- Rezsicsökkentéssel és maszkvarráshoz adott varrógépekkel érveltek a kormányzati szervek, amikor a mélyszegénységben élők számára kértünk célzott és hatékony segítséget.
„Úgy hullanak az embereink, mint a legyek” – mondta a napokban a Reuters hírügynökségnek Horváth Aladár roma polgárjogi vezető a szegénytelepeken uralkodó járványhelyzetről. Az általunk összegyűjtött információk alapján már március elején az illetékes kormányzati szervekhez fordultunk, kifejtve, hogy hatékony és célzott intézkedésekre van szükség, miután valószínűsíthető, hogy a mélyszegénységben élők közül arányosan sokkal többen halnak meg a koronavírus miatt, mint a jobb helyzetben lévő társadalmi rétegekben.
A hátrányos helyzetű térségekben a védekezés is lényegesen nehezebb. Az ott élők az eleve rosszabb egészségi állapotuk miatt jóval inkább ki vannak téve a megbetegedésnek, a tévinformációk és a regisztrációhoz való hozzáférés hiánya pedig az oltáshoz jutásukat is akadályozza. Ahogy Horváth Aladár fogalmazott, „a járványban lemondott a világ a gettók népéről”.
Pozitívumként értékeljük, hogy a megszólított kormányzati szervek jó része válaszolt a levelünkre. A válaszokból azonban az derül ki, hogy nincs szándék országosan célzott intézkedéseket tenni a szegénytelepeken élők védelmében a járvány alatt. A Vecsei Miklós miniszterelnöki biztos által vezetett Felzárkózó Települések Program keretében ugyan egyes településeken igyekeznek a szegénységben élők helyzetét javítani, a járvány következményeit mérsékelni és az embereket oltásra regisztrálni, de ez szerintünk nem elégséges, hiszen az országban több mint ezer szegregátum van.
A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) számára hiába jeleztük, hogy a mélyszegénységben élők közt nagyon alacsony az oltási hajlandóság, fontos lenne a célzottabb, közérthetőbb kommunikáció. Nem kaptunk érdemi reakciót arra a kérésünkre sem, hogy tájékoztassák az embereket: nem szükséges érvényes TAJ szám a regisztrációhoz. Hiába kértük, hogy hozzák nyilvánosságra a fertőzöttségi és halálozási adatokat megyei, járási és települési szinten – erre nem kaptunk választ. Az NNK nem tartja indokoltnak azt a javaslatunkat, hogy végezzenek tömeges tesztelést a szegénytelepeken: szerinte nem létezik megelőző jellegű tesztelés. Kértük azt is, hogy a covid-gyanús esetekben gyorsabban történjen meg a tesztelés, a szegénytelepekről érkező hírek szerint ugyanis sokszor napokat kell várni – erre azt válaszolták, hogy a tesztelés országosan egységesen történik, a késedelmes tesztelések miatti panaszokat pedig mindig kivizsgálják.
Súlyos problémának tartjuk, hogy az NNK és a kormányzat nem tájékoztatja a közvéleményt arról, hogyan jutnak oltáshoz azok, akik nem tudnak regisztrálni, az internethez való hozzáférésük akadályozott. Azt viszont az NNK válasza is megerősíti, hogy a regisztráció nem feltétele az oltásnak, pusztán „az igények felmérését és a közvetlen tájékoztatást” segíti.
A társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár, Langerné Victor Katalin a konkrét javaslatainkra nem reagált, helyette röviden ismertette, hogy milyen intézkedéseket tettek: többek közt a tanodákat támogatták tájékoztatással és egy 340 millió forintos eszközpályázat kiírásával; több településen varrógépet biztosítottak maszkvarráshoz; emellett 88 gyerekházban lehet fürdeni és mosni. Nem vonjuk kétségbe a jó szándékot, de ezek az intézkedések nyilvánvalóan alkalmatlanok arra, hogy kezeljék a mélyszegénységben élő gyerekek távoktatás során elszenvedett hátrányait, vagy az érintett családok anyagi helyzetéből fakadó higiéniai nehézségeket, melyek a járvány idején különösen súlyos problémát jelentenek.
A Miniszterelnökség visszautasította azt az állításunkat, hogy a kormányzat megfeledkezik a társadalom kiszolgáltatott rétegeiről. Úgy látják, számos intézkedésük szolgálta a kistelepüléseken élők valódi megsegítését, és folyamatosan dolgoznak a szegénység felszámolásán: erre példaként a családtámogatási rendszer folyamatos bővítését, a közmunkaprogramot és a rezsicsökkentést hozták. Arra is hivatkoztak, hogy intézkedéseiket az Eurostat adatai visszaigazolják.
A családtámogatási rendszer bővítése valójában nem a mélyszegénységben élőknek nyújt támogatást. A családi pótlék összege 15 éve lényegében változatlan, vagyis teljesen elinflálódott; a családi adókedvezmény és az egykulcsos személyi jövedelemadó viszont kifejezetten a magas jövedelműeknek kedvez. A CSOK-ot és az otthonfelújítási támogatást pont a legszegényebbek nem tudják igénybe venni, utóbbiból a közmunkások ki vannak zárva. A rezsicsökkentés sem a legszegényebbeket segíti, hiszen ők jellemzően fával (illetve szeméttel) fűtenek.
A felzárkózási államtitkár és a Miniszterelnökség is hivatkozott arra, hogy a kormány döntése nyomán a tíz évet is meghaladhatja a közfoglalkoztatásban eltöltött idő. A semminél ez is több, de amíg a közmunkásoknak járó minimálbér messze elmarad az általános minimálbértől, és a mélyszegénységben élőknek nincs reális esélyük más munkalehetőségre, addig ez lényegi előrelépést nem jelent.
Bár az elmúlt két évtized Eurostat-adatai valóban javuló tendenciát mutatnak, az anyagi javulás mellett az egyenlőtlenségek növekedése is látható. A legszegényebb társadalmi réteg helyzete nem változott, sőt tovább csökkent a mélyszegénységből való kitörés lehetősége. „A szegénységkutatásokból még a koronavírus-járvány előtt az derült ki, hogy bár az elmúlt éveket gazdasági növekedése, a bérek növekedése, a szegénységi mutatók javulása jellemezte, a szegénységnek van egy szinte mozdulatlan tömbje, ahova semmilyen változás nem ér el” – mondta erről Bass László szociológus a Jelennek adott interjúban.
Részletes helyzetelemzésünket és javaslatainkat a pártoknak is eljuttattuk. Így fordulhatott elő, hogy Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője anyagunk tartalmát elferdítve azt állította, hogy a migránsok beoltását sürgetjük, miközben a teljes anyag a mélyszegénységben élő magyar állampolgárokról szól, pusztán hivatkozásként idéztük az ENSZ állásfoglalását, amely egyes sérülékeny csoportok – köztük a migránsok – priorizálását indokolhatónak tartja.
Továbbra is az az álláspontunk, hogy a mélyszegénységben élők a járvány alatt mind egészségügyi, mind anyagi szempontból olyan veszélynek vannak kitéve, amelynek enyhítésére célzott, hatékony, azonnali és rendszerszintű állami intézkedésekre van szükség. Az Európai Bizottság arról tájékoztatott bennünket, hogy az Európai Szociális Alapból származó, a leghátrányosabb helyzetű településeket célzó uniós források a járványhelyzettel kapcsolatos intézkedésekre, így például ingyenes tesztelésre is felhasználhatók lennének, de a pénzek felhasználásáról alapvetően a tagállamok döntenek.