Miután Orbán Viktor tavaly októberben a Kossuth Rádióban bejelentette, hogy a magyar kormány nem engedélyezi a palesztinpárti tüntetéseket, a rendőrség sorra tiltotta meg az ilyen gyűléseket. Az, hogy ez a Kúria és az Alkotmánybíróság szerint is rendben van, súlyos következményekkel jár.
A szigorú szabályokat könnyen a tiltakozók elhallgattatására lehet használni, ezért fontos tudatosítani ezeket.
A Karmelitánál zajlott tüntetések kapcsán még azok közül is sokan a rendőrök oldalára álltak a tüntetőkkel szemben, akik egyébként szimpatizálnak a tiltakozókkal és követeléseikkel. Fontos, hogy a rendőrség csak azt teheti meg, amire a törvény felhatalmazza, ez igaz a kényszerítőeszközök bevetésére és a fellépés módjára is. Ahogy a rendőrség védekezésében felhívta rá a figyelmet, a könnygáz valóban nem válogat, válogatnia tehát a rendőröknek kellett volna a rendelkezésére álló eszközök között, amikor fel akarták oszlatni a tüntetést.
Szerdán a Miniszterelnökség épülete előtt a rendőrség aránytalanul és indokolatlanul vetett be könnygázt és tonfát a tiltakozó kiskorúak ellen. A tüntetésen végig jelen voltak jogi megfigyelőink, az előállított fiatalok mellett pedig egész éjjel ott volt az ügyvédünk.
A kitörés napjára tervezett szélsőséges gyülekezést a rendőrség már évek óta tiltja, de idén ismét bebizonyosodott, hogy ez messze nem a legjobb döntés. De akkor hogyan lehetne elkerülni a szombatihoz hasonló váratlan atrocitásokat?
Országszerte tartanak megmozdulásokat, a közoktatás napjára időzítve pedig a tanárok sztrájkkal, polgári engedetlenséggel, a diákok pedig tüntetésekkel készülnek. Összeszedtük mit érdemes tudni a diákoknak.
Órákon át megbilincselve, egy rendőrautóban kellett várakoznia, és csaknem két napra – bármilyen bizonyíték nélkül – rendőrségi fogdába zárták ügyfelünket, aki egy szórakozóhelyről ment haza a 2018-as tüntetések idején. A bíróság most kimondta, hogy a jogsértő rendőri intézkedéssel megsértették ügyfelünk emberi méltóságát, ezért a rendőrségnek 400 ezer forint sérelemdíjat kell kifizetnie számára.
Történetünk során mindig alapvető volt számunkra, hogy nem annak alapján döntjük el, kinek nyújtunk jogsegélyt, hogy egyetértünk-e a céljaival. Ez azokra is vonatkozik, akik tüntetéseken nyilvánítottak véleményt – bármi is legyen az a vélemény. Vannak, akik hajlamosak saját politikai nézeteik alapján megítélni tevékenységünket: így fordulhat elő, hogy a mai napig megkapjuk bármilyen téma kapcsán, hogy hol voltunk 2006-ban.
Ismét sikerült bíróságon kimondatni, hogy a rendőrség nem oszlathat fel azért egy tüntetést, mert állítólag a tüntetők testi épségét akarja megvédeni - különösen, ha nem is fenyegeti őket veszély. Újabb siker a Ligetvédők képviseletében!
Erre a 12 pontra figyelj, ha nem szeretnél szabálysértést vagy bűncselekményt elkövetni egy tüntetésen.
A Becsület napja a magyarországi szélsőjobboldal egyik legnagyobb éves rendezvénye, ahová rendszerint több európai országból is érkeznek résztvevők. Az idei rendezvényről szóló felhívásban a szervezők kikötötték, hogy a sajtó képviselőivel csak a szervezők kommunikálhatnak, az eseményről készült tudósításokból pedig az is kiderült, hogy a mindenki számára nyilvános rendezvényen az újságírók csak a szervezők által kijelölt területen dolgozhattak. A konkrét események, de legfőképpen az új gyülekezési törvény kapcsán ezért érdemesnek tartjuk megvizsgálni a gyűlés nyilvánosságának fogalmát és annak gyakorlati alkalmazását.
