Gabi válni készül. Egyik heves veszekedésük alkalmával a házastársa kihívja rá a mentőket. Azt mondja a megérkező egységnek, hogy Gabi öngyilkossággal fenyegetőzött és aggódik érte. A mentősök érzékelik, hogy Gabi nagyon feszült, ideges, egész testében remeg. Minél jobban tagad, annál inkább gyanússá válik.
Biztos, ami biztos, beszállítják a pszichiátriára. Erről a beszállításról dokumentáció készül, ami később felhasználható lesz ellene a közelgő gyermekelhelyezési perben.
Gabi megérkezik a pszichiátriára, ahol rögtön erős gyógyszereket kap. Nem tájékoztatják számára érthető módon arról, hogy mi fog vele történni, valamilyen szemlét emlegetnek.
Nem olvashatja el az iratait, a beszállításról szóló dokumentumokat. Nem érti, hogy mi történik vele.
Telefonját elveszik, betegjogi képviselőjét nem tudja értesíteni, ügyvédet nem tud fogadni.
A kórház értesíti a bíróságot és kéri, hogy tartsák meg a bírósági szemlét. A kérelemben azonban csupán egy BNO kód szerepel, a bírósági jegyző, aki nem pszichiáter, nehezen értelmezi azt.
Három nap múlva sor kerül a bírósági szemlére. Ez az a mini tárgyalás, amit a kórházban tartanak, s melynek során a bíróság határozatot hoz arról, hogy Gabi kötelező gyógykezelése indokolt-e.
A bírósági szemle a kórteremben zajlik, a többi “beteg” és hozzátartozóik füle hallatára. Gabi ott találkozik a számára kirendelt ügygondnokkal (az állam által biztosított ügyvéd), aki előzetesen nem lépett kapcsolatba vele. Gabi az erős nyugtatóktól amúgy is kábának érzi magát, nagyon nehezen, kásás hangon próbál válaszolni az igazságügyi elmeorvos szakértő kérdéseire.
A kötelező gyógykezelésről szóló határozat csak 10-12 nap múlva érkezik meg, azonban a bíróság annak az ügygondnoknak postázza, akinek az elérhetőségét Gabi nem is tudja.
A másik példány Gabi otthonába érkezik, amit Gabi házastársa vesz át. A kör bezárult.
Kafkainak tűnő abszurditás, eljárásjogi őskáosz jellemzi a sürgősségi és kötelező pszichiátriai gyógykezelés magyarországi helyzetét. Pedig akarata ellenére gyógykezelés alá vetni valakit nagyon súlyos jogkorlátozás: a személyt ideiglenesen megfosztják szabadságától, ráadásul a pszichiátrián szerzett élményeket később sem lehet semmissé tenni.
A Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ egyezmény bizottsága többször felszólította a magyar államot, hogy hagyjon fel a gyógykezelések nem önkéntes formáival.
Addig is, amíg létezik ez az intézmény, kiemelten fontos, hogy legalább a magyar jogszabályok biztosította kereteket, az eljárásrendet és annak garanciális elemeit betartsák.
A témában megjelenő ombudsmani jelentések és Jogsegélyszolgálatunk tapasztalatai alapján most összeállítottunk neked egy 19 kérdésből álló listát, melynek segítségével ellenőrizni tudod hogy megsértették-e a jogaidat az eljárás során. A kérdések mellett a jogszabályi hivatkozást is megjelöltük, ezeket meg tudod nézni az egészségügyről szóló törvény szövegében.
Amennyiben jogsértéseket tapasztaltál, mindenképpen fellebbezz időben a határozat ellen. A fellebbezésbe minden jogsértő mozzanatot írj bele, ezek a határozat hatályon kívül helyezéséhez vezethetnek. Ez alapján utólag akár kártérítést lehet követelni vagy az Emberi Jogok Európai Bíróságához lehet fordulni. A megfelelő jogi lépések megtételéhez keress ügyvédet, vagy fordulj civil szervezethez.
Jogsegélyszolgálatunkat minden kedden 14:30 - 17:00, csütörtökön 10:00 - 12:00 között hívhatod a 06-1-279-22-35 telefonszámon. Bővebb információkat elérsz ezen a linken.
Ha sürgős segítségre van szükséged (éppen most szállítanak be, vagy most lesz a bírósági szemle) a 06-1-209-00-46 telefonszámon is hívhatod munkatársaunkat. Hétköznap 9:00 - 17:00 között lehet telefonálni.
→ kérdéssor a sürgősségi és kötelező gyógykezelésről, hogy ellenőrizni tudd: értek-e jogsértések.
Készítettünk egy könnyen érthető tájékoztatót is a sürgősségi és kötelező gyógykezelés eljárásáról, valamint arról, hogy milyen jogok illetik meg a pszichiátriára kerülő embereket.
→ könnyen érthető tájékoztató arról, hogy milyen jogaid vannak a pszichiátrián.
Milanovich Dominika