megfigyelés
Ágyúval verébre? Így épül a megfigyelő állam
Az arcfelismerésről szóló új törvényt nyilvánvalóan azért alkották, hogy megfélemlítsék azokat, akik a kormányzati tiltás ellenére is részt vennének idén a Pride-on – vagy éppen bármilyen olyan tüntetésen, amit a hatalom önkényes és mondvacsinált indokokkal el akar lehetetleníteni.
Ismét megfélemlítésre és gyűlöletkeltésre használja a gyermekeket a kormány
A fideszes képviselők által benyújtott törvénymódosítás olyan, mintha a bicskei bántalmazás ügyét szimbolizálná a törvényalkotás szintjén: hallgat a traumatizált gyermekekről, eltussolja a bántalmazók bűneit, és megfélemlíti a gyermekekért áldozatosan dolgozó szakembereket.
Új fejezet a Pegasus-ügyben: hazai és nemzetközi lépéseket teszünk
A titkosszolgálati megfigyelések magyar szabályozása rendszerszinten sérti az alapvető jogokat, ami a Pegasus-ügy kapcsán is bebizonyosodott. Hat érintett képviseletében eljárásokat kezdeményeztünk Magyarországon, az Európai Bizottság és a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága előtt, valamint Izraelben.
Könyvtárosokat is megfigyelhet az állam – az Alkotmánybírósághoz fordultunk a jogsértő törvénymódosítás miatt
Könyvtárosokat, pedagógusokat is titkos megfigyelésnek vethetnek alá, mert egy törvénymódosítás a teljes közszférára kiterjesztette a megbízhatósági vizsgálat lehetőségét. A TASZ alkotmányjogi panaszt nyújtott be ügyfelei képviseletében, akiket annak ellenére figyelhetnek meg, hogy munkakörükben nem áll fenn a korrumpálódás veszélye.
Magyarországon a jogsértő megfigyelés is törvényes
Az igazságügyi minisztertől objektív döntés nem várható, hatékony jogorvoslat pedig nincs a megfigyeltek számára – állapítja meg a TASZ szakmai igazgatója, Szabó Máté Dániel.
Ha még nem alázták volna meg eléggé a szociális szakmát: mostantól rendőrök figyelhetik meg őket
Miféle korrumpálódástól tartanak azoknál a szakembereknél, akik eddig is éhbérért, a szakma iránti elkötelezettség miatt maradtak a helyükön, és olyan szegénységben élő emberekkel dolgoznak, akik ha akarnák, sem tudnák őket lefizetni?
Az állam nyilvántart - nyilván tart tőled
Mit szólnál, ha egy szerverről a teljes havi autózásod, buszozásod és készpénzfelvételed videofelvételről megtekinthető lenne a kijelölt állami szerveknek? Vagy ha épp a belföldi utazásaid során megadott adataid azonnal állami tárhelyre kerülnének? Sőt, ha az országhatárt átlépve egy olyan robot döntene az igazmondásodról, ami az esetek negyedében téved? Nem a Szép Új Világról, hanem a magyar kormány legfrissebb terveiről beszélünk, amik hírből sem ismerik az alkotmányos jogaid, ezért mindent megteszünk a visszavonásukért.
A brit titkosszolgálat téged is megfigyelhet
Az Emberi Jogok Európai Bírósága a héten tárgyalja az amerikai és brit titkosszolgálatok jogszerűtlen gyakorlatát, aminek során százmilliók online kommunikációját és telefonhívásait ellenőrizték. Két éve tíz civil szervezet, köztük a TASZ indított pert a brit titkosszolgálatokkal szemben, ami most újabb fejezethez érkezett.
Senki nem tudja, kivel oszt meg Magyarország titkos hírszerzési információkat
Nemzetközi összefogásban igyekszünk kideríteni, Magyarország kivel osztja meg a nemzetbiztonság működése során szerzett titkos információkat. Megkérdeztük az ezzel foglalkozó minisztereket és az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságát is. Alig akartuk elhinni, mit válaszoltak – ha igazat mondanak, bőven van mitől tartanunk.
Mire használja Németh Szilárd a titkosszolgálatokat?
Németh Szilárd, az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottságának alelnöke a Mandinernek adott interjújában arról beszélt, hogy a köztársasági elnökjelölt Majtényi László munkahelye, az Eötvös Károly Intézet több támogatást kapott Soros György alapítványaitól, mint amennyiről az intézet számot adott. Arra az újságírói kérdésre, hogy ezt mégis mire alapozza, azt válaszolta: „Amit a szolgálatoktól meghallgathattam a nemzetbiztonsági bizottságban, arra. Aki ott volt, és vannak ott ellenzékiek is, annak számára világos, hogy itt sokkal, de sokkal nagyobb lóvé van a háttérben.”