Az elmúlt három napban több tucatnyian kerestek minket azzal, hogy megkapták a rendőrség határozatát a 2018. december 13-i tüntetés miatt. A tüntetőket a rendőrség a közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése miatt sújtja szabálysértési bírsággal. Pedig minden érintett polgár jogszerűen élt a politikai szabadságjogával, amikor a bejelentett tüntetésen és az azt követően kialakult spontán tüntetésen az úttesten vonult.
December 10-e az emberi jogok világnapja. Ezen a napon fogadta el Az emberi jogok egyetemes nyilatkozatát az ENSZ közgyűlése 1948-ban. Azóta eltelt ugyan hetven év, de a nyilatkozat cikkei semmit nem vesztettek aktualitásukból. Lehet, hogy te sem tudsz róla, hogy az életedre milyen nagy hatást gyakorolnak az emberi jogok, ezért kiemelünk néhány cikket, hogy megmutassuk a jelentőségüket. Emellett arra is rámutatunk, hogy mi mit teszünk az érvényesülésükért.
Ezen a héten több alkalommal kerestek meg minket Szabad Egyetem tüntetést szervező diákok amiatt, hogy pontosan hogyan tiltakozhatnak a CEU elüldözése, bizonyos egyetemi szakok megszüntetése, a felsőoktatás privatizálása és általában az egyre kevesebbek számára elérhető és egyre inkább a világtól lemaradva teljesítő magyar felsőoktatással kapcsolatban. A tiltakozás november 24-e óta tart a Kossuth téren és a tervek szerint holnap este ér véget. Személyesen én is sok jogsegélyt nyújtottam a diákoknak, így meghívtak, hogy vegyek részt a tegnapi programokon. Rég érezetem ennyire jól magam bármilyen tiltakozó akción.
A kormányzat olyan módosító javaslatot terjesztett elő, ami a nemzeti ünnepek idején kizárná a tüntetéseket Budapest legfontosabb, szimbolikus jelentőségű köztereiről, és felhatalmazná az önkormányzatokat, hogy további területeket vonjanak el a tüntetések elől.
Sokunk életében eljön az a pont, amikor annyira felháborodunk egy közéleti eseményen, hogy kimenjünk egy tüntetésre, vagy akár szervezzünk egyet. Egy egészséges demokráciában nem kell rendszeresen tiltakoznunk a hatalom lépései miatt, de megvan rá a lehetőségünk, hogy ezt bármikor megtehessük. Ezért nagyon ijesztő, ha csak a gondolata is felmerül annak, hogy politikai véleményünk kinyilvánításában korlátozhatnak minket. Az új gyülekezési jogi törvényről sokan úgy vélik, hogy ezt a célt szeretnék vele elérni. Legutóbbi Megafon estünkön arról beszélgettünk, hogy mennyire jogosak ezek a félelmek.
Az október 1. óta hatályos gyülekezési törvény legalizálta a rendőrségnek azt a korábbi jogsértő gyakorlatát, hogy védett személyek jelenlétére hivatkozva korlátozta a tüntetéseket. És ha már a rendőrség kapott egy ilyen lehetőséget, akkor rögtön Erdogan budapesti látogatása alkalmával élt is vele.
Most zajlik az Országgyűlésben a választási eljárásról szóló törvény módosítása és az új gyülekezési törvény megalkotása. Mindkét javaslatban súlyos problémákat találtunk: Az új gyülekezési törvény ellehetetlenítheti a polgárok véleménynyilvánításának szabadságát, a választási eljárásról szóló törvény módosítása pedig a választást teszi átláthatatlanabbá, egyenlőtlenebbé, és kevésbé szabaddá. Elmentünk az Országgyűlés Igazságügyi bizottságának ülésére, hogy megfigyelhessük, mennyire van lehetőség a törvényjavaslatok súlyához méltó vitára. Kíváncsiak voltunk, hogy a bizottsági tagok a nekik elküldött érveinket megfontolják-e. Sajnos nem csalódtunk kellemesen, a törvénygyár kritika és gondolatok nélkül zakatol át a polgárok szabadságjogain néhány ellenzéki képviselő próbálkozása ellenére. Mi azonban felkészültünk arra, hogy a hamarosan megváltozó jogszabályi környezetben is kiálljunk a polgárok politikai szabadságjogai mellett.
