Mit szólnál, ha egy szerverről a teljes havi autózásod, buszozásod és készpénzfelvételed videofelvételről megtekinthető lenne a kijelölt állami szerveknek? Vagy ha épp a belföldi utazásaid során megadott adataid azonnal állami tárhelyre kerülnének? Sőt, ha az országhatárt átlépve egy olyan robot döntene az igazmondásodról, ami az esetek negyedében téved? Nem a Szép Új Világról, hanem a magyar kormány legfrissebb terveiről beszélünk, amik hírből sem ismerik az alkotmányos jogaid, ezért mindent megteszünk a visszavonásukért.
Több helyről értesülhettél róla, hogy egy törvénymódosítási javaslat azt célozza, hogy a térfigyelő kamerák, a tömegközlekedési járművek felvevői, de még a bankok által működtetett kamerák felvételei is egy központi tárhelyre kerüljenek kifejezetten hosszú, 30 napos tárolásra. Persze a szavak szintjén mindez csak a te érdekeidet szolgálná, vagyis a bűncselekmények megelőzését, illetve nemzet- és katasztrófavédelmi célokat. Joggal merülhet fel azonban benned a kérdés: miért kezel téged az állam – a tízmillió további polgárával együtt – potenciális bűnözőként? Arányos lépés a bűncselekmények kiszűrésére egy olyan rendszer kialakítása, amely folyamatosan mindenkire kiterjeszti a megfigyelést?
Teljes profilalkotás utazáskor és pihenéskor
Jól érzed, hogy a javaslat legnagyobb problémája, hogy bűncselekmény gyanúja nélkül avatkozna milliók magánszférájába és az állam kíváncsi szemei épp csak a hálószobádat kerülnék el. Azzal, hogy a felvételek egy közös tárhelyre kerülnek, összekapcsolásukkal végigkövethető bárki mozgása és minden pénzügyi tranzakciója az országban. Márpedig az ilyen típusú tömeges adatgyűjtés és annak nyomán a teljes profil alkotása alkotmányellenes és indokolatlan.Megalapozott esetekben – például terrorizmus gyanúja esetén – jelenleg is van lehetőség a gyanúsítottak megfigyelésére, így semmi nem indokolja, hogy a bűnmegelőzés jelszavával ez az ellenőrzés mindenkire kiterjedjen.
Hasonló probléma merül fel a kormány másik tervével, amely hivatalosan szintén a mi érdekünket szolgálja. Az adminisztrációs terhek csökkentésére hivatkozik az a törvényjavaslat, amely előírná a szállásadóknak, hogy a náluk tartózkodó vendégek személyes adatait (nevét, születési idejét és úti okmánya adatait) továbbítsák az Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) tárhelyére, ahol ahhoz az önkormányzatok, a NAV, a rendőrség, az idegenrendészet és a KSH hozzáférhet. Ismét adódik a kérdés: milyen főbenjáró bűnt követsz el egy nyaralással, amiért az adataid késlekedés nélkül áramlanak az adóhatóság és a rendőrség felé? Addig nincs probléma, amíg a szálláshelyen az adataid alapján azonosítanak, de hogy ezt minden esetben továbbítsák egy központi tárhelyre pusztán készletező adatgyűjtés céljából, bármiféle gyanú felmerülése nélkül, az elfogadhatatlan és alkotmányellenes.
Félkész hazugságvizsgáló robot a határon
Végül pedig egy újabb, milliókat érintő projekt, aminek tesztelése már meg is kezdődött. A Magyar Rendőrség koordinálásával valósul meg az iBorderCtrl nevű, EU-s pályázati pénzből megvalósuló határvédelmi rendszer, ahol egy arcfelismerő programmal együtt mesterséges intelligencia dönt arról, hogy igazat mondunk-e, így belépést nyerhetünk-e a határon. A rendszer működéséről, a feltett kérdések típusáról bővebben itt olvashatsz. A rossz hír az, hogy a rendszert a tesztüzemmód előtt mindössze 30 alanyon próbálták ki és csak az esetek 76%-ban szűrte ki sikerrel a hazudozókat. Minthogy a határátlépést évről-évre milliók teszik meg, húsbavágó, hogy egy ilyen rendszer alkalmas legyen a kitűzött cél megvalósítására és ne adjon hibás jelzést többszázezer ember esetében, miközben másokat meg tévedésből enged át. Ha a cél a hatékonyabb határvédelem kialakítása és ezen keresztül a nemzetbiztonság javítása, akkor ezt nem bízhatjuk egy olyan rendszerre, ami jelen állapotában nem alkalmas a feladat ellátására. A kamerák által rögzített felvételek sorsáról egyelőre nem tudni, de a korább ismertetett törvényjavaslatok fényében nehéz nem arra gondolni, hogy ismét hosszú időre biztosítják őket a hatóságok szíves felhasználására.
A fenti problémákkal megkerestük a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot (NAIH), hogy megbizonyosodjunk a rendszerek alkotmányosságáról. Többek között arra voltunk kíváncsiak, hogy
- Biztosított-e a központi tárhelyeken tárolt adatok megfelelő védelme?
- Biztosított-e az adatkezelési rendszerek transzparenciája?
- Megvalósul-e a célhozkötöttség elve az adatkezelések során?
- Indokolható-e, hogy a központi tárhelyen nem csak a bűncselekménnyel gyanúsítottak, hanem minden személy adatait tárolnák?
- Készített-e a NAIH előzetes adatvédelmi hatásvizsgálatot a törvényjavaslatok és a határvédelmi-rendszer kapcsán? Ha igen, milyen megállapításokat tett?
Amint megkapjuk a Hatóság válaszait, további tájékoztatást nyújtunk a fenti ügyekkel kapcsolatban.
A törvénymódosítási javaslatokról szakmai elemzésünket itt olvashatod.
Kardos Tamás