A kormány be akarja tiltani a zárat az ajtódon
Miért fontos a TASZ-nak a titkosítás? Természetesen azért, mert Soros György minden hétfőn titkosított videóhívás útján lát el bennünket utasításokkal, és persze nem akarjuk, hogy kapcsolatunk nyilvánosságra kerüljön. PGP titkosítást használunk, amikor idegenszívű megbízóinknak napi progress riportokat küldünk arról, hogy hol tartunk az államrend megdöntésében. Az állami szerveket, például az obudsmani hivatalt Jitsi chaten tartjuk ellenőrzésünk alatt. A globális háttérhatalmakkal fenntartott kapcsolatunk titkos is és misztikus, kicsit utópisztikus, ezért velük csak 4096 bites RSA algoritmus segítségével kódolt üzeneteket váltunk. Aztán amikor eljön a hétvége, a TASZ-os drogos orgiáinkat CryptTalk-on és Signalon szervezzük le, és a Torbrowser segítségével szerezzük be a hozzávalókat. A partijainkon elképesztő dolgokat művelünk, minderről készülnek képek, de ezzel csak magunkat akarjuk szórakoztatni, ezért a fájlokat a felhőben titkosítva a SpiderOakONE-on, a saját gépünkön pedig az operációs rendszerünkbe épített FileVault programmal kódolva tároljuk.[*]
Minek nekem magánszféra?
Az információgyűjtés és megfigyelés új módozatait alkalmazó társadalmakat gyakran hasonlítják Orwell 1984-ének világához: a legrejtettebb gondolatunkat is figyelő Nagy Testvér tekintete elől senki nem bújhat el, az elvárásoktól való legapróbb eltérésre is büntetés a válasz. A mindennapi tapasztalatunk azért nem ilyen nyomasztó.
A megfigyelések alkonya
A 2001. szeptember 11-i támadások után az USA meghirdette a terrorizmus elleni globális háborút (War on Terror), amit az amerikai kormányok a hazafiasság álcája mögé bújva többek között arra használtak fel, hogy százmilliók magánéletéről gyűjthessenek információkat. 2015. június 1-jétől ennek vége.
A Snowden-generáció jövője
Az NSA-botrány, azaz az amerikai titkosszolgálatok túlkapásainak leleplezése olyan hullámverést keltett, hogy a téma a népszerű médiát is elérte. John Oliver Last Week Tonight című műsorának néhány héttel ezelőtti adásában a fő téma az volt, hogyan élnek vissza a kormányok hatalmukkal, és figyelik meg részben a külföldieket, részben saját állampolgáraikat. A probléma nem új, rengeteg történelmi és jelenkori példa is ismert, meg sem lepődünk, és az állam természetéből fakadónak tekintjük, hogy ilyen akár tömeges méretekben is előfordulhat. 2013 nyara előtt csak a vállunkat vonogattuk, de akkor jött egy huszonéves srác, aki bejelentésével újra divatba hozta az adatvédelmet.
Megszállják az államigazgatást a kémek
A kormány rendvédelmi salátatörvény-javaslatot (pdf) nyújtott be, melyben egy Nemzetbiztonsági Információs és Bűnügyi Elemző Központ felállítása szerepel. A csúcsszerv az államigazgatás összes nyilvántartásában szabadon kutakodhat, és az így nyert információt korlátozás nélkül tárolhatja. A személyes adatokkal táplálkozó szörnyeteg újabb szeget üt a magánszféra koporsójába.Eddig sem kellett a magyar nemzetbiztonsági szolgálatoknak pironkodniuk a külföldi társszervek előtt, ha az állampolgárok megfigyelésének nemzeti jogszabályi lehetőségeit taglalták. A szolgálatoknak a terrorelhárítás, bűnüldözés, bűnmegelőzés, vagy csak általánosságban a biztonság szavatolása érdekében ma is nagyon széleskörű felhatalmazása van a személyes adatok gyűjtésére. A jogalkotó a szolgálatok kényelmi szempontjait is messzemenően figyelembe veszi, hiszen gyakorlatilag teljesen ellenőrizhetetlen a személyes adatkezelési tevékenysége a minősített adatok (közkeletű, vagyis régi nevén: államtitok) alkotmányellenes szabályozása miatt. (Erről bővebben lásd a TASZ idevágó perét) Az év elején olyan törvényt fogadtak el, ami alapján a közszolgák önkéntesen hozzájárulhatnak ahhoz, hogy titkosszolgálati eszközökkel megfigyeljék őket, vagy, ugyancsak önkéntesen, tudomásul vehetik, hogy a hozzájárulás megtagadása miatt elbocsátják őket. Ez még csak a közszolgálati dolgozók megfigyelése előtt tárta szélesre a kaput.