A rendőrség a várakozásokkal ellentétben mégis hermetikusan elkordonozza az idei Pride-felvonulást. Ezzel a rendőrség fenntartja azt az évtizedes gyakorlatot, hogy a menetet elzárja, elszeparálja a várostól és annak lakóitól, és ezzel meg is fosztja az értelmétől a felvonulást.
Az utóbbi napokban zajló tüntetéshullám nyomán megugrott a TASZ-hoz érkező jogsegélyek száma, amelyek a gyülekezési jogot érintik. Az alábbiakban a leggyakoribb, legjellemzőbb kérdéseket igyekszünk megválaszolni. Annak, aki rászánja az idejét és az energiáját a tiltakozásra, érdemes ezt, valamint további tájékoztató anyagainkat is elolvasnia, hogy tisztában legyen a tüntetéssel kapcsolatos jogaival, lehetőségeivel, felelősségével. A legfontosabb mégis az, hogy írd fel a forró vonalunk számát +36 30 7223356, ahol instant jogi segítséget kaphat az, akit tiltakozik vagy tiltakozna, vagy akit tiltakozása miatt hátrány ér.
Megígértük, hogy senkit nem hagyunk egyedül, aki él politikai szabadságjogaival, és másokkal együtt kinyilvánítja véleményét az utcákon. Ehhez tartjuk magunkat. Készítettünk egy rövid összeállítást a gyülekezési jog gyakorlásának törvényes kereteiről, amit ajánlunk a tüntetések szervezői és résztvevői figyelmébe. Emellett továbbra is készek vagyunk ingyenes jogi tanácsokkal és szükség esetén jogsegéllyel is támogatni titeket az ország egész területén. Forródrótót üzemeltünk be arra az esetre, ha azonnali segítséget szeretnétek kérni tőlünk. Ha tüntetni vagy tiltakozni mentek, ezt a telefonszámot írjátok fel a karotokra: 06 30 722 3356. Van, akinek korábban már hasznos volt, titeket is megnyugtathat.
A politika nem azonos azzal a posvánnyal, amit joggal gondolunk a pártpolitikáról. A politika saját ügyeink intézése: minden olyan rendszernek ez az alapja, ami az állampolgárok részvételét értéknek tekinti. Nincs is ennél erősebb érték: a vita előre visz, a másik eltiprása visszavet. Tehát a közügyek alakulásába mindenkinek bele lehet szólnia, és nem csak négy évente. Sőt, a távolságtartás a közügyektől egyre nagyobb felelőtlenség. Azoknak, akik az hitték, hogy ha ők távol tartják magukat a politikától, akkor majd az sem fog beleszólni az ő életükbe, végérvényesen rá kell jönniük, hogy ez nincs így.
Március 15-én az állami ünnepség a tervek szerint zajlott le, a miniszterelnök beszélt, a tapsolók tapsoltak, a fütyülők fütyültek, az ellendemonstrálók ellendemonstráltak, ahol pedig tettlegességig – jogsértésig – fajult a nézeteltérés, a rendőrség közbeavatkozott. A rendőrség értékelése szerint is az ünnepi rendezvények számottevő rendbontás nélkül értek véget. Szerencsére!
A Ligetvédők a Városligetet védik attól, hogy a kormányzat ott építsen múzeumi negyedet –folyamatos helyszíni jelenléttel, erőszakmentes tiltakozó akciókkal, a polgári engedetlenség eszközeivel.Békés gyülekezéshez való alkotmányos joguk gyakorlását a rendőrség rendszeresen korlátozza, úgyhogy ők is védelemre szorulnak: ők jogvédelemre.A tiltakozáshoz való jogukat a TASZ védi.
