A kormány gyakorlatilag két nap alatt megsemmisítette a Magyar Orvosi Kamarát azzal, hogy minden fontos jogkörét elvette és megszüntette az orvosok kötelező tagságát. Ez kifejezetten hátrányos lehet a betegjogok érvényesítésére. Szerintünk még nincs veszve minden, az orvosoknak és a polgároknak is fontos szerepe van a politikai nyomásgyakorlásban.
Két beteg beszámolóin és egy orvos tapasztalatain keresztül mutatjuk be, hogy mi a baj a magyar szabályozással, és hogyan használható a gyógyászati kannabisz egy olyan országban, ahol a betegek szempontjai a legfontosabbak.
2021 őszén az NNK-hoz fordultunk az előző évekre vonatkozó kórházi fertőzéses jelentésekért. Érdemi választ nem kaptunk, ezért pert indítottunk az adatokért. Most végre közzétették a jelentést, így végre képet kaphatunk a kórházakban megjelent koronavírus-járványról.
A nagy várakozásokkal induló cseh orvosi kannabisz program évekig csak pár tucat beteget tudott kiszolgálni, de a friss reformoknak köszönhetően a cseh modell Európa mintaprogramjává válhat.
Bár már rég megszűnt szinte minden járványügyi korlátozás, az egészségügyben dolgozók még ma is a kormányzat által mesterségesen fenntartott veszélyhelyzet rabjai. A felmondási tilalmat újra megtámadtunk az Alkotmánybíróság előtt egy végletekig hajszolt, fiatal orvost képviselve.
Jogerősen pert nyertünk, mégsem adja ki a Nemzeti Népegészségügyi Központ a részletes járványadatokat – sőt elképzelhető, hogy tovább fogja húzni a pert az adófizetők pénzén. A közérdekű adatoknak ez a szisztematikus és szándékos eltitkolása elérheti a bűncselekmény szintjét.
A kormány nevében közzétett Vakcinainfóban Győrfi Pál azt állította: „kutatások igazolják, hogy Magyarországon a beoltottak kevesebb mint 1%-a betegszik meg”. Szerettünk volna hozzáférni ezekhez a kutatásokhoz.
A példa, amelyből Magyarország is tanulhatna, azt mutatja meg, hogy a felelős politikusok nem ideológiai alapon ítélik meg a tudományos bizonyítékokat.
2021 eleje óta próbáltuk megszerezni az oltási tervet: hat különböző kormányzati szervhez adtunk be adatigénylést, és indítottunk ellenük pert. Összeszedtük, hogy milyen abszurd érvelésekkel találkoztunk a perek során, mire végül megtört a jég.
A koronavírus-járvány második és harmadik hullámában rengeteg jogsegélykérő fordult hozzánk azzal, hogy nem tudja, mi történik kórházban fekvő szerettével. November közepére a kórházak ismét annyira leterheltté váltak, hogy a kapcsolattartás biztosítására sokszor nem jut erőforrás.
Sikerült megtörnünk a jeget a kormány következetes titkolózásában és mellébeszélésében: megszereztük az oltási tervet – vagy legalábbis az eddigi legteljesebb dokumentumot az oltás folyamatáról.
Egymásnak ellentmondó helyzeteket szabályoznak a kormány védőoltásokról szóló rendeletei. Egyszerre nem lehet igaz, hogy teljes, mindenkire kiterjedő védőoltási kötelezettséget kell bevezetni – mint az állami szektorban –, és hogy szelektálni lehet a munkakörök között.
Az Alkotmánybíróság nem foglalkozik azzal, hogy a kormány jogszerűen vezetett-e be felmondási tilalmat az egészségügyi dolgozók körében – szerintünk viszont nincs elfogadható indok arra, hogy szőnyeg alá söpörjék veszélyhelyzetben hozott, jogfosztó döntéseket.
A felmondási tilalomra hivatkozva elutasították, hogy közös megegyezéssel távozzon állásából.
Saját mulasztásai miatt az orvosokon, ápolókon veri el a port a kormány. Az ápolóként dolgozó Emesét felőrölték a rossz munkakörülmények, hivatást váltott volna – de a felmondási tilalom miatt nem teheti meg.
A koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzet nem változtat azon, hogy az emberek az egészségügytől a szeretteik gyógyulását várják. Mégis kilenc hónapja keresi a választ egy 83 évesen elhunyt asszony családja, hogy miért nem kapott megfelelő ellátást a nagymama.
Az egészségügyi válsághelyzet a betegjogokra is hatással van, de nem jelenti azok teljes felfüggesztését.
Égető kérdés, hogy milyen egészségügyi ellátáshoz juthatnak azok, akik karanténban vannak koronavírus-fertőzés miatt, és olyan egészségügyi problémájuk van, ami nem tűr halasztást, de nem a koronavírussal kapcsolatos. Összegyűjtöttük a tudnivalókat.
Sára felelősségtudatán múlt, hogy senkit nem tett ki veszélynek.
Van, akit rendőrök vegzálnak, hogy betartja-e a karantént, amiről nem is kapott határozatot. Vannak szülők, akik választhatnak, hogy igazolatlan hiányzásnak teszik ki a gyereküket, vagy olyan közegbe engedik, ahol igazoltan megjelent a vírus. Van, aki 8 napja várja, hogy kijöjjenek hozzá tesztelni.
Mindenki szeretne abban a tudatban élni, hogy ha ő vagy hozzátartozója egészségügyi ellátásra szorul, akkor hozzáértő kezekbe kerül, a szükséges kezelést haladéktalanul megkapja és csakis orvosszakmai szempontokon fog múlni, hogy mit tesznek az egészsége, vagy épp az élete megmentéséért.
A járvány előrehaladtával elkerülhetetlenül fontos volt, hogy megváltozzon az az egészségügyi protokoll, ami alapján eldöntik például azt, hogy kin kell elvégezni a koronavírus-tesztet. Megnéztük, hogyan kell eljárni az új szabályoknak megfelelően.
A rendkívüli helyzetben bizonyára rengeteg egészségügyi dolgozó áldozatos munkájára lesz szükség. Megnéztük a pontos szabályait annak, hogy hogyan és mire kötelezhetik őket.
Kit különítenek el? Milyen az otthoni elkülönítés? Kinek kell kórházba mennie? A koronavírussal kapcsolatban átfogó eljárásrendet adott ki a Nemzeti Népegészségügyi Központ, amelyből a legfontosabb tudnivalókat infografikán dolgoztuk fel és tettük közérthetővé.