Az orvosi kannabisz elérhetővé tétele nemcsak magyar betegek tízezreinek segítene a túlélésben, hanem az egész társadalom érdeke. Ezt egy most publikált, több mint 140 tanulmány adatait összegző tanulmány részletekbe menően támasztja alá.
Két beteg beszámolóin és egy orvos tapasztalatain keresztül mutatjuk be, hogy mi a baj a magyar szabályozással, és hogyan használható a gyógyászati kannabisz egy olyan országban, ahol a betegek szempontjai a legfontosabbak.
A nagy várakozásokkal induló cseh orvosi kannabisz program évekig csak pár tucat beteget tudott kiszolgálni, de a friss reformoknak köszönhetően a cseh modell Európa mintaprogramjává válhat.
A példa, amelyből Magyarország is tanulhatna, azt mutatja meg, hogy a felelős politikusok nem ideológiai alapon ítélik meg a tudományos bizonyítékokat.
Miközben az állam látványosan hátat fordított több évtizednyi drogpolitikai eredménynek és levette a kezét a területről, a főváros újraszervezte a Budapesti Kábítószerügyi Egyeztető Fórumot, hogy komplex megoldásokkal kezelje a drogkérdést.
A TASZ már két évtizede foglalkozik a gyógyászati kannabisz ügyével, nem kérdés, hogy idővel Magyarországon is elérhetővé válik az orvosi felhasználás. Kérdés, hogy addig hány betegnek kell feleslegesen szenvednie.
Drogmentes Magyarországot ígért nyolc éve a kormány 2020-ra – hiába vallott kudarcot, mégis úgy viselkedik, mintha a küldetést teljesítette volna: a drogpolitika huszadrangú területté silányult. Nincs már hatályos drogstratégia, a minisztérium nem szervez szakmai üléseket és a költségvetés is minimálisra csökkent.
Ügyfelünket próbára bocsátották, mert egy barátjával közösen szívott, de a kábítószer-kereskedelem stigmája egész életében rajta marad.
„Nehéz év lesz, résen kell lenni, hogy mikor írják ki a pályázatokat” – többek között ezt a tanácsot kapták a szakmai szervezetek képviselői az év első Kábítószerügyi Tanács ülésén, március 22-én. A tanács elnöke, Nyitrai Imre helyettes államtitkár korábbi rutinjához híven ezúttal sem jelent meg az ülésen.
Harrach Péter, a KDNP parlamenti frakcióvezetője, a magzatok egészségének védelmében kiegészítené a Btk. magzatelhajtás bűntettét tárgyaló paragrafusát. A politikus véleménye szerint az, „amit a két kismama csinált, illetve semmilyen más hasonló tett – a leendő gyermek állapotának veszélyeztetése – nem tartozik a női önrendelkezés körébe”.
A kormány három hónap alatt akar egymilliárdot elkölteni prevenciós módszertanra, miközben évente csupán 60 milliót költ magára az iskolai drogprevencióra. Ötlettelen kapkodás stratgéiai tervezés helyett – drogpolitika magyar módra.
Demokratikus körülmények között az ombudsman a jogvédő civilek legfontosabb állami partnere és viszont. Amit a kormánytöbbség és a Magyar Nemzet az elmúlt két hétben az alapvető jogok biztosával művelt, az ékes bizonyítéka annak, hogy ők nem tekintik a viszonyokat demokratikusnak. VIDEO
Az USA főügyésze bejelentette, hogy a tömeges bebörtönzésen alapuló büntetőpolitika erkölcsi és gazdasági értelemben is megbukott. Sajnos a magyar büntető-igazságszolgáltatás jelenleg éppen abba a hibás irányba indult el, ahonnan az amerikaiak most menekülni próbálnak.
A kormány a parlament elé terjesztette az új nemzeti drogstratégiát – amiből az utolsó pillanatban drogellenes stratégia lett, végső cél a tiszta tudat és az ország drogmentesítése. De vajon mennyire reális erre alapozni a drogstratégiánkat a 21. században?