Az október 23-i állami ünnepségre nem engedték be Juhász Pétert, az EGYÜTT politikusát. 2014. július 5-én Orosz Mihály Zoltán érpataki polgármester nagyjából ugyanott, a Kossuth téren próbált sikertelenül csatlakozni a Budapest Pride felvonuláshoz, de a rendezők neki sem hagyták ezt. Első látásra hasonlít a két eset: egy-egy megosztó személyiséget nem engedtek be rendezők – a rendőrség tétlenkedése mellett – a Kossuth téren egy olyan rendezvényre, amellyel szemben ők ott tudhatóan a nemtetszésüket szerették volna kifejezni. Mindketten a véleménynyilvánítási szabadságukkal szerettek volna élni. Csakhogy míg Orosz Mihály Zoltánt jogszerűen tartották távol, Juhász Pétert – az általunk ismert információk alapján – nem. Orosz jogai nem sérültek, Juhászt viszont súlyos jogsérelem érte. Miért e különbség?
A Több technót a Parlamentbe! nevű rendezvény nem először került megrendezésre, május 29-én már hatodik alkalommal adtak hangot követeléseiknek a résztvevők. A rendőrség tudomásul vette a rendezvény bejelentését – s bár ezzel sikerült a tüzet eloltania, addigra már megégette magát. A tudomásul vételre ugyanis már azután került sor, hogy a korábban tett bejelentést nem vette komolyan, mire a szervezők a TASZ segítségével bírósághoz fordultak (és új bejelentést tettek). A rendőrség későn kapott észbe: hiába vette tudomásul az új bejelentést, a bírósági eljárás elindult, és hiába kezdett el érvelni, a bíróság ellenük ítélt. Tanulságos történet következik a hányaveti hatósági jogalkalmazásról.
A március 15-i Orbán-beszédre tekintettel a TEK területlezárást rendelt el a Múzeum körútra a Nemzeti Múzeum előtt. Csakhogy ez a terület egy törvény által védett demonstráció helyszíne is egyben. Kihívás ez a rendőrség számára, amit nem lesz egyszerű megoldania. Ám ha kizárólag a jogszerűség talaján marad, akkor nem is lesz lehetetlen.
Őfelsége rendőrségét, úgy tűnik, igen könnyű zavarba hozni – a NER-t pedig egy szem polgár is könnyedén meghekkelheti. Idén március 15-én ugyanis nemcsak a kormány és hívei fognak ünnepelni a Nemzeti Múzeum előtt: a rendőrség nem tudta megakadályozni, hogy a kormány kritikusai tüntetést szervezzenek ugyanoda.
Tüntethetnek, tiltakozhatnak a menedékkérők Magyarországon?Igen. A békés gyülekezés joga, a tiltakozás szabadsága mindenkit megillető emberi jog, állampolgárságtól függetlenül. E jog azokat a menedékkérőket is megilleti, akik szabálytalanul lépték át a magyar határt, vagy szabálytalanul hagyták el a gyűjtőpontot, befogadó-állomást. A gyülekezési szabadságot nem lehet felfüggeszteni még a „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben” sem.
Ma Magyarországon a gyülekezési jog a politikai szabadság egyik utolsó bástyája. A szabadságpárti gyülekezési törvényt nem forgatta fel a kétharmados kormányzat, a rendőrség 2006 óta ügyel arra, hogy kényszerítő eszközöket ne kelljen bevetnie. Ám a szabadság e bástyája is ostrom alatt áll: a törvény megkerülésével alkalmazott korlátozások már nem kivételesnek, hanem mindennaposnak tekinthetők – Ilyen az, amikor közvetlenül a miniszterelnök utasít rendezvények megtiltására [itt és itt], vagy amikor TEK-területlezárás miatt nem lehet tüntetni az adott helyen. Az adminisztratív korlátozások egyik legújabb és legrafináltabb módja az, amikor mások jogainak és szabadságának feltételezett sérelmével előzetes tiltást igazolnak, korlátozzák a tüntetésekre igénybe vehető közterületek körét. Juhász Péterrel, korábbi kollégánkkal, aki ma aktív politikus, éppen ez történt a napokban.
