A drogstratégia túlélte, mégis meghalt

  • Drogmentes Magyarországot ígért nyolc éve a kormány 2020-ra – tavaly már körbejártuk, hogy ez miért lett teljes kudarc.
  • A kormány 2021-ben mégis úgy viselkedik, mintha a küldetést teljesítette volna: a drogpolitika huszadrangú területté silányult.
  • Nincs már hatályos drogstratégia, a minisztérium nem szervez szakmai üléseket és a költségvetés is minimálisra csökkent.

A drogstratégia – amit 2010 óta „drogellenes stratégiának” neveznek – az Országgyűlés által elfogadott dokumentum, ami összefoglalja az országos célkitűzéseket, az ehhez szükséges tevékenységeket, és összehangolja az egyes alterületek működését. A Fidesz 2010-ben az egy évvel korábban egyhangúlag elfogadott drogstratégiát kikukázta, majd évek teltek el az új, 2013-2020 közti időszakra érvényes stratégia elfogadásáig.

A nagyívű elképzelésekkel ellentétben a droghasználat nem veszett el, csak átalakult: a klasszikus szereket több szerhasználói csoportban felváltották a dizájnerdrogok, a kamaszlányok fogyasztásban felzárkóztak a fiúk mellé, miközben a kannabisz semmitől nem zavartatva megőrizte vezető pozícióját. Egy 2019-es felmérés szerint a 9-10. évfolyamosok közel 20 százaléka próbált ki valamilyen illegális szert, ami messze nem vág egybe a kitűzött célokkal. A kormány mégis úgy viselkedett, mintha a drogmentesség már lőtávolba került volna:

leépítette és a rendőrségre bízta a saját stratégiája szerint is prioritásként kezelt prevenciót, bezáratta a legnagyobb tűcsereprogramokat, kivéreztette az ellátórendszert és a segítő szakma ellen hangolta a közvéleményt.A folyamatot látva az Ártalomcsökkentők Szakmai Egyesülete (ÁSZ) kíváncsi volt a drogstratégia megvalósulásának szakmai értékelésére és az új stratégia kidolgozásának időpontjára. A Népegészségügyi Főosztály válasza szerint a lejárt stratégia feladatainak egy része áthúzódik 2021 első félévére, és ezzel párhuzamosan történik az értékelés is.

Erről viszont eddig nemhogy a szélesebb közvéleményt, de még a területeken dolgozó szervezeteket is elfelejtették értesíteni – bár utóbbiak már megszokták ezt a bánásmódot. Az érintett csoportok – a problémás szerhasználók, dizájnerdrogokkal elárasztott szegregátumok, kísérletező kamaszok és hozzátartozóik – számára viszont nagyon nem mindegy, hogy számíthatnak-e kitűzött, szakszerű drogpolitikai célokra, amiket koordináltan, reális költségvetéssel hajtanak végre. Ennek tervezését már tavalyelőtt el kellett volna kezdeni, a szakmai szervezetek bevonásával.

A kormány szerint a vegetáló ellátórendszernek kevesebb forrás is elég – így a 2009-ben még egymilliárd forintos drogköltségvetés 2021-re 300 millió forintra zsugorodott. Ebből kellene ellátni feladatukat a drogprevenciós és terápiás szervezetek százainak. Összehasonlításképpen, a hasonló lakosságszámú Csehország 2017-ben kb. 25 milliárd forintnyi koronát áldozott a drogterületre, aminek 41 százalékát kezelésre és ártalomcsökkentésre, 3 százalékát koordinációra, kutatásra és értékelésre, a fennmaradó részt bűnmegelőzésre fordították.

Ha nem tűnne lehetetlen küldetésnek ennyi pénzből talpon maradni, vegyük hozzá, hogy márciusban még nem lehet tudni, hogy mikor lehet pályázni azokra a forrásokra, amelyek a 2021-es működést hivatottak biztosítani – a Népegészségügyi Főosztály tájékoztatása szerint jelenleg a forrás felhasználásának előkészítése zajlik.

Az ÁSZ arra is rákérdezett, hogy 2019 decembere után mikor rendezik meg végre a Kábítószerügyi Tanács következő ülését, amit a vonatkozó rendelet szerint negyedévente kellene összehívni. Ez a terepe ugyanis a szakmai és civil szervezetek tájékoztatásának, innen lehet eljuttatni a javaslatokat és kéréseket a minisztériumhoz. Miközben az élet számos területén több-kevesebb sikerrel megugrották az online átállást, a Népegészségügyi Főosztály úgy tesz, mintha a járvány megoldhatatlanná tette volna az általában 15-20 fő részvételével zajló ülések megtartását: „A pandémia veszély megszűnését követően összehívjuk a koordinációs testületeinket, addig azonban, amíg ez megvalósulhat, a Nemzeti Népegészségügyi Központ bevonásával megvizsgáljuk egy online ülés összehívásának lehetőségét”. Ebből mindenki eldöntheti maga, hogy a kormány mennyire veszi komolyan a drogterületet.

Érdemi drogpolitikai koncepció híján marad a drogellenesség hangoztatása, a bűnbakképzés és a kemény fellépés a fogyasztók ellen.Mi úgy gondoljuk, hogy elavult és elhibázott megközelítés a droghasználókat bűnözőként kezelni, ezért érintettek százainak nyújtottunk már jogi segítséget.

Támogasd a munkánkat adód 1 százalékával, hogy továbbra is felléphessünk az igazságtalan drogügyi intézkedésekkel szemben!

Kardos Tamás

(Címlapi fotó: Yash Lucid / Pexels)