Ha a bíróságon múlik, nem tűnik el a szemünk elől a Mészáros cégéhez kerülő közpénz
- A kormány az Alaptörvényben korlátozta a közpénz fogalmát, hogy visszafogja az állami költések átláthatóságát.
- A gyakorlatban azonban így is ki lehet kényszeríteni a nyilvánosságot, mert az akarnok jogalkotás sem írhat felül magasabb jogelveket.
A közpénz az állam bevétele, kiadása és követelése. Pont. Ezt az Alaptörvényben fektette le tavaly novemberben a kormány, tovább szűkítve az állam működésének átláthatóságát – ugyanis a közpénzekre vonatkozó adatok minősülnek közérdekűnek, vagyis bárki által hozzáférhetőnek.
A hivatalos indoklás szerint a kormány célja az volt, hogy a közpénz fogalmának meghatározásával egységes gyakorlat alakulhasson ki a különféle megközelítések helyett, noha a bíróságok addig is egységesen értelmezték, hogy mi számít a gyakorlatban közpénznek és nyilvános adatnak. A valódi cél azonban – ahogy korábban írtuk – az, hogy a kormány menekülési útvonalat adjon maga számára a közpénzekkel való elszámolás elől. Ugyanis ami nem számít közpénznek, annak a felhasználása nem minősül közérdekű adatnak.
A legfőbb kérdés az volt, hogy az új szabály gátat szabhat-e annak az egységes bírói gyakorlatnak, ami szerint
A közelmúltban két, egymással ellentétes értelmezésre jutó bírósági döntés született egy 2018 óta folyamatban lévő eljárásban, melyben a Direkt36 újságíróját képviseljük Mészáros Lőrinc építőipari cégével szemben. Az újságíró európai uniós támogatásból finanszírozott állami beruházásokkal kapcsolatban igényelt adatokat a Mészáros és Mészáros Kft-től: azt szerette volna megtudni, hogy a közbeszerzéseken nyertes cég milyen áron és milyen mennyiségben szerezte be a projekthez szükséges építőanyagokat. A cég azzal az indoklással utasította el az adatigénylést, hogy a Mészáros és Mészáros Kft. nem egyenlő a magyar állammal, noha az Alaptörvény egyértelműen rögzíti, hogy a magyar állam kiadásai megismerhetők és közpénznek tekinthetők.
A Székesfehérvári Törvényszék elutasította a keresetünket azzal az indoklással, hogy a közbeszerzési pályázaton európai uniós forrásokból a cég részére juttatott összeg az Alaptörvény értelmében nem minősül közpénznek – azaz a közpénz elveszíti közpénz jellegét, ha nem közvetlenül az állam, hanem az általa kiírt közbeszerzésen nyertes magáncég használja fel.
A másodfokú eljárást lefolytató Győri Ítélőtábla viszont más álláspontra jutott. Egyetértett ugyan az elsőfokú bírósággal abban, hogy az Alaptörvénybe foglalt definíció szerint a Mészáros Lőrinc cége által végzett munkálatokra vonatkozó adatok nem minősülnek az állam bevételeinek, kiadásainak vagy követeléseinek, elfogadta viszont azt az érvelésünket, hogy
Azt látjuk tehát, hogy hiába emelte a kormány az Alaptörvénybe azt, hogy a közpénz elveszíti közpénz jellegét, ha azt nem közvetlenül az állam költi el, a gyakorlatban a szabályt alkalmazó bíróságoknak lehetőségük van megakadályozni, hogy érvényre jusson ez a szűkítő értelmezés. Tehát most is kikényszeríthető a nyilvánosság – igaz, sokkal nehezebben, hiszen amiről eddig nyilvánvaló volt, hogy a nyilvánosságra tartozik, arról most ezt külön kell bizonyítaniuk a közérdekű adatot kérő polgároknak.