Holnap Vlagyimir Putyin, ex-KGB-s, jelenleg az Orosz Föderáció elnöke látogat hazánkba, Orbán Viktor miniszterelnök pedig az Országházban találkozik vele. Ezt nem a hivatalos programból lehet tudni, hanem onnan, hogy a TEK menetrendszerűen ismét lezárta a Kossuth teret, a rendőrség pedig szintén menetrendszerűen eltávolítja a téren törvényesen tüntető magyar állampolgárokat. Két héttel ezelőtt Angela Merkel német kancellár, egy hete pedig Irakli Garibashvili grúz miniszterelnök látogatása adta a törvénytelen hatósági akció apropóját. Először szó nélkül állt neki a BRFK az Ország Gyűlése Mozgalom nevű demonstráció sátra elbontásának, az alig pár órával korábban elrendelt biztonsági intézkedésre hivatkozva – erről részletesen írtunk nemrég. Másodjára már lehetővé tették az önkéntes elvonulást, egyeztetésre, jogi érvekre azonban süketek voltak, csak a feltétlen megadást fogadták volna el – végül persze akkor is a rendőröknek kellett felszedni a tüntetők sátorfáját. Nézzétek meg a két dicső esetről forgatott filmünket.
A német kancellár budapesti látogatása napján a magyar hatóságok – nem először – durván megsértették a szabad gyülekezéshez való jogunkat. A kancellári vizitet megelőző napon a TEK „rajtaütésszerűen” elrendelte azoknak a területeknek a lezárását is, ahol a törvény szerint demonstrálhattunk volna, a rendőrség pedig ignorálta a jogot azzal, hogy utólagosan tiltotta meg a rendezvény bejelentés szerinti megtartását.
Minden hibája ellenére a huszonöt éves gyülekezési törvény és a mögötte halmozódó joggyakorlat és jogértelmezés elegendő hátteret biztosít ahhoz, hogy a gyülekezési szabadság érvényesüljön Magyarországon. A TASZ szerint nincs elég ok a gyülekezési jog újraszabályozására vagy reformjára: az igazán problematikus jelenségek nem jogalkotással kezelendők, ugyanakkor jóval égetőbbek, mint az eseteges szabályozatlanság.
Elszabadultak az indulatok egy hétvégi rendezvényen – hogyan rendezi az esetet a magyar gyülekezési jog? Az indulatokat az ellenzék legutóbbi választási ötlete szabadította el – hogyan rendezi ezt az esetet a demokratikus morál?
A Pride egy ideje megoldhatatlannak tűnő gyülekezési jogi probléma elé állítja a rendőrséget, ez idén is így volt. Pedig annak ellenére, hogy a gyülekezési törvény elég szűkszavú, a magyar gyülekezési jog, ideértve a törvény bírósági értelmezését, elég jól el is igazítja a jogalkalmazót a nehéz esetek kezelésében. A Pride nem önmagában nehéz eset egyébként. Kétségtelenül megosztja a felvonulás megtartása a szemforgató kereszténydemokratákat, vagy az olyan pojácákat, mint az érpataki polgármester, de ettől az még egy törvényes felvonulás, békés résztvevőkkel. Azok a szélsőjobboldali huligánok azonban, akik évről évre megtámadják, vagy igyekeznek megtámadni a felvonulókat, valóban jogot sértenek.
Az eredeti kép forrása: szupercella.tumblr.comÉrpatak polgármestere, Orosz Mihály Zoltán a TASZ-ra hivatkozva szeretett volna bejutni a hétvégi Budapest Pride felvonulás gyülekező helyszínére. A rendezők ezt nem engedték neki, amire válaszul ő egy olyan ítéletet lobogtatott, ami a TASZ keresete nyomán született három héttel ezelőtt.
