Pert nyertünk ügyfelünk, Rita képviseletében, akit azért rúgtak ki, mert egészségügyi okokból nem vette fel a Covid-oltást. A bíróság most kimondta, hogy a munkáltató jogsértő módon járt el, amikor egészségügyi állapota ellenére az oltás felvételére akarta kötelezni és annak hiányában elbocsátotta.
A koronavírus-járvány második és harmadik hullámában rengeteg jogsegélykérő fordult hozzánk azzal, hogy nem tudja, mi történik kórházban fekvő szerettével. November közepére a kórházak ismét annyira leterheltté váltak, hogy a kapcsolattartás biztosítására sokszor nem jut erőforrás.
Az egészségügyi válsághelyzet a betegjogokra is hatással van, de nem jelenti azok teljes felfüggesztését.
Mindenki szeretne abban a tudatban élni, hogy ha ő vagy hozzátartozója egészségügyi ellátásra szorul, akkor hozzáértő kezekbe kerül, a szükséges kezelést haladéktalanul megkapja és csakis orvosszakmai szempontokon fog múlni, hogy mit tesznek az egészsége, vagy épp az élete megmentéséért.
A járvány előrehaladtával elkerülhetetlenül fontos volt, hogy megváltozzon az az egészségügyi protokoll, ami alapján eldöntik például azt, hogy kin kell elvégezni a koronavírus-tesztet. Megnéztük, hogyan kell eljárni az új szabályoknak megfelelően.
Kit különítenek el? Milyen az otthoni elkülönítés? Kinek kell kórházba mennie? A koronavírussal kapcsolatban átfogó eljárásrendet adott ki a Nemzeti Népegészségügyi Központ, amelyből a legfontosabb tudnivalókat infografikán dolgoztuk fel és tettük közérthetővé.
A karanténról készített tájékoztatónk rengeteg embert érdekelt, és noha igyekeztünk annyira részletesek lenni, amennyire csak tudtunk, valósággal záporoztak a kérdések. Ezeket válaszoljuk most meg.
12 különböző témával foglalkozunk ma, de honnan indult Magyarország vezető emberi jogi szervezete? Hogyan jutottak oda jogászok a ‘90-es években, hogy létre kell hozni egy jogvédő szervezetet? Mi alapján dőlt el, hogy milyen témákkal foglalkozzanak az induláskor, és hogyan bővültek a témáink? Mára nagyon sok mindennel foglalkozunk, de a fő cél a kezdetek óta nem változott: az állampolgárok önrendelkezési jogának védelme, az egyenlõ bánásmód elvének betartatása és az állampolgárok jogtudatosítása.
Gabi válni készül. Egyik heves veszekedésük alkalmával a házastársa kihívja rá a mentőket. Azt mondja a megérkező egységnek, hogy Gabi öngyilkossággal fenyegetőzött és aggódik érte. A mentősök érzékelik, hogy Gabi nagyon feszült, ideges, egész testében remeg. Minél jobban tagad, annál inkább gyanússá válik.
Blogsorozatunk első és második részében azt néztük meg, hogy milyen tájékoztatást kapnak jelenleg a szülők a kötelező védőoltással kapcsolatban. Ebben a részben amellett érvelünk, hogy miért fontos a tájékoztatás. Adatainkat egyrészt a TASZ számára 2016 májusában végzett reprezentatív kutatásból, másrészt egy közel 3000 válaszadó által kitöltött nem–reprezentatív online kutatásból merítjük. A poszt főbb tanulságai:A jó tájékoztatás következménye a tudatos együttműködés.A fiatalabb korosztály elvárja az ilyen orvos-beteg viszonyt.A tájékoztatási hiányosságok bizalmatlanságot szülhetnek.A tájékoztatási hiányosságok veszélyesek lehetnek.
Blogsorozatunk előző részében azzal foglalkoztunk, hogy a kötelező védőoltással kapcsolatos tájékoztatás hiányosságai milyen negatív következményekkel járhatnak. Ebben a részben megnézzük, hogy milyen tájékoztatást kapnak jelenleg a szülők. Adatainkat egyrészt a TASZ számára 2016 májusában végzett reprezentatív kutatásból, másrészt egy közel 3000 válaszadó által kitöltött nem–reprezentatív online kutatásból merítjük.Online kutatásunkból az derül ki, hogy a megkérdezettek negyede egyáltalán nem kapott tájékoztatást.Sokszor nem telik el elegendő idő a tájékoztatás és az oltás között, nincs idő feldolgozni, kérdezni.Nagyon gyakran nem személyre szabott a tájékoztatás.Sok esetben nem teljeskörű a tájékoztatás, a szövődményekről, az elmaradás kockázatáról, az ellenjavallatokról nem tájékoztatnak.Nincs jó online tájékoztató, pedig sokan tájékozódnak az internetről.
