- A koronavírus-járvány elleni küzdelem alapdokumentuma elvileg az oltási terv, amelynek a kezdetektől nyilvánosnak kellett volna lennie, a kormány mégis egészen őszig titkolta azt.
- Több mint egy éve próbáltuk megszerezni a tervet: hat különböző kormányzati szervhez adtunk be adatigénylést, és indítottunk ellenük pert, miután az adatigénylések nem jártak sikerrel.
- A perek során többféle abszurd érveléssel találkoztunk, és végül már ott tartottunk, hogy a miniszterelnököt idéztetjük be a bíróságra, mikor végre megtört a jég, és kiadták a tervet.
Egy kiszámíthatatlan fordulatokat hozó világjárvány közepette mindennél fontosabb, hogy a kormánynak legyen egy terve a védekezésre, ami elég rugalmasságot biztosít az előre nem látott körülmények (újabb járványhullám, oltási hajlandóság lankadása stb.) esetére is. Nem véletlen, hogy az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) irányelvet bocsátott az egyes államok rendelkezésére a saját oltási tervük elkészítéséhez, és állítólag – Kásler Miklós miniszter egy évvel ezelőtti szavai szerint – a magyar terv ahhoz nagyon hasonlít, az alapján készült el.
Sajnos, hazánk oltási tervét a kormány nem kötötte a polgárok orrára, csak egy lakossági tájékoztatót, egy kivonatot közölt belőle még 2020 végén. Ezért év eleje óta adatigénylésekkel fordultunk több kormányzati szereplőhöz is, akiknek hivataluknál fogva birtokában kell lenniük az oltási tervnek, és akik rendszeresen tájékoztatják is az ország közvéleményét az oltási folyamatok haladásáról. Igényeltük az oltási tervet a járvány elleni védekezés fő felelősétől, a miniszterelnöktől, valamint hivatalától, a Miniszterelnöki Kormányirodától, továbbá az EMMI-től, a Belügyminisztériumtól, a Miniszterelnökségtől és a Nemzeti Népegészségügyi Központtól is. Oltási tervet azonban senkitől sem kaptunk:
vagy tagadták, hogy a birtokukban lenne, vagy azt állították, hogy az nem más, mint az interneten közzétett kivonatos lakossági tájékoztató. Mi viszont nem hagytuk annyiban a dolgot, pereket indítottunk az oltási tervért
Mert nem valami sok száz milliárdos értékű, nemzetközi kapcsolatokat érintő, évtizedekre titkosított kormányzati gigaberuházás szerződéseit igényeltük. Csupán azt a cselekvési programot, aminek kidolgozását egy felelős kormány egy világjárvány közepette nem mulaszthatja el, és semmi olyan nincs benne, aminek titkosnak kellene lenni. Annál is inkább, mert a védelmi intézkedések iránti közbizalomnak és az oltási hajlandóság növekedésének ez a dokumentum lenne az alapja. Ehhez képest megdöbbentő, ahogyan a kormányzati szervek az adatigényléseinkre reagáltak. Az alábbiakban összeszedtük, hogy az eljárások során milyen abszurd érvelésekkel akarták elutasítani a részletes terv kiadását az érintett szervek.
Kivonat = oltási terv
Az EMMI és az országos tisztifőorvos vezette NNK egyaránt azt állította, hogy az interneten közzétett kivonatos lakossági tájékoztató valójában maga az oltási terv, más dokumentum nincs a birtokukban. Sajnos a bíróság az EMMI álláspontját elfogadta, annak ellenére, hogy a lakossági tájékoztató a címe szerint egy kivonat, ami értelemszerűen azt feltételezi, hogy egy attól különböző, részletes terv alapján készült.
Az NNK pedig saját magának mondott ellent, mert egy másik adatigénylés kapcsán azt állította, hogy létezik ugyan az oltási terv, csak éppen döntéselőkészítő adatként nem nyilvános. Szeptemberben egy másik, a Miniszterelnöki Kormányiroda ellen folyó perben tett nyilatkozatból kiderült, hogy az oltási terv valóban létezik, és nem a kivonatos lakossági tájékoztató az ország oltási terve, és hogy azt az Operatív Törzs kezeli. Tehát az EMMI és az NNK nem úgy vettek részt az oltási program koordinálásban, hogy nem volt birtokukban ennek legfontosabb, részletes alapdokumentuma, hanem a másik rossz forgatókönyv érvényesült:
hazudtak nemcsak nekünk, hanem még a bíróságon is. Létezik, de nálunk nincs!
A miniszterelnök és hivatala egyaránt azt állítják, hogy ők nem adatkezelők. Pedig a jogszabály elég egyértelműen fogalmaz: a miniszterelnök a kormány koronavírus-világjárvány következményeinek elhárításáért felelős tagja. Hihetetlen tehát, hogy a járvány elleni küzdelem első számú felelősének nem áll rendelkezésére az oltási terv. Ugyancsak hihetetlen az, hogy a miniszterelnök munkaszerveként működő Kormányiroda nem kezeli az oltási tervet, hiszen ugyan hogyan tudná vezetni a miniszterelnök a járvány elleni védekezést, ha ebben dolgoznak a keze alá?