A békés gyülekezéshez való jog alapján a tüntetések résztvevői arra jogosultak, hogy a közösen kialakított álláspontjukat az érdekeltek tudomására hozzák. A kormányzat politikájával való egyet nem értés kifejezésének kézenfekvő, ha nem is feltétlenül, minden körülmények között ízléses módja a (mindenkori) miniszterelnök háza előtt demonstrálni. A jogalkalmazó szervek azonban mindezidáig nem biztosították zökkenőmentesen a politikai véleménynyilvánításnak ezt a módját, és úgy tűnik, hogy még a bírósági ítéletek sem elegendőek ahhoz, hogy a hatóságok ne gördítsenek jogellenesen fölösleges akadályokat a demonstrációk szervezőinek útjába. A területlezárásként ismert rendészeti intézkedés, amire a rendőrségről szóló törvény ad lehetőséget személy- és létesítménybiztonsági okból, rendszeresen vezet a gyülekezési jog korlátozásának lehetőségével való visszaéléshez a hatóságok részéről. 2013-ban egyfelől a visszaélések elharapózásának, másfelől pedig a visszaélésekkel szembeni egyre hatékonyabb jogorvoslatnak lehetünk tanúi.
A Kínában üldözött Fálun Dáfá meditációs technika gyakorlói tüntetni próbáltak a kínai miniszterelnök budapesti látogatása idején, de tüntetésüket a rendőrség betiltotta. A tiltást hiába helyezte hatályon kívül a bíróság, a tüntetést megtartani már nem lehetett. A TASZ segítségével polgári perben próbáltak a magyar bíróságon érvényt szerezni a gyülekezési szabadsághoz fűződő jogaiknak, de a bíró eljárási okokra hivatkozva megtagadta a döntést.
Az oktatási kormányzat ámokfutása miatt kirobbant, a napokban jóformán folyamatosan és szimultán zajló diákmegmozdulások kapcsán fontos jogi kérdések merülnek fel, amelyek tisztázása nemcsak a diákok, hanem mindannyiunk érdeke. A tisztázás igényét az veti fel, hogy az eseményeket figyelemmel kísérő polgárok, ha csak a demonstrálók önértékelésére hagyatkoznak, nem mindig tudhatják pontosan, hogy milyen esemény is zajlik: sztrájk vagy tüntetés („ülősztrájk”, „éhségsztrájk”). Válasszuk hát külön a dolgokat.
Valószínűleg egyre kevesebben emlékeznek azokra a kora nyári napokra, amikor a kínai miniszterelnök látogatást tett Budapesten a két ország gazdasági kapcsolatainak szorosabbra fűzése érdekében. A gazdasági kérdésekben a TASZ-nál nem dolgunk állást foglalni, viszont a látogatás körüli tüntetések rendőrségi kezelése mindenféleképpen felkeltette aggódó érdeklődésünket.Hírek és helyszíni beszámolók szerint egyrészt a bevándorlási hivatal több tibeti származású polgárt pont aznap tartott fontosnak behívni. Másrészt az autoriter kínai politika ellen tiltakozni kívánó (pro-Tibet, pro-demokrácia, pro-Falun Dafa) tüntetők valahogy mindig a rendőrségbe botlottak, amint nem vörös zászló volt a kezükben, aminek igazoltatás, fenyegetés és erőszakoskodás lett a vége. Ha pedig nem a rendőrség, akkor egyszer csak Kína-szimpatizáns tüntetők vették körül őket például, beterítve őket hatalmas népköztársasági zászlójukkal. Mindehhez ha hozzávesszük, hogy a szép számmal megjelenő Kínát éltető tüntetőket a hírek szerint semmilyen hasonló inzultus sem ért, akkor számos, a magyar államra nézve kínos kérdés vetődik fel.
Sajtóhírek szerint a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalomhoz köthető szigetes tüntetést a rendőrség tegnap betiltotta annak nyomán, hogy a tüntetők az időpontot augusztus 1-ről, augusztus 9-re akarták módosítani. (A TASZ-nak nincs hivatalosan tudomása a tiltó határozat tartalmáról azon túl, ami a sajtóban megjelent. Így véleményünket is csak ezekre a hírekre tudjuk alapozni.)