Feleslegesen húzza az időt a minisztérium, végül úgyis meg fogjuk ismerni a kórházi fertőzéses adatokat

Bár már jogerősen is pert nyertünk az EMMI ellen, és kötelező lenne kiadniuk a kórházi fertőzések adatait, inkább az időhúzást választották: a Kúria felülvizsgálatát kezdeményezték. Emiatt most még pár hónap eltelik, mire megkapjuk az adatokat. Minden amellett szól, hogy a minisztérium ne várjon a bíróságra, hanem maga hozza nyilvánosságra az adatokat, úgyhogy most (újra) erre szólítjuk fel őket. Vagy folytatjuk a bíróságon.

Még április végén nyertünk jogerősen az EMMI ellen, az Ítélőtábla úgy döntött, hogy ki kell adni, melyik kórházban mennyi fertőzés történt. Velünk együtt a több száz hozzánk forduló, kórházi fertőzésen átesett beteg, hozzátartozóik és a szakmai szervezetek is várták, hogy végre megérkezzenek az adatok. A minisztérium azonban ahelyett, hogy teljesítette volna az ítéletben foglaltakat és nyilvánossá tette volna az adatokat, a Kúriához fordult, egyúttal azt is kérve, hogy a Kúria döntéséig ne kelljen kiadniuk az adatokat – így nyertek néhány hónapot.

 

A végeredmény aligha kétséges

A minisztérium jogi érvei a felülvizsgálati kérelmükben azonban igencsak gyenge lábakon állnak. Arra hivatkoznak, hogy a kért adatok személyes adatnak minősíthetők. Ez nyilvánvalóan alaptalan, hiszen ezek összesített, statisztikai adatok, amikből nem lehet visszakövetkeztetni az egyes betegekre. Ezzel az érvvel aligha tudják elérni, hogy a Kúria megfordítsa a korábbi jogerős döntést. Ez pedig csak egyet jelenthet: az EMMI időhúzásra játszik, abban érdekelt, hogy minél később legyenek kénytelenek kiadni az adatokat. Ez még önmagában nem is lenne meglepő, hiszen korábban már sokszor láthattuk – például a Századvég-tanulmányok esetében is –, hogy az állami szervek mindent megtesznek azért, hogy bizonyos adatokat ne, vagy csak a lehető legkésőbb kelljen kiadniuk. Csakhogy az EMMI további érveit olvasva egyértelmű a következtetés: az adatokat nekik, maguktól kellene nyilvánosságra hozniuk. Lássuk, miért!

 

EMMI: az adatokat fel kell dolgozni

„Nem releváns, helytelen, megtévesztő, félrevezető, pánikkeltő” – a minisztérium szerint ez mind egyszerre igaz lenne, ha az általunk kikért adatok nyilvánosságra kerülnének. Az EMMI nyilván arra céloz, hogy azok az adatok, amiket mi kértünk, még nyers adatok, amiket értelmezni kell.

Ezzel mi is tisztában vagyunk, orvosszakértő-adatelemző csapatunk hetek óta készen áll, hogy ha végre megkapjuk az adatokat, feldolgozza, értelmezze őket. Érdekesebb kérdés, hogy miért a nyers adatokat kellett kikérnünk, miért nem azokat a validált adatokat, amiknek a nyilvánosságra hozatalát már nyilván az EMMI sem kifogásolná. A válasz szomorúan egyszerű: azért, mert tartanunk kellett magunkat ahhoz, hogy olyan adatokat kérjünk ki, amikről biztosan tudjuk, hogy léteznek. A vonatkozó jogszabály a nyers adatok gyűjtését írja elő, tehát ezekről biztosan tudtuk, hogy megvannak a minisztériumban. Ez a stratégia sikeres is volt: az EMMI tényleg mindenre próbált hivatkozni a perben, de azt nem mondhatta, hogy a kért adatok nincsenek nála vagy nem léteznek. Ha viszont a feldolgozott adatokat kértük volna ki, akkor az EMMI azt válaszolta volna, hogy sajnos ezek az adatok nem állnak a rendelkezésére, így kiadni sem tudja őket.

 

Tulajdonképpen miért nem teszi a dolgát az EMMI?

Az EMMI tehát azt kifogásolja, hogy ha nyilvánosságra kellene hoznia a nyers adatokat, az félrevezető és pánikkeltő lenne. Noha az értelmezés nélküli adatok valóban nehezen összehasonlíthatóak, az nem kérdés, hogy az adatok közérdekűek, tehát a nyilvánosságra tartoznak. Csak egy valami érthetetlen: ha most úgyis van pár hónapja az EMMI-nek, miért nem megy elébe a per elvesztésének, és hozza ő maga nyilvánosságra a kórházi fertőzéses adatokat intézményi bontásban, validálva, úgy, ahogy szerinte ezt tenni kell? Mi a kezdetektől azt mondjuk, hogy az adatok nyilvánosságra hozásával, értelmezésével, vizualizálásával az állam mulasztását vagyunk kénytelenek pótolni. Mi lennénk a legboldogabbak, ha az adatokért nem pereskedni kellene, hanem az állam – úgy, ahogy normális országokban szokás – maga tenné közzé a kórházi fertőzések adatait.

Érthetően, átláthatóan, hitelesen. Nem egy sokoldalas szakszövegbe rejtve, és főleg nem egy félévekig húzódó pereskedés árán, amit ráadásul az adófizetők finanszíroznak.

A múlt héten üdvözöltük, hogy a Kormány látványosan lépni tervez a fertőzések ügyében. Egy valami viszont biztos: amíg nem lehet tudni, hogy mi a pontos helyzet és amíg nincs őszinte beszéd az ügyben, addig hiába az akár szakmailag korrekt lépések – nyilvános, érthető és pontos adatok hiányában ezeknek az eredményei sem látszanak majd.

Asbóth Márton