- Dobri Lajos kemény nyilatkozatot tett a közgyűlési többséget adó ellenzéki politikusokról, akik erre beperelték.
- Az őt képviselő TASZ és a bíróság szerint is a véleménynyilvánításhoz való jogával élt.
A legutóbbi önkormányzati választást követően Nagykanizsa azon városok közé került, ahol kormánypárti polgármestert választottak ugyan, de a közgyűlésben azok kerültek többségbe, akiket az országos politikában ellenzékinek számító pártok támogattak. A helyi hagyományőrzők, a Kanizsai Császár Huszárok azóta úgy látják: az Éljen VárosuNk! Egyesület (ÉVE) frakciójába tömörült képviselők ki akarják szorítani őket. Egy ezzel kapcsolatban tett nyilatkozata miatt a „városatyák” beperelték a 76 éves Dobri Lajos huszárparancsnokot, és fejenként milliós kártérítést követeltek tőle. Dobri Lajost a TASZ ügyvédje képviselte:
elértük, hogy a bíróság a keresetet elutasítsa, és perköltséget fizettessen a felperesekkel ügyfelünk számára.A huszárparancsnok lánya, Dobri Noémi megkeresésünkre elmondta: édesapja és a család soha nem titkolta erős jobboldali kötődésüket, de mások sem csináltak ebből problémát nagyon sokáig. A Kanizsai Császár Huszárok harminc éve elválaszthatatlanok a városi rendezvényektől, a zászlófelvonások pedig olyannyira elképzelhetetlenek voltak nélkülük, hogy csak nekik volt kulcsuk a zászlórúdhoz. Dobri Lajosnak szívügye a nagykanizsai Csónakázó-tónál évtizedek óta megtartott Nemzetközi és Nemzeti Lovastusa verseny is, melynek szervezője.
Dobri Noémi elmondta: az ÉVE vezetői a választás után biztosították édesapját arról, hogy a Lovastusára szükség van, nem nyúlnak hozzá – ahogy nem volt kérdés a rendezvény támogatása máskor sem az elmúlt 23 évben, bármilyen színű volt a városvezetés. Ehhez képest hidegzuhanyként érte őket, amikor a közgyűlési többség úgy döntött, nemcsak bizonyos jobboldali kötődésű rendezvényektől, de a Lovastusától is megvonják a támogatást, a város korábbi 12 millió forintos hozzájárulását nullára csökkentve.
Ezzel Dobriék szerint a közgyűlés ellehetetlenítette a verseny megtartását. Kis filmjük, amelyben a Nemzetközi Lovastusa haláláról számoltak be, sokakhoz eljutott, akik melléjük álltak és demonstrációt is tartottak a döntés ellen. Dobri Noémi szerint a konfliktus ezután éleződött ki igazán, az ÉVE frakció minden szinten próbálta őket támadni, és döntést hoztak arról is, hogy az október 23-i és március 15-i városi rendezvényeken a huszárok nem, csak a Honvédelmi Minisztériumhoz tartozó hivatásos katonák vehetnek részt.
Ilyen előzmények után tavaly október 23-án a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség szervezett egy megemlékezést Nagykanizsára, ezzel is kiállva a Kanizsai Császár Huszárok mellett. A helyi 56-os emlékkertben, még a huszárok előtt az ÉVE képviselői is fejet hajtottak az emlék oszlopnál, amit Dobri Lajos a Zalakocka nevű helyi lapnak úgy kommentált, hogy
a gyilkosok koszorúzzák az áldozatokat,mert szerinte amit ők képviselnek, az „ugyanaz a szellemiség, mint ami a hajdani diktatórikus hatalmat jelképezte”.
A nyilatkozat az ÉVE frakcióban annyira kivágta a biztosítékot, hogy négy képviselőjük beperelte Dobrit. Károlyi Attila, Horváth Jácint, Bodó László és Gondi Zoltán szerint a fent idézett nyilatkozat a becsülethez és jó hírnévhez fűződő jogaikat sértette, és azon túl, hogy indokolatlanul bántónak találták, úgy vélték, alkalmas lehet a társadalmi megítélésük hátrányos befolyásolására. A bíróságtól kérték, hogy Dobrival fizettessen fejenként egymillió forint sérelemdíjat számukra, és kötelezze, hogy saját költségén a megfelelő nyilvánosság előtt adjon elégtételt, azaz kérjen bocsánatot.
Ügyvédünk, Baltay Levente Dobri Lajos képviseletében eljárva a kereset elutasítását kérte arra hivatkozva, hogy a kifogásolt nyilatkozat kifejezetten a képviselők közéleti szerepéhez kapcsolódik.
A közügyekben aktívan részt vállaló személyek szabad bírálata, a tevékenységük kritikája alapvető joga a társadalom tagjainak.Arra is rámutattunk, hogy a képviselők nem jelölték meg, mi alapján várnak milliós sérelemdíjat Dobritól.
A Zalaegerszegi Törvényszék nekünk adott igazat, megállapítva, hogy Dobri nem tényállítást tett, hanem a véleményét fogalmazta meg. Nem azt állította, hogy a képviselők maguk lennének gyilkosok, hanem azt, hogy politikai hovatartozásuk miatt a koszorúzásuk azt jelképezi, mintha a gyilkosok koszorúznák az áldozatokat. Ez a véleménynyilvánítás nem is a magánéletüket érintette, hanem a közéleti szerepvállalásukat, hiszen a koszorúzáson is képviselői minőségükben vettek részt.
A bíróság arra hívta fel a figyelmet, hogy a közhatalmat gyakorló személyek a saját döntésük alapján váltak a közügyek másoknál aktívabb alakítóivá, vállalva ezzel az érintett közösség nyilvánossága előtti értékeléseket és bírálatokat. Nekik arra is több lehetőségük van, hogy a támadások ellen védekezzenek, mert hatékonyabban tudnak élni a tömegkommunikációs eszközökkel; ráadásul az őket ért minősítéseket és bírálatokat eleve másként, a különböző politikai érdekek mentén értelmezendő megnyilvánulásként értékeli a társadalom.
Arról, hogy hogyan találták meg a TASZ-t, Dobri Noémi azt mondta: először helyi ügyvédeket kerestek, de ők nem vállalták az ügyet. (Erről egyébként sokan beszámolnak azok közül, akik Budapesten kívül bármely településen a helyi hatalommal kerülnek jogvitába.) Majd a TASZ munkásságának utánanézve arra jutottak, hogy a hasonló ügyekben jelentős gyakorlatunk van, és mindig magát az ügyet nézzük, nem annak politikai színezetét.
Ezt erősítette meg ügyvédünk, Baltay Levente is:
A közügyekben kifejtett vélemények akkor is védelemre szorulnak, ha egyébként azok tartalmával nem értünk egyet, csak így valósulhat meg a teljes körű szólásszabadság.
Medvegy Gábor