A propagandamédia leleplezi önmagát

A járvány, és az azzal járó korlátozások tovább fokozzák a hátrányos helyzetű térségekben, mélyszegénységben élő emberek nehézségeit. Erre nemrég levélben hívtuk fel az uniós és hazai döntéshozók figyelmét. Többek közt azt javasoltuk, hogy az állam nyújtson krízistámogatást az önkormányzatoknak, amelyből rászoruló lakosaikat segíthetik; a szegregátumokban élőket tájékoztassák közérthetően, hogy miként juthatnak oltáshoz; és támogassák a foglalkoztatást is.

Javaslatunk eljutott Kocsis Mátéhoz, a Fidesz frakcióvezetőjéhez is. Facebook-oldalán azt ígérte, hogy „a transzparencia jegyében” nyilvánosságra hozza a levelet, de nem ezt tette, csak kiragadott belőle egy részt, amit úgy állított be, mintha azt kérnénk: a migránsokat vegyék előre az oltási sorrendben.

A teljes levél egyébként régóta elérhető honlapunkon, már az elküldésekor nyilvánossá tettük, így bárki elolvashatja, hogy valójában egy ENSZ-bizottsági állásfoglalásra hivatkoztunk, ami arra figyelmezteti az államokat, hogy garantálniuk kell a koronavírus elleni védőoltás elérhetőségét a marginalizált csoportok számára is. Az állásfoglalás felveti, hogy egészségügyi okból előre lehet venni olyan csoportokat, amelyek körében nagy a vírus terjedésének veszélye, és egy hosszabb felsorolásban a menedékkérőket is megemlíti.

Azt Kocsis Máté sem tagadhatja, hogy azokban az államokban, ahol nagy számban, zsúfolt táborokban tartózkodnak menekültek, valóban nagy a járványügyi kockázat. A mi javaslatunk azonban születésüktől fogva Magyarországon élő emberekről szól, akiket a lakóhelyükön magukra hagyott a magyar állam.

A Fidesz frakcióvezetőjének a közvéleményt félrevezető bejegyzése akadálytalanul terjedt tovább a kormány propagandamédiájában. A hírügynökségnek nevezett MTI is fontosnak tartotta Kocsis posztját közölni, mégpedig anélkül, hogy utánanézett volna az eredeti levélnek, és arra sem reagált, amikor emailben elküldtük az álláspontunkat, kérve, hogy azt is közöljék. Az ugyancsak az adófizetők pénzéből élő M1 is csak Kocsis rosszindulatú értelmezésének adott teret, ezért a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettségének megsértése miatt kifogást nyújtottunk be.

Frissítés: Kérelmünknek az állami média eleget tett, az M1 Híradójában beolvasták álláspontunkat.

A sajtóval való kapcsolattartásunknak bejáratott módja, hogy az emailben elküldött kérdésekre a lehető leghamarabb válaszolunk. Ez akkor is így van, ha az adott médium egyébként kifejezetten ellenségesen, lejárató szándékkal szokott rólunk tudósítani, legfeljebb jelezzük és tisztázzuk, ha egy kérdés hamis felvetésen alapul – igaz, arra is van példa, hogy ezek a médiumok valóban a szakmai álláspontunkra kíváncsiak.

Jellemző viszont, hogy megkeresnek ugyan bennünket a propagandamédiától, de nem az álláspontunkra kíváncsiak: a válaszunkat arra akarják felhasználni, hogy úgy állítsanak be bennünket, mintha kettős mércével mérnénk.

Ilyen eset volt, amikor a Hír TV azt kérdezte, hogy nálunk „miért esik más besorolásba, ha egy jobboldali újságírót vonnak jogtalanul eljárás alá”, vagyis miért nem tiltakoztunk, amikor a csatorna munkatársát előállították, mert Svédországban egy rendőrségi épület elől akart bejelentkezni. Egy másik esetben a Mandiner keresett meg bennünket azzal, hogy mi a véleményünk arról, hogy az Amazon amerikai internetes kereskedelmi cég kivett a kínálatából egy, a transzneműekkel szemben kritikus könyvet.

