szegregáció
Egy igazgató személyes bosszúja a szegregált oktatásból menekülő gyerekek ellen
A TASZ legújabb sikertörténetének főszereplője egy nyolcfős roma család, akik egy vidéki városban élnek mélyszegénységben, mégis rengeteg eltökéltséggel. A szülők 2024 tavaszán úgy döntöttek: gyerekeik jövője fontosabb annál, mint hogy beletörődjenek a szegregált oktatásba. A gyerekek akkori iskolájának igazgatója viszont nem örült a szülők döntésének. Azt mondta, „meglesznek a következményei”, ha tényleg elviszik a gyerekeket az iskolából. A szülők ekkor persze még nem hitték, hogy ezt szó szerint kell érteniük.
A kitartáson és a jó szándékon múlt, hogy ne száműzzék szegregált iskolába az autista kislányt
Az érintett szülők sokszor szembesülnek azzal, hogy hiába tudnának a gyerekeik együtt haladni a tanulásban a többiekkel, mégis szegregált iskolába irányítják őket, vagy magántanulói státuszt javasolnak számukra.
Az állam nem akarja észrevenni a szegénytelepeken élők kiszolgáltatottságát a járvány alatt
Rezsicsökkentéssel és maszkvarráshoz adott varrógépekkel érveltek a kormányzati szervek, amikor a mélyszegénységben élők számára kértünk célzott és hatékony segítséget.
Orbán Viktor szavai megbélyegzik a gyöngyöspatai roma családokat
Elfogadhatatlan és felháborító, hogy az ország miniszterelnöke munka nélkül kapott pénzzé degradálja azt a kártérítést, amit a magyar bíróság jogerősen megítélt a gyöngyöspatai roma családoknak.
A jó pedagógia nem kirekesztő, hanem gyermekcentrikus
Miért és hogyan hoznak létre mesterségesen homogén közösségeket az oktatásban, és milyen előnyei származnának az egyénnek és a közösségnek abból, ha a kisebbségi vagy sajátos nevelési igényű gyerekek többségi társaikkal együtt tanulnának? Léteznek-e olyan esetek, melyekben indokolt a sajátos nevelési igényű gyerekek többségtől elkülönítve történő oktatása? A fenti kérdések körbejárásában voltak segítségünkre meghívott szakértőink a harmadik Megafon-est alkalmával.
Az ENSZ előtt a magyar gyerekek helyzete
Egy roma gyerek két és félszer nagyobb eséllyel kerülhet gyermekvédelmi szakellátásba, mint nem roma társai. Az értelmi fogyatékos gyereket nevelő családok több, mint kétharmada a létminimum alatt él. Csak két megállapítás arról, milyen esélyekkel indulnak a fogyatékos és roma gyerekek ma Magyarországon. Február 5-én az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága öt év után ismét meghallgatta a magyarországi civil szervezeteket – az UNICEF Magyar Bizottsága, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány és a TASZ Fogyatékosügyi programja képviselői számoltak be a hazai gyermekjogi helyzet visszásságairól.
Bíróság előtt is megvédi állításait a TASZ
Egy februári blogposztunkban arról számoltunk be, hogy a gyöngyöspatai általános iskolában hátrányos megkülönböztetés éri a roma gyerekeket, miután a Hír tévé olyan riportokat készített, amelyekben ennek ellenkezőjét próbálta bizonyítani. Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) egyenesen perre ment a szegregáció megállapításáért. Blogposztunkban és filmünkben feltártuk és bizonyítottuk, hogy a Hír tévé félrevezeti nézőit. A Hír tévé ezután pert indított ellenünk jó hírnév megsértése miatt.
A nyomor pusztít, mint a szennyes árvíz
Spiró György regényében, a Feleségversenyben a jövő Magyarországa több értelemben is végleg kettészakad: politikailag, szociálisan és kulturálisan. Leszakadnak a szegények, kiszakadnak a romák és az egész ország elszakad Európától és annak értékrendjétől. Bár a regény sok szempontból egy olyan negatív utópiát vázol fel, amelynek a megvalósulására ebben a formában hál’Istennek nem sok esély van, a széttöredezettség csírái már itt vannak velünk, és sehol sem látszik ez ennyire nyilvánvalóan, mint amikor ellátogatunk egy romák által (is) lakott borsodi faluba, ahol a szegregáció nem valami homályos, absztrakt terminus, hanem szemmel látható és kézzel fogható valóság.