betegjogok
Hiába kérte hónapokig, hogy kezeljék, ellátatlanul halt meg egy daganatos beteg
Miután rákos elváltozást találtak Erzsébetnél, nem kapott egyértelmű tájékoztatást arról, hogy milyen kezelést terveznek az orvosai. Miközben állapota egyre rosszabbodott, kezelőorvosa szabadságra ment, ellátást pedig arra hivatkozva nem kapott, hogy nem tudják, mit tervez az orvos. Mire nekiláttak volna a kezelésnek, már késő volt.
Az utolsó pillanatig reménykedett családja az édesanya gyógyulásában, mert nem mondták meg nekik a kórházban, hogy már nem lehet rajta segíteni
Csak halála előtt tájékoztattak egy daganatos betegségben szenvedő édesanyát, hogy betegsége gyógyíthatatlan, és a régóta tartó kezelések csak a szenvedés enyhítését szolgálják. Ezzel megfosztották családját attól, hogy a kilátástalan kezelések és a gyógyulás hiábavaló reménye helyett az élete méltó befejezésére készüljenek fel.
Döntött a bíróság: a munkáltató nem kötelezhet a védőoltásra, ha az a dolgozó egészségét veszélyezteti
Pert nyertünk ügyfelünk, Rita képviseletében, akit azért rúgtak ki, mert egészségügyi okokból nem vette fel a Covid-oltást. A bíróság most kimondta, hogy a munkáltató jogsértő módon járt el, amikor egészségügyi állapota ellenére az oltás felvételére akarta kötelezni és annak hiányában elbocsátotta.
Nyílt levélben kértük a kórházigazgatókat, hogy a járvány alatt se feledkezzenek meg a betegek jogairól
A koronavírus-járvány második és harmadik hullámában rengeteg jogsegélykérő fordult hozzánk azzal, hogy nem tudja, mi történik kórházban fekvő szerettével. November közepére a kórházak ismét annyira leterheltté váltak, hogy a kapcsolattartás biztosítására sokszor nem jut erőforrás.
A járványhelyzetben is lehetőséget kell adni a kórházban fekvőknek a kapcsolattartásra
Az egészségügyi válsághelyzet a betegjogokra is hatással van, de nem jelenti azok teljes felfüggesztését.
A kórházban fekvő beteg nem feláldozható emberi erőforrás
Mindenki szeretne abban a tudatban élni, hogy ha ő vagy hozzátartozója egészségügyi ellátásra szorul, akkor hozzáértő kezekbe kerül, a szükséges kezelést haladéktalanul megkapja és csakis orvosszakmai szempontokon fog múlni, hogy mit tesznek az egészsége, vagy épp az élete megmentéséért.
Változtak a szabályok – kit tesztelnek koronavírusra, kit különítenek el?
A járvány előrehaladtával elkerülhetetlenül fontos volt, hogy megváltozzon az az egészségügyi protokoll, ami alapján eldöntik például azt, hogy kin kell elvégezni a koronavírus-tesztet. Megnéztük, hogyan kell eljárni az új szabályoknak megfelelően.
Elszakítják tőlem a gyerekemet, ha karanténba kerülök?
A karanténról készített tájékoztatónk rengeteg embert érdekelt, és noha igyekeztünk annyira részletesek lenni, amennyire csak tudtunk, valósággal záporoztak a kérdések. Ezeket válaszoljuk most meg.
Tájékoztass - ne a félelem vezéreljen!
A kötelező védőoltás témáját hatalmas indulatok övezik. Egy hangos kisebbség vehemensen ellenzi a kötelező védőoltásokat. Mások rögtön felháborodásuknak adnak hangot, ha bárki bármilyen szempontból kritizálja a jelenlegi oltási rendszert.Blogsorozatunkban utánajárunk, hogy mennyire és hogyan tájékoztatják a betegeket ma Magyarországon a védoltásokkal kapcsolatban és megindokoljuk, hogy szerintünk miért fontos a tájékoztatás. Adatainkat egyrészt a TASZ számára 2016 májusában végzett reprezentatív kutatásból, másrészt a TASZ által szintén 2016 májusában végzett közel 3000 válaszadó által kitöltött nem–reprezentatív online kutatásból merítjük.A sorozat első részében azzal foglalkozunk, hogy miért veszélyes a tájékoztatás elmaradása, vagy a nem megfelelő tájékoztatás.A tájékoztatás hiánya bizalomvesztéshez, az pedig az oltásoktól való elforduláshoz vezethet.Esetleg olyan gyermek is megkapja az oltást, akiknek nem kellene, mert nincsen oltható állapotban, de ez nem derül ki.Sokszor nem derül fény a szövődményekre, illetve nem jelentik azokat megfelelően, ezért az oltóanyagok monitorozása is hiányos.
