Pert nyertünk ügyfelünk, Rita képviseletében, akit azért rúgtak ki, mert egészségügyi okokból nem vette fel a Covid-oltást. A bíróság most kimondta, hogy a munkáltató jogsértő módon járt el, amikor egészségügyi állapota ellenére az oltás felvételére akarta kötelezni és annak hiányában elbocsátotta.
Az átalakítás előtt az orvosi kamara etikai eljárásai egyre inkább hozzájárultak ahhoz, hogy a betegjogi jogsérelmek ne maradjanak következmények nélkül. Mióta a kormány elvette a MOK-tól az etikai felügyeletet, ez a jó gyakorlat megszakadt, az eljárások szünetelnek, és hosszú távon is sérülhetnek a betegek jogai.
A kormány gyakorlatilag két nap alatt megsemmisítette a Magyar Orvosi Kamarát azzal, hogy minden fontos jogkörét elvette és megszüntette az orvosok kötelező tagságát. Ez kifejezetten hátrányos lehet a betegjogok érvényesítésére. Szerintünk még nincs veszve minden, az orvosoknak és a polgároknak is fontos szerepe van a politikai nyomásgyakorlásban.
Két beteg beszámolóin és egy orvos tapasztalatain keresztül mutatjuk be, hogy mi a baj a magyar szabályozással, és hogyan használható a gyógyászati kannabisz egy olyan országban, ahol a betegek szempontjai a legfontosabbak.
2021 őszén az NNK-hoz fordultunk az előző évekre vonatkozó kórházi fertőzéses jelentésekért. Érdemi választ nem kaptunk, ezért pert indítottunk az adatokért. Most végre közzétették a jelentést, így végre képet kaphatunk a kórházakban megjelent koronavírus-járványról.
A nagy várakozásokkal induló cseh orvosi kannabisz program évekig csak pár tucat beteget tudott kiszolgálni, de a friss reformoknak köszönhetően a cseh modell Európa mintaprogramjává válhat.
Bár már rég megszűnt szinte minden járványügyi korlátozás, az egészségügyben dolgozók még ma is a kormányzat által mesterségesen fenntartott veszélyhelyzet rabjai. A felmondási tilalmat újra megtámadtunk az Alkotmánybíróság előtt egy végletekig hajszolt, fiatal orvost képviselve.
Jogerősen pert nyertünk, mégsem adja ki a Nemzeti Népegészségügyi Központ a részletes járványadatokat – sőt elképzelhető, hogy tovább fogja húzni a pert az adófizetők pénzén. A közérdekű adatoknak ez a szisztematikus és szándékos eltitkolása elérheti a bűncselekmény szintjét.
A kormány nevében közzétett Vakcinainfóban Győrfi Pál azt állította: „kutatások igazolják, hogy Magyarországon a beoltottak kevesebb mint 1%-a betegszik meg”. Szerettünk volna hozzáférni ezekhez a kutatásokhoz.
A példa, amelyből Magyarország is tanulhatna, azt mutatja meg, hogy a felelős politikusok nem ideológiai alapon ítélik meg a tudományos bizonyítékokat.
2021 eleje óta próbáltuk megszerezni az oltási tervet: hat különböző kormányzati szervhez adtunk be adatigénylést, és indítottunk ellenük pert. Összeszedtük, hogy milyen abszurd érvelésekkel találkoztunk a perek során, mire végül megtört a jég.
A koronavírus-járvány második és harmadik hullámában rengeteg jogsegélykérő fordult hozzánk azzal, hogy nem tudja, mi történik kórházban fekvő szerettével. November közepére a kórházak ismét annyira leterheltté váltak, hogy a kapcsolattartás biztosítására sokszor nem jut erőforrás.
Sikerült megtörnünk a jeget a kormány következetes titkolózásában és mellébeszélésében: megszereztük az oltási tervet – vagy legalábbis az eddigi legteljesebb dokumentumot az oltás folyamatáról.
Egymásnak ellentmondó helyzeteket szabályoznak a kormány védőoltásokról szóló rendeletei. Egyszerre nem lehet igaz, hogy teljes, mindenkire kiterjedő védőoltási kötelezettséget kell bevezetni – mint az állami szektorban –, és hogy szelektálni lehet a munkakörök között.
Az Alkotmánybíróság nem foglalkozik azzal, hogy a kormány jogszerűen vezetett-e be felmondási tilalmat az egészségügyi dolgozók körében – szerintünk viszont nincs elfogadható indok arra, hogy szőnyeg alá söpörjék veszélyhelyzetben hozott, jogfosztó döntéseket.
A felmondási tilalomra hivatkozva elutasították, hogy közös megegyezéssel távozzon állásából.
Saját mulasztásai miatt az orvosokon, ápolókon veri el a port a kormány. Az ápolóként dolgozó Emesét felőrölték a rossz munkakörülmények, hivatást váltott volna – de a felmondási tilalom miatt nem teheti meg.
A koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzet nem változtat azon, hogy az emberek az egészségügytől a szeretteik gyógyulását várják. Mégis kilenc hónapja keresi a választ egy 83 évesen elhunyt asszony családja, hogy miért nem kapott megfelelő ellátást a nagymama.
Az egészségügyi válsághelyzet a betegjogokra is hatással van, de nem jelenti azok teljes felfüggesztését.
Égető kérdés, hogy milyen egészségügyi ellátáshoz juthatnak azok, akik karanténban vannak koronavírus-fertőzés miatt, és olyan egészségügyi problémájuk van, ami nem tűr halasztást, de nem a koronavírussal kapcsolatos. Összegyűjtöttük a tudnivalókat.
Sára felelősségtudatán múlt, hogy senkit nem tett ki veszélynek.
Van, akit rendőrök vegzálnak, hogy betartja-e a karantént, amiről nem is kapott határozatot. Vannak szülők, akik választhatnak, hogy igazolatlan hiányzásnak teszik ki a gyereküket, vagy olyan közegbe engedik, ahol igazoltan megjelent a vírus. Van, aki 8 napja várja, hogy kijöjjenek hozzá tesztelni.
Mindenki szeretne abban a tudatban élni, hogy ha ő vagy hozzátartozója egészségügyi ellátásra szorul, akkor hozzáértő kezekbe kerül, a szükséges kezelést haladéktalanul megkapja és csakis orvosszakmai szempontokon fog múlni, hogy mit tesznek az egészsége, vagy épp az élete megmentéséért.
A járvány előrehaladtával elkerülhetetlenül fontos volt, hogy megváltozzon az az egészségügyi protokoll, ami alapján eldöntik például azt, hogy kin kell elvégezni a koronavírus-tesztet. Megnéztük, hogyan kell eljárni az új szabályoknak megfelelően.
A rendkívüli helyzetben bizonyára rengeteg egészségügyi dolgozó áldozatos munkájára lesz szükség. Megnéztük a pontos szabályait annak, hogy hogyan és mire kötelezhetik őket.
Kit különítenek el? Milyen az otthoni elkülönítés? Kinek kell kórházba mennie? A koronavírussal kapcsolatban átfogó eljárásrendet adott ki a Nemzeti Népegészségügyi Központ, amelyből a legfontosabb tudnivalókat infografikán dolgoztuk fel és tettük közérthetővé.