meghirdetett két alap, a pályázatot 2015 végén írták ki. Szakmailag indokolatlan korlátozásokat vettek be a kiírásba, ráadásul elég rövid határidővel kérték be a pályamunkákat, miközben 16 milliárd forint volt a tét. Az is furcsa volt, hogy az állami Eximbank nem várta el, hogy a pályázó alapkezelők adjanak önrészt az állam 16 milliárdja mellé. A Forbes és a Figyelő egymástól függetlenül írta meg 2015 végén, hogy a győztes alapkezelő melyik lesz – ez elég egyértelműnek tűnt a pályázati kiírás után. Az Eximbank azonban egy ideig még azt sem akarta elárulni, hogy ki nyerte a pályázatot, miközben az eredmény már megvolt. Utóbbi nem is volt meglepetés: a Gubicza Ágoston és Boris Mihály tulajdonában álló GB & Partners nyerte a tendert. Az nem véletlen, hogy az Eximbank nem akarta elárulni, ki a nyertes – a pályázatot kiíró állami cég és a nyertes között ugyanis van egy kapocs, méghozzá Rogán Antal.
Gubicza Ágoston Rogán legnagyobb fiát neveli, a miniszter első feleségének jelenlegi férje. Az Eximbank vezérigazgató-helyettese pedig az a Puskás András, aki korábban Rogán Antal helyettese volt az V. kerületben. Rogán és Puskás feleségének van egy közös tulajdonú ingatlana is a Pasa Parkban.
Ezek után már kíváncsiak voltunk arra, hogy mi alapján döntött úgy az Eximbank, hogy 16 milliárdot bíz a Rogán-közeli alapra. Mivel a bank nem reagált az adatigénylésünkre, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hivatalhoz fordultunk, a hivatal azonban igazat adott az Eximbanknak. Még egyszer: az állami Eximbank 16 milliárdnyi közpénzt adott egy gyanús tenderen egy olyan társaságnak, mely kapcsolatban van a bank üzletfejlesztésért felelős vezérhelyettesével. Ezek után fordultunk bírósághoz, pert indítottunk az adatok nyilvánosságra hozásáért.
Az Eximbank jogtanácsosa tisztességesen felkészült, és a bank láthatóan azt a stratégiát választotta, hogy bizonyos adatokat kiad, hátha elállunk a keresettől. Ezek egy része azonban vagy nem volt releváns, vagy máshonnan kikérhető lett volna. A bekért adatok egy részétől ugyanakkor így is elálltunk, jelentősége ennek nincs, a cél az volt, hogy derüljön ki, mit vállalt a pályázatban a GB & Partners, és mi alapján ítélte azt a legjobbnak az Eximbank. Az ugyanakkor már az első tárgyaláson feltűnt, hogy noha az Eximbank két külön alapra írt ki pályázatot, azt egyben értékelte (ez szakmailag mindenképpen megkérdőjelezhető).
A per érdekessége volt az a kettőség, ami az ilyen pénzügyi alapokkal jár – és amit sokan, akik tulajdonosi kilétüket igyekeznek ezzel a formával elfedni, kihasználhatnak. Az Eximbank tulajdonképpen arra hivatkozott, hogy magán szereplőkkel kötött szerződést, ami igaz is. Az alapkezelést valóban egy magánemberek tulajdonában álló vállalkozás nyerte el, csakhogy a kezelt alap „befektetője” a magyar állam. A bíróság végül a kért adatok kiadására kötelezte az Eximbankot, mivel az „ilyen pályázaton indulóknak tudatában kell lennie, hogy az eredmény és a pályázat fokozott érdeklődésre tarthat számot”. A bíróság álláspontja szerint az általunk kért adatok kiadása nem okozna aránytalan sérelmet a pályázat nyertesének – sőt a bíróság szerint az Exim erre amúgy is csak általánosságban hivatkozott, konkrétummal nem tudta alátámasztani.
A bíróság a pályázaton nyertes GB & Partners pályázati anyagainak kiadására kötelezte az Eximbankot első fokon, a határidő ma (április 26.) jár le. Ezek szerint ma megtudhatjuk, hogy a Rogán Antalhoz köthető alapkezelő 10 nap alatt (ennyi idő volt beadni az anyagokat a tender kiírása után) milyen befektetési politikát és alapkezelési szabályzatot rakott össze, amivel meggyőzte az Eximbankot, nála van a legjobb helyen az állam 16 milliárd forintja.
Megítélésem szerint a per jelentősége, hogy az állami szereplőknek erős jelzés, hiába bízzák magánpiaci szereplőkre a közvagyon kezelését, az nem veszti el közpénz jellegét. Legyen az alapítvány vagy egy zárt befektetési alap.
A Forbesot a perben a Társaság a Szabadságjogokért képviselte. A civil szervezet a Jeremie-pályázatokért indított perben is képviselte szerkesztőségünket, ahol szintén fontos ügyben értük el, hogy egy állami bank (MFB) ne tudja eltitkolni, mi alapján osztott ki 100 milliárd forint uniós forrást. Tehetséges és nagy tudású ügyvédeket ismertem meg a TASZ-nál. Jó érzés tudni, hogy elértünk valamit – az érdem főleg az övék. Főleg egy olyan országban, ahol olyan ügyvédek is dolgoznak, akikre külön törvényt írnak, hogy praxisuk mellett vállalkozást is vezethessenek, miközben megkérdőjelezhető módon jutnak olyan vagyonelemekhez – éppen a köztől –, amikkel nem tudnak elszámolni.
Zsiborás Gergő
vezető szerkesztő, Forbes