A kötelező védőoltás, az abortum és a lelkiismereti szabadság
Az alapvető jogok biztosa kiállt a lelkiismereti-és vallásszabadság mellett és jogszabálymódosítást kért a védőoltási rendszerrel kapcsolatban, de a rendszer kötelező voltának helyességét nem kérdőjelezte meg.
Ne legyen most cukorbeteg!
Júliustól negyedévente ellenőrzik majd a cukorbetegek szénhidrátfogyasztását, s aki nem tartja be az előírt diétát, az nem kaphat a korszerűbb gyógyszerből. Első ránézésre akár logikusnak is tűnhet a rendelkezés, de nem csak ésszerűtlen, hanem etikai szempontból is aggályos.
Kell-e kötelező védőoltás? És fel lehet tenni ezt a kérdést?
Az Egészségügyi Tudományos Tanács súlyos fogalmi zavarral küzd. Két okból fontos ezt a zavart eloszlatni. Egyrészt a Tanács a magyar kormányzat része, egész pontosan a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának tudományos háttérintézménye, ami nem lebecsülendő dolog, ezért is finanszírozzuk a működését közpénzből. Másrészt az a fogalmi zavar, ami a Tanács elnökét, legutóbbi levele tanúsága szerint, meghökkentő lépésekre készteti, a szólás és a tudomány szabadságával áll kapcsolatban. A jogok pedig még kevésbé lebecsülendő dolgok.
Alig jut figyelem a betegek jogaira
20-ból 19. helyen végzett Magyarország az Európai Betegjogi Kartában foglaltak teljesülésében, derült ki az Active Citizenship Network felméréséből, amit Magyarországon a TASZ koordinált. A kutatás szempontjai ugyan nem minden esetben felelnek meg a magyar rendszer sajátosságainak, így nem mindig vonható le a megfelelő következtetés, de a hazai helyzet biztosan nem jó. Sőt. A TASZ levélben fordult az egészségügyért felelős Nemzeti Erőforrás Minisztériumhoz. Az Active Citizenship Network kutatást végzett 2010 őszén, melyben azt vizsgálta, hogy az uniós tagállamokban az Európai Betegjogi Kartában (doc) megfogalmazottak mennyiben teljesülnek. A kutatás módszertanának lényege, hogy az összeállított kérdőívet a kormányzati és az intézményi szereplőkön túl civil szervezetek is kitöltötték, így értékelhették a szolgáltatásokat és a szakpolitikák megvalósulását.
A megszűnő Egészségbiztosítási Felügyeletről
A múlt héten Szócska Miklós, egészségügyi államtitkár bejelentette, hogy megszüntetik az Egészségbiztosítási Felügyeletet 2010 szeptemberétől. A felügyelet a betegjogok érvényesülése szempontjából igen fontos feladatokat lát el.Az Egészségbiztosítási Felügyelet (EBF) tevékenységének egy jelentős részét az egyedi panaszok kivizsgálása jelenti. Az EBF-hez fordulhat minden biztosított az egészségügyi szolgáltatás igénybevétel során keletkezett panaszával. A panasztétel illetékmentes, s a felügyelet rögzített határidőn belül kivizsgálja a panaszt, majd a meghozott határozatát anonimizálva nyilvánosságra hozza a honlapján. Az EBF jogosítványa e körben többek között a jogsértő magatartástól való eltiltásra, a kötelezettség teljesítésére való felhívásra terjedhet ki, illetve bírságolási joga is van. Ez a panasztételi eljárás azért garanciális a betegjogok érvényesülése szempontjából, mert olcsón és viszonylag gyorsan, az adott egészségügyi szolgáltatótól teljesen független, valódi jogosítványokkal felruházott testület jár el, s vizsgálja ki az egyedi kérelmeket.