- Mindenkinek, aki abban a tudatban vesz részt az előválasztáson, hogy kitartanak az előre lefektetett szabályok mellett.
A miniszterelnök-jelölt személyéről döntő második fordulóval folytatódik az ellenzéki előválasztás, a szavazólapokra Dobrev Klára, Karácsony Gergely és Márki-Zay Péter neve kerül – azé a három jelölté, akikre az első fordulóban a legtöbb szavazat érkezett. Az első forduló után az utóbbi két jelölt együttműködésről kezdett tárgyalni, és az is felmerült, hogy az egyikük visszalép a másik javára.
Mivel azonban nem tudtak megállapodni arról, hogy ki legyen a visszalépő, a dilemmát úgy oldották volna fel, hogy együtt szerepeltek volna a szavazólapon, azt pedig később döntötték volna el, hogy egy választási győzelem esetén melyikük legyen a miniszterelnök, és ki a miniszterelnök-helyettes. Ezt viszont az ellenzéki pártok delegáltjaiból álló, az előválasztás lebonyolítása során felmerülő kérdésekről döntő Országos Előválasztási Bizottság (OEVB) elutasította, és a lebonyolítást segítő Civil Választási Bizottság is elfogadhatatlannak tartotta. Az ellenzők fő érve, hogy menet közben nem lehet megváltoztatni a játékszabályokat.
Mi – a TASZ – a Civil Választási Bizottság megfigyelő tagjaként vállaltuk, hogy állást foglalunk az előválasztás tisztességessége szempontjából kulcsfontosságú kérdésekben, ez pedig pontosan ilyen kérdés. A közös indulásról szóló javaslat elutasításával mi is egyetértünk:
szerintünk az előválasztás tisztességességét biztosítja a szabályok állandósága.A választás egy verseny. Aki tisztességes vetélkedésben vesz részt, bízhat abban, hogy elfogadható lesz számára a végeredmény akkor is, ha nem ő lesz a befutó, mert az előre ismert eljárási feltételek és a verseny köztudomású játékszabályai biztosítják a verseny tisztaságát. Ha a folyamatban lévő verseny szabályai átírhatók, az ezt a bizalmat ássa alá, ráadásul a választói akaratot is eltérítheti. Különösen problémás ez akkor, ha a szabályok megváltoztatása egy politikai testület – itt az OEVB – jogköre.
Az előválasztásra nem az „éles” országgyűlési választásokra vonatkozó jogszabályok vonatkoznak, hanem előre lefektetett, a résztvevők által elfogadott saját szabályok szerint zajlik. De az „éles” választások szabályait sem lehet bárhogyan és bármikor módosítani: először is, főszabály, hogy a választási jogszabályok módosításáról társadalmi egyeztetést kell tartani.
Másodszor: alapvetően kétféle, a választásokra vonatkozó törvény létezik – az anyagi, és az eljárási jogszabályokat meghatározó. A választási folyamatot szabályozó, sok technikai részletet tartalmazó eljárási jogszabályt a választási évben csak kivételes esetben lehet módosítani, akkor, ha ez a választás szabad és tisztességes jellegének védelmében elengedhetetlen, és a szükségessége ekkor derül ki. Ilyen technikai jellegű változtatások az előválasztás során is történtek: így például az, hogy a második fordulóban már bármely szavazópolgár bármely szavazóponton leadhatja szavazatát a miniszterelnök-jelöltre.
Míg az eljárási szabályokat a fenti korlátozásokkal meg lehet változtatni, addig a jogszabályoknak van egy olyan érdemi része is, amihez már a választásoktól viszonylag távoli időpontban sem lehet hozzányúlni. Ilyen például, hogy ki indíthat egyéni jelöltet, ki állíthat listát, vagy ide tartoznak az egyéni választókerületek határai. Utóbbival kapcsolatban a törvény kifejezetten szigorú, és nem engedi a választókerületi határok módosítását a választást megelőző év első napja, és a választás napja közötti időben. Hiszen ha ez lehetséges lenne, a kétharmados többséggel rendelkező jogalkotó az aktuális közvélemény-kutatási adatok szerint, saját magára nézve kedvező módon rajzolhatná át a választási térképet.
Ehhez hasonlóan az, hogy az előválasztáson ki és milyen minőségben indulhat, az éles választáson anyagi jogi kérdés lenne. A résztvevő pártok megállapodtak abban, hogy a választás kétfordulós lesz: az első fordulóban megválasztják az egyéni képviselőjelölteket és kiderül, hogy mely három miniszterelnök-jelölt jut tovább a második fordulóba. A második fordulóban pedig az első fordulóban legjobb eredményt elért három jelölt mérkőzik meg egymással – itt a hangsúly azon van, hogy jelöltek, nem pedig jelöltből, illetve helyettes-jelöltből álló tandemek kerülnek a szavazólapra. Ha menet közben tennék lehetővé a páros indulást, azzal igazságtalan hátrányba hozták volna az első forduló jelöltjeit, különösen a két kiesőt, akiknél még fel sem merülhetett ez a lehetőség.
A fenti érvek már önmagukban elegek ahhoz, hogy a közös indulásról szóló javaslat ne legyen elfogadható. De az is ellene szól, hogy a két jelölt nem nevezte meg előre, hogy ki lenne a leendő kormányon belüli legerősebb pozíció, a miniszterelnöki tisztség várományosa. Ezzel a szavazópolgárokat hoznák lehetetlen helyzetbe, hiszen nekik úgy kellene szavazniuk, hogy nem tudják, kinek a miniszterelnök-jelöltségét támogatják, és megszűnne a választás közvetlen jellege is, hiszen végül a párban induló jelöltek döntenék el utólag, hogy milyen pozíciójuk lesz, ha a választók mellettük döntenek.
Az OEVB tehát helyes döntést hozott, amivel az előválasztás előre lefektetett szabályait, az előválasztás tisztességes mivoltát és a szavazópolgárok tájékozott, az előválasztás végeredményét érdemben eldöntő részvételi jogát védte meg. Semmi akadálya nincs politikai szövetségek megkötésének, egymás támogatásának, kormányzati pozícióra tett ígéreteknek – ez hozzátartozik a közélet szabadságához. A politikai vezetők alkalmassága sokszor épp aközben derül ki, amikor politikai alkuk, szövetségkötések során keresik a megfelelő embert a megfelelő helyre – ez világszerte bevett gyakorlat. Ezek az alkuk és szövetségek viszont nem írhatnak felül olyan szabályokat, melyek lényege a tiszta és átlátható, a résztvevők és szavazók érdekeit is védő folyamat megőrzése. Ez az előválasztásra és az „éles” választásokra egyformán igaz.
Jogtudatosító és jogi segítségnyújtó tevékenységünket a 2022-es országgyűlési választásokat megelőzően, és a szavazat napján is a szabad és tisztességes választásért végezzük.
Címlapi illusztráció: State Library Victoria