A kötelező védőoltás témáját hatalmas indulatok övezik. Egy hangos kisebbség vehemensen ellenzi a kötelező védőoltásokat. Mások rögtön felháborodásuknak adnak hangot, ha bárki bármilyen szempontból kritizálja a jelenlegi oltási rendszert.Blogsorozatunkban utánajárunk, hogy mennyire és hogyan tájékoztatják a betegeket ma Magyarországon a védoltásokkal kapcsolatban és megindokoljuk, hogy szerintünk miért fontos a tájékoztatás. Adatainkat egyrészt a TASZ számára 2016 májusában végzett reprezentatív kutatásból, másrészt a TASZ által szintén 2016 májusában végzett közel 3000 válaszadó által kitöltött nem–reprezentatív online kutatásból merítjük.A sorozat első részében azzal foglalkozunk, hogy miért veszélyes a tájékoztatás elmaradása, vagy a nem megfelelő tájékoztatás.A tájékoztatás hiánya bizalomvesztéshez, az pedig az oltásoktól való elforduláshoz vezethet.Esetleg olyan gyermek is megkapja az oltást, akiknek nem kellene, mert nincsen oltható állapotban, de ez nem derül ki.Sokszor nem derül fény a szövődményekre, illetve nem jelentik azokat megfelelően, ezért az oltóanyagok monitorozása is hiányos.
Az alapvető jogok biztosa kiállt a lelkiismereti-és vallásszabadság mellett és jogszabálymódosítást kért a védőoltási rendszerrel kapcsolatban, de a rendszer kötelező voltának helyességét nem kérdőjelezte meg.
Júliustól negyedévente ellenőrzik majd a cukorbetegek szénhidrátfogyasztását, s aki nem tartja be az előírt diétát, az nem kaphat a korszerűbb gyógyszerből. Első ránézésre akár logikusnak is tűnhet a rendelkezés, de nem csak ésszerűtlen, hanem etikai szempontból is aggályos.
Az Egészségügyi Tudományos Tanács súlyos fogalmi zavarral küzd. Két okból fontos ezt a zavart eloszlatni. Egyrészt a Tanács a magyar kormányzat része, egész pontosan a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának tudományos háttérintézménye, ami nem lebecsülendő dolog, ezért is finanszírozzuk a működését közpénzből. Másrészt az a fogalmi zavar, ami a Tanács elnökét, legutóbbi levele tanúsága szerint, meghökkentő lépésekre készteti, a szólás és a tudomány szabadságával áll kapcsolatban. A jogok pedig még kevésbé lebecsülendő dolgok.
A HIV-vel élők csaknem fele nem Budapesten él, azonban az ellátásuk csak Budapesten megoldott: kontrollra, illetve a gyógyszerek felírására és kiváltására kizárólag a fővárosban van lehetőség. A TASZ 2008 óta folyamatosan próbálja elérni, hogy a budapesti HIV-ambulancia mellett hozzanak létre vidéki központokat, ahol ugyanolyan színvonalon, de a lakóhelyükhöz közelebb juthatnak ellátáshoz. Hol tart most a decentralizáció folyamata?
20-ból 19. helyen végzett Magyarország az Európai Betegjogi Kartában foglaltak teljesülésében, derült ki az Active Citizenship Network felméréséből, amit Magyarországon a TASZ koordinált. A kutatás szempontjai ugyan nem minden esetben felelnek meg a magyar rendszer sajátosságainak, így nem mindig vonható le a megfelelő következtetés, de a hazai helyzet biztosan nem jó. Sőt. A TASZ levélben fordult az egészségügyért felelős Nemzeti Erőforrás Minisztériumhoz. Az Active Citizenship Network kutatást végzett 2010 őszén, melyben azt vizsgálta, hogy az uniós tagállamokban az Európai Betegjogi Kartában (doc) megfogalmazottak mennyiben teljesülnek. A kutatás módszertanának lényege, hogy az összeállított kérdőívet a kormányzati és az intézményi szereplőkön túl civil szervezetek is kitöltötték, így értékelhették a szolgáltatásokat és a szakpolitikák megvalósulását.
A múlt héten Szócska Miklós, egészségügyi államtitkár bejelentette, hogy megszüntetik az Egészségbiztosítási Felügyeletet 2010 szeptemberétől. A felügyelet a betegjogok érvényesülése szempontjából igen fontos feladatokat lát el.Az Egészségbiztosítási Felügyelet (EBF) tevékenységének egy jelentős részét az egyedi panaszok kivizsgálása jelenti. Az EBF-hez fordulhat minden biztosított az egészségügyi szolgáltatás igénybevétel során keletkezett panaszával. A panasztétel illetékmentes, s a felügyelet rögzített határidőn belül kivizsgálja a panaszt, majd a meghozott határozatát anonimizálva nyilvánosságra hozza a honlapján. Az EBF jogosítványa e körben többek között a jogsértő magatartástól való eltiltásra, a kötelezettség teljesítésére való felhívásra terjedhet ki, illetve bírságolási joga is van. Ez a panasztételi eljárás azért garanciális a betegjogok érvényesülése szempontjából, mert olcsón és viszonylag gyorsan, az adott egészségügyi szolgáltatótól teljesen független, valódi jogosítványokkal felruházott testület jár el, s vizsgálja ki az egyedi kérelmeket.