A Miniszterelnökség is tagadta, hogy birtokában lenne az oltási terv. Pedig a minisztérium egyik államtitkára tagja az Operatív Törzsnek, a Miniszterelnökségnek pedig egyébként is a fő feladata a több ágazatot érintő, közigazgatással kapcsolatos kormányzati feladatok, így például az oltási terv végrehajtásának összehangolása az országban. Arról nem is beszélve, hogy a járvány elleni védekezésről és az oltás előrehaladásáról a Miniszterelnökséget vezető miniszter számol be rendszeresen a Kormányinfókon.
Végül a Belügyminisztérium is letagadta, hogy birtokában lenne az oltási tervnek, ami különösen meghökkentő. A jogszabályok szerint az Operatív Törzset a belügyminiszter vezeti, a minisztérium még egy államtitkár útján is részt vesz az Operatív Törzs működésében, sőt, az Operatív Törzs munkaszervezeteként is a Belügyminisztérium van kijelölve. Itt érdemes tisztázni, hogy az Operatív Törzs nem egy önálló szervezet, hanem egy ad hoc döntéshozó testület, aminek a feladata kifejezetten egy célhoz, a járvány elleni védekezéshez kötött. Vezetői és tagjai nem önálló funkciót töltenek be, hanem eredeti hivataluknál fogva vesznek részt az Operatív Törzs működésében.
Ha tehát az Operatív Törzs birtokában van az oltási tervnek, akkor a benne részt vevő tagoknak is a birtokában kell lenniük – a Belügyminisztériumnak tehát biztosan rendelkeznie kell vele.
A terv váratlanul napvilágot lát
A Miniszterelnöki Kormányiroda elleni perben Orbán Viktor tanúkénti meghallgatását indítványoztuk. A bíróság végül nem idézte be a miniszterelnököt, mert Pintér Sándor – az Operatív Törzs vezetőjeként, belügyminisztériumi fejléccel ellátott íven – úgy nyilatkozott, miszerint az oltási tervet az Operatív Törzs (tehát nem a Belügyminisztérium vagy a Miniszterelnöki Kormányiroda) kezeli.
Természetesen abból a tényből, hogy egy közérdekű adatot – az oltási tervet – kezel egy közfeladatot ellátó szerv – pl. az Operatív Törzs –, nem következik, hogy azt kizárólag az az egyetlen szerv kezelné, és más ne lehetne adatkezelő. Úgyhogy nem álltunk el a Miniszterelnöki Kormányiroda ellen indított pertől, nem kezdtük újra az adatigénylési procedúrát az Operatív Törzzsel – és ekkor tört meg a jég.
A kormány ugyan nem egyenesen járt el, nem adták át a perben a majd’ egy éve igényelt oltási tervet. Ehelyett feltöltötték a koronavirus.gov.hu egy elhagyott bugyrába, az archív dokumentumok közé A COVID-19 elleni védőoltással kapcsolatos feladatok terve címen, és a Miniszterelnökség elleni perünkben közölték: ha netán ezt keressük, akkor tessék, itt van. Persze az interneten egy ilyen próbálkozás azonnal leleplezi önmagát. A dokumentum tulajdonságai elárulják, hogy
nem hogy áprilisban, pereink megindításakor, de egészen október 29-ig ennek a dokumentumnak még nyoma sem volt az oldalon. Még a szkennelése is csak október 8-án történt meg, méghozzá minden bizonnyal a Belügyminisztérium egyik eszközén.
A közzétett dokumentumot a címlapja szerint Pintér Sándor belügyminiszter, az Operatív Törzs vezetője hagyta jóvá, miután a terv 2020. november 26. és 2021. január 31. között elkészült. De akkor mégis hogyan fordulhatott elő, hogy azok, akik rendszeresen hivatkoznak rá, letagadták, hogy létezne, vagy úgy tettek, mintha semmi közük sem lenne hozzá? Mi indokolhatta azt, hogy egészen addig, amíg a közadatperekben már nem maradt más választás, mint a közzététel, nem hozták nyilvánosságra? Talán kiderülhetne belőle, hogy nem egy alaposan kidolgozott terv alapján zajlik a védekezés, hanem a kormány csak lohol az események után, ad hoc döntéseket hoz, és hol szerencséje van, hol meg nincs? Az mindenesetre már világos, hogy a közzétett anyag az egy évvel ezelőtti állapotot tükrözi, amit nem igazítottak hozzá az azóta megváltozott körülményekhez. (Hogy mennyire hasonlít a WHO irányelvére, azt döntse el az olvasó.)
Persze, lehet, hogy vannak frissebb változatai az oltási tervnek – adatigényléseink azonban minden változatra kiterjedtek, úgyhogy kíváncsian várjuk a következő, a Belügyminisztérium elleni perben a bíróság döntését.
Hegyi Szabolcs
A címlapi kép forrása: facebook.com/kormanyzat