"Magyar fű, Árpád vezér ajánlásával” – ez a meghökkentő felirat fogadta a fesztiválozókat az idei EFOTT-on a Jobbik sátránál. A párt arra szólította fel fiatalokat, hogy ne szívjanak füvet, ehelyett a fesztivál végén vessenek el fűmagokat a sátruk helyére. “Ami legálisan hozzáférhető, azt fogyasszák nyugodtan,” tette hozzá ehhez Dúró Dóra, a Jobbik képviselője az Indexnek adott interjújában. Szerinte az teljesen rendben van, hogy az egyetemisták megisznak pár sört a vizsgaidőszak után, de az már nincs, ha elszívnak egy spanglit, hiszen a tudatmódosító szereket el kell utasítani. Erre a kampányra jól illik a magyar közmondás: aki nem tud arabusul, ne beszéljen arabusul. Jó lenne, ha a politikai pártok inkább a szakmai szervezetekre hagynák a prevenciót ahelyett, hogy még jobban átpolitizálják ezt a területet a zavaros üzeneteikkel és hülyét csinálnak magukból.
Az “ifjú keresztényeknek nem kell a drog” – számolt be az MTI a hétvégén arról, hogy az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) üdvözli a kormány azon tervét, hogy szigorítja a drogpolitikát. Van ezzel a közleménnyel egy pár bibi. Az egyik legnagyobb az, hogy éppen azon a hétvégén is több százezer fiatal fogyasztott valamilyen drogot, köztük nagy valószínűséggel az ifjú keresztények is. A többség sört, bort és pálinkát, de egy nem jelentéktelen kisebbség füvet is szívott. Hogy az alkohol az nem drog? De bizony az, kedves ikszesek, éppen ezért illene tisztázni a fogalmakat, mielőtt megszólalunk valamilyen témában.
Ugyan a Nemzeti Drogstratégia célja a teljesen szermentes társadalom, ez mégsem reális célkitűzés, egyáltalán nem életszerű. Minden civilizáció kulturális vagy akár vallási hagyományaiba be vannak ágyazódva a kémiai tudatmódosítók, ez alól az egyetlen kivétel az észak-amerikai inuitok kultúrája, hangzik el az ELTE jogi karán, bár már este 6 óra van, és a tanításnak vége. A kriminológiai tudományos diákkör vendégeként Sárosi Péter, a TASZ Drogpolitikai Programjának vezetője tart előadást.„A szermentes társadalom utópia” – magyarázza, közben egyre csak szállingóznak az előadóba a jogászhallgatók. Az ENSZ 1998-ban tartott közgyűlésén döntöttek arról, hogy 10 év alatt megszűntetik, de legalábbis csökkentik a világban a drogfogyasztást. Ez alatt a 10 év alatt globálisan 20 százalékkal nőtt a kokaintermelés, és megduplázódott a herointermelés.
Az összes szakmai ernyőszervezet elutasítja az új nemzeti drogstratégia a kormány által augusztus végén nyilvánosságra hozott tervezetét, amelyet alkalmatlannak tartanak arra, hogy meghatározza a jövő drogpolitikáját.
Éppen 50 éve, 1961-ben írták alá az ENSZ tagállamai az első egységes nemzetközi kábítószer-egyezményt, amely (bizonyos) drogokat, így például a kannabiszt, a kokaint vagy a heroint tiltólistára helyezett, míg másokat (dohány, alkohol) nem. Az 1961-es egyezmény tehát kultúrsoviniszta és nem tudományos alapon született (kizárólag a harmadik világ népei által tradicionálisan használt drogokat tiltotta be, míg a nyugati világ által használt szereket, bár jóval tetemesebb társadalmi károkat okoznak, kihagyta). Nem elég, hogy a globális drogtilalom nem érte el célját - nem tudta jelentősen csökkenteni a drogokhoz való hozzáférést a világon - számos nemkívánt következménnyel járt együtt.
A vasárnapi bejelentés után hétfőn nyilvánosságra hozták az új nemzeti drogstratégia tervezetét. A dokumentumot a drogstratégia.hu munkaanyagok oldalon lehet elérni, bárki hozzáfűzheti véleményét, erre buzdít az oldalon Grezsa Ferenc, a Nemzeti Drogmegelőzési Iroda vezetője, aki egyben a stratégia kidolgozására felállított munkacsoportot is vezeti.