A rendőrség önkényes jogértelmezése miatt szabálysértésért figyelmeztetett egy tüntetésszervezőt, aki nem az állami ÁNYK programon keresztül jelentett be egy sürgős tüntetést, hanem e-mailt küldött a rendőrségnek. A TASZ bírósághoz fordult, mert teljesen életszerűtlen, ráadásul jogkorlátozó is, hogy a rendőrség a körülményes szoftver használatára kötelezze a polgárokat, miközben e-mailben gyorsan és hatékonyan el lehet küldeni a bejelentéshez szükséges információkat - ahogy ez korábban sok-sok éven át problémamentesen működött.
Az új gyülekezési törvény egyik legnagyobb nehezítése a tüntetésszervezők számára a bejelentési rendszer megváltozása. Míg ugyanis korábban elég volt egy egyszerű e-mailt írni a rendőrségnek, amiben a szervező megadta a gyűlés legfontosabb paramétereit, ma már egy elektronikus rendszeren keresztül kell megtenni a bejelentést.
Elektronikus rendszer? De hát az jó, mondhatnánk, hiszen haladunk a korral! Azért várjunk csak egy kicsit, és nézzük meg ezt részleteiben! Magáról a rendszerről itt már írtunk részletesen, de aki adott már be adóbevallást elektronikusan, annak csak annyit mondunk: ÁNYK (általános nyomtatványkitöltő program). Korábbi írásunkból is az látszik, hogy az új rendszer nem biztos, hogy előrelépés az e-mailes bejelentéshez képest. Az igazi problémákat azonban a lenti történet mutatja meg igazán.
Ügyfelünk egy megyeszékhelyen szervezett tüntetést tavaly ősszel, amikor a városban először állítottak bíróság elé egy hajléktalan embert “életvitelszerű közterületen tartózkodás” miatt. A tüntetés célja a hajléktalanságot kriminalizáló szabályok elleni tiltakozás volt. A bírósági tárgyalásról a szervező akkor értesült, amikor már nem lehetett a törvényi 48 órás határidőben bejelenteni a tüntetést. A gyülekezési törvény szerint ilyen esetben is meg lehet tartani a gyűlést, csak igazolni kell, hogy miért nem lehetett betartani a határidőt. Ügyfelünk írt egy e-mailt a rendőrségnek, akik ezután azt kérték tőle, hogy indokolja a kései bejelentést, és ezért menjen be a rendőrségre. Ekkor pár óra volt hátra a tüntetés tervezett kezdetéig.
Ügyfelünk azonban olyan helyen él, ahonnan már nem tudott volna bemenni a rendőrségre a tüntetés kezdetéig, hiszen közben a demonstrációt is szerveznie kellett. Ezért a rendőrség felajánlotta neki, hogy küldjön egy újabb e-mailt, amiben tisztázzák a kérdéseket. Ügyfelünk ezt meg is tette. Kicsivel később azonban újra jelentkezett a rendőrség, és közölték: hiába az e-mailek, azt nem kezelhetik bejelentésként, mert nem a hivatalos elektronikus rendszert használta a bejelentő. Ekkor ügyfelünk a rendőrség útmutatása alapján még megpróbálta telepíteni a bejelentéshez szükséges programot, de a számítógépe operációs rendszere miatt ez nem sikerült. Egyszerűen nem készült a programból kompatibilis verzió. Sakk-matt: a program nem működik, a szervező már nem tud személyesen bemenni a rendőrségre, tehát az előírt bejelentési formáknak nem tud eleget tenni. Ügyfelünk azonban úgy gondolta, jóhiszeműen járt el, megtett mindent, és mivel először a rendőrség is elfogadta az e-mailes bejelentést, megtartotta a demonstrációt.
A helyszínen, amit a rendőrség biztosított, megjelentek a tüntetők és ügyfelünk, minden rendben lezajlott. Mindenki elégedett volt, sikerült áthidalni a nehézségeket, gondolhatnánk. Ekkor azonban két rendőr lépett oda ügyfelünkhöz és közölték vele, hogy gyülekezési joggal való visszaélés miatt szabálysértési eljárást indítanak ellene, mert nem jelentette be a demonstrációt. Ez azért furcsa, mert a rendőrség az e-mailezés után hozott egy határozatot, amiben szabályozta a gyűlés megtartásának feltételeit, ilyet pedig csak akkor lehet, ha a tüntetést tudomásul vették, illetve a törvény szövegéből sem következik, hogy az e-mailes bejelentés kizárt lenne. Az eljárás végén ügyfelünket figyelmeztetésben részesítették, ami ugyan a legenyhébb szankció, de a szabálysértési nyilvántartásba mégis bekerül. A döntés miatt bírósághoz fordultunk, hogy a jövőben a jóhiszemű szervezők ne kerülhessenek bajba. Bízunk benne, hogy a bíróság el fogja fogadni az érveinket, és ismét meg tudjuk védeni a gyülekezési szabadságot.
Döbrentey Dániel