A honlapunkon bárki elolvashatja, hogy „1994-es megalakulásunk óta azért dolgozunk, hogy Magyarországon mindenki megismerhesse alapvető emberi jogait, és érvényesíthesse azokat a hatalom indokolatlan beavatkozásaival és mulasztásaival szemben.” Alapszabályunkban fő célként az szerepel, hogy „Magyarországon az alapvető jogok tiszteletben tartását biztosító jogszabályok szülessenek, és azok folyamatos betartását az állam biztosítsa”.

A kormánypropaganda eszköztárában olyan „oknyomozó” produkciók is megjelentek, amelyeknek az a célja, hogy a kijelölt ellenfelet „sarokba szorítsák”, úgy állítsák be, mint aki menekül a válaszadás elől, amikor nekiszegezik a sokszor csúsztatásra alapozott, abszurd kérdéseket. Az egyik ilyen műsor a Pesti TV-n fut, „A Riporter” címmel. Szerkesztőjétől, Bohár Dánieltől gyakran kapunk megkereséseket. Ezektől nem zárkózunk el: például a járvány első hullámában, a kórházi ágyak kiürítésével kapcsolatban munkatársunk személyesen nyilatkozott, szakmai álláspontunk korrekt módon megjelent, még ha a keretezéssel nem is értettünk egyet.

A legtöbb alkalommal viszont azt kértük, hogy a – nem egyszer csúsztatásra alapozott – kérdésekre írásban válaszolhassunk. A kérdéseket egyszer sem kaptuk meg, a tévéstáb viszont rendre megjelent az irodánknál – bejelentés nélkül, így nem is találtak ott senkit, aki nyilatkozott volna. A műsorban mindezt már úgy állították be, hogy elzárkóztunk a válaszadástól.

A Pesti TV riportere újabban már nem az irodánkat hívja telefonon, hanem az egyes munkatársainkat, hogy elmondhassa, „lerázták” őt kollégáink, amikor azt kérték tőle, hogy kérdéseivel forduljon a TASZ sajtósához, ahhoz a személyhez, aki a témával foglalkozó kollégánkhoz tudná irányítani. Múlt hétfőn viszont szakmai igazgatónkat is elérte, aki részletesen válaszolt a kérdéseire. Bohár azonban, mintha meg se történt volna ez a beszélgetés, a hat nappal később sugárzott műsorba egy két héttel korábbi telefonhívást vágott be, amelyben egy másik kollégánk a szokott módon a sajtósunkhoz irányította őt. Az ilyen esetek rámutatnak, hogy miért részesítjük előnyben az írásos választ, ha a propagandáról van szó.

Az állami média viszont már eljátszani sem próbálja, hogy meg akartak volna szólaltatni bennünket. Tavaly például – még a járvány előtt – tájékoztatót adtunk ki arról, hogy az emberek hogyan élhetnek törvényesen a gyülekezési jogukkal. Ezzel kapcsolatban az M1 stúdiójába a századvéges ifjabb Lomnici Zoltánt hívták be helyettünk, aki arról beszélt, hogy a TASZ feszültséget és politikai nyugtalanságot akar szítani ezzel. Amikor pedig a kórházi ágyak felszabadítása során hazaküldött betegekért akartunk fellépni, a Kossuth rádió akkor sem bennünket hívott meg, hanem Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója emlegetett „kórházbizniszt”.

A propagandamédiumok – még ha tájékozódásra kevéssé alkalmasak is – sok embert érnek el. Nem akarjuk semmibe venni őket azzal, hogy nem élünk azokkal az alkalmakkal, amikor elmondhatjuk álláspontunkat és reagálhatunk a kérdésekre. Azt pedig mindenki eldöntheti, hogy kíváncsi-e a valódi válaszainkra, vagy megelégszik a propaganda félrevezető üzeneteivel.

Amíg a propagandamédia azt keresgéli, hogyan találhat fogást rajtunk, mi azoknak segítünk, akiket egyik napról a másikra hoz megoldhatatlan helyzetbe az elhibázott állami védekezés, vagy csak tájékozódni próbálnának a folyamatosan változó jogszabályi környezetben, de nem tudnak hova fordulni. Támogass minket az adód 1%-ával, hogy mindig ott lehessünk, ahol a legnagyobb szükség van ránk!