Képzeld el, hogy testvéred a vasárnapi ebéd mellett egyszer csak levegő után kezd kapkodni. Kiesik a kanál a kezéből, te pedig ijedten rohansz és pánikolva tárcsázod a mentők számát. Szirénázva viszik be a testvéred a sürgősségire. A mentőben stabilizálják az állapotát, a közvetlen életveszély megszűnik. Fellélegzel és megkönnyebbülten hívod szüleiteket, akik már indulnak is a kórházba. Mire megérkeznek, testvéred az intenzív osztályra kerül, tüdőgyulladás gyanújával, az orvosok csöveken keresztül segítik a légzését, kanülön keresztül kapja a szükséges gyógyszereket.
Az állapota azonban romlik, hányás, hidegrázás, folyamatos rosszullétek jönnek, majd órákon belül annyira rosszul lesz, hogy magas lázzal öntudatlanul hánykolódik az ágyában. Az orvosok szerint semmi komoly, ne aggódj, sőt, nyugodtan menj haza, majd értesítenek, ha bármi történik.
A magas láz azonban napok alatt sem múlik, és mire legközelebb látogatóba mész, már egy másik emeletre irányítanak. Testvéred karanténba került, mert MRSA támadta meg a szervezetét még az intenzív osztályon. Szüleid naponta kétszer látogatják, de neked nem ajánlják az orvosok, mert a kisfiad is megfertőződhet. Ezért csak telefonon tartod a kapcsolatot a szüleiddel is, akik állandóan panaszkodnak: a nővéred vagy fuldoklik, mert eldugult a váladékot szívó cső, vagy a földre csöpög az infúzió meg a vér, ami a kezéből a kanül mellett kifolyik. De az is gyakran előfordul, hogy napokig ugyanazon a véres lepedőn fekszik.
Nóra lázát hetek múlva sikerült csillapítani, ekkor került csak ki az intenzív osztályról. Egy elkülönített, sötét ablakú szobába tették, kikötözött kezekkel, csövekkel a szájában.
A szobában takarítószereket és felmosóvödröket tároltak, inkább egy sötét szertárra hasonlított, mint kórteremre.
Pár nap múlva leállt a szíve, de mivel nem volt monitorokra kötve, annyira későn vették ezt észre az orvosok, hogy oxigénhiányos állapot lépett fel nála. Nóra kómába esett és napokon belül belehalt a fertőzésbe.
Ezek a történetek olvasói panaszként érkeztek hozzánk a kórházi fertőzések ellen indított kampányunkban. Ma Magyarországon minden egészségügyi intézményben jelen vannak a kórházi fertőzések. Ez a világon mindenhol probléma, de itthon odáig sem vagyunk képesek eljutni, hogy az állam végre elárulja, hány fertőzés történik kórházanként. Ebben a kampányban nem azt akarjuk elérni, hogy csökkenjen a magyar egészségügybe vetett bizalom, és nagyra becsüljük az egészségügyi dolgozókat, akik gyakran minden tőlük telhetőt megtesznek a hozzájuk kerülő betegek gyógyulásáért. Azt szeretnénk elérni, hogy végre tegyen valódi lépéseket az állam a kórházi fertőzések leküzdésére. Első lépésként készítsen nyilvános cselekvési tervet és hozza nyilvánosságra a fertőzések adatait.
Asbóth Márton