Jogerősen pert nyertünk, mégsem adta ki a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) megyei és életkor szerinti napi bontásban a járványadatokat, amelyeket még a második járványhullám idején igényeltünk először – sőt elképzelhető, hogy tovább fogja húzni a pert az adófizetők pénzén, mindannyiunk tájékozódáshoz való jogának akadályozására.
Nem ez az első alkalom, hogy az NNK a nyilvánosság tájékoztatása helyett a közérdekű információk elhallgatását választja.
A közérdekű adatoknak ez a szisztematikus és szándékos eltitkolása elérheti a bűncselekmény szintjét.
A járvánnyal kapcsolatos elérhető, közérthető, részletes statisztikák létfontosságúak lennének a védekezésben. Segítenének, hogy mindenki átláthassa az aktuális járványhelyzetet és jobban megértse az éppen szükséges védelmi intézkedéseket. A munkáltatókat is támogatná: felelősen tudnának dönteni arról, hogy elvárják-e a dolgozóiktól az oltás felvételét. Ráadásul ezeknek az adatoknak a közzététele bármilyen külön indok nélkül is a kormány kötelessége, hiszen minden állampolgárnak joga van megismerni a közérdekű adatokat.Éppen ezért az lenne az elvárható minimum a Nemzeti Népegészségügyi Központtól, a járványügyi védekezésért felelős legfőbb szervtől, hogy legalább azokat az adatokat hozza nyilvánosságra, amiket kifejezetten kérnek tőle, sőt amiknek nyilvánosságra hozatalára most már bíróság kötelezi őket.
Tavaly 50 napon át igényeltünk adatokat a járvány napi alakulásáról. Olyan adatokat kértünk, amik a környező országokban maguktól értetődően nyilvánosak és Magyarországon is egyértelműen az NNK rendelkezésére állnak. Mivel az NNK mégsem adta ki az információkat, ezért perre kellett mennünk értük – ezt a pert nyertük meg most, ennek ellenére továbbra sem adták ki az adatokat. Hiába értünk a negyedik hullám tetejére, az NNK hozzáállása a nyilvánossághoz mit sem változott. Hiába kérjük ismételten nap mint nap a legfontosabb járványadatokat, nem adnak ki semmit, közben pedig az arcpirító hazugságtól a klasszikus bürokratikus packázásig minden eszközt bevetnek, hogy ne kelljen ezt az alapvető feladatukat ellátniuk. Nézzük részletesebben, mikre hivatkoznak!
Azt állítják, hogy kor, terület vagy nem szerinti bontásban nem rendelkeznek statisztikákkal. Ez nyilvánvalóan nem igaz, hiszen a kórházaktól naponta frissülő táblázatokban betegenkénti adatokat kapnak.
Azt állítják, hogy nem rendelkeznek a vírus terjedési sebességét mérő R0-rátával, a járvány egyik legalapvetőbb mérőszámával. Egy népegészségügyi hatóság esetében ez nyilvánvaló hazugság, már csak azért is, mert maga Müller Cecília is többször hivatkozott erre az adatra.
Minden egyes kérelmünkre a rendelkezésre álló határidő legutolsó napján adják meg a még csak nem is érdemi, hanem napról napra újrahasznosított sablonválaszt; ez nyilvánvalóan szándékos és visszaélésszerű. Ha el is ismerik, hogy rendelkeznek az adattal, ezt véletlenül sem küldik el, helyette linkelik a koronavirus.gov.hu-t, mintha azt gondolnák, hogy nem ismerjük az oldalt, és nem tudjuk róla pontosan, hogy a kért adat – ellentétben a bőséges politikai propagandával – nem található meg rajta.
De többek között arra sem volt elég korábban az adatigények megválaszolására nyitva álló 15 napos határidő az NNK-nak, hogy megválaszolja azt az egyszerű kérdést, hogy nála van-e az oltási terv, és ha igen, átküldje azt. Itt egyetlen fájlról van szó, és eláruljuk: természetesen az NNK rendelkezik vele, amint az magából az oltási tervből is kiderült (abban ugyanis felsorolják, hogy kik vettek részt az elkészítésében és kik alkalmazzák – természetesen az NNK is). A tervet végül a Miniszterelnökségtől sikerült megszereznünk.
A sort tovább is folytathatjuk: nemrég a határidő utolsó napján reagált az NNK arra a kérdésünkre, hogy rendelkezik-e a 2019-es és 2020-as évekre vonatkozó összesített kórházi fertőzéses adatokkal. A kórházi fertőzések helyzetéről az NNK-nak jogszabály alapján kötelező minden év november 1-jéig jelentést készítenie, nem is kérdés tehát, hogy az adatnak meg kell lennie. A jelentést mégsem tették közzé, mégpedig nemhogy a 2020-asat, hanem még még a 2019-eset sem. Ebben az ügyben is 45 napra hosszabbították a határidőt, arra hivatkozva, hogy aránytalanul nagy teher megválaszolni azt az eldöntendő kérdést, hogy a dokumentum rendelekezésre áll-e, ha pedig igen, akkor elküldeni a megfelelő fájlt. Azoknak, akik netán az NNK leterheltségén aggódnának, jeleznénk, hogy a sablonemailt módszeresen a válaszadási határidő utolsó napjára időzíteni valószínűleg több munka, mint rendeltetésszerűen kiadni a kért adatokat.
Az, hogy az NNK mindent megtesz, hogy a lehető legtöbbet hallgassa el a nyilvánosság elől a járványról és a kórházi fertőzésekről, amelyek ellen egyébként küzdeni hivatott, több puszta cinizmusnál. A közérdekű adatoknak ez a szisztematikus és szándékos eltitkolása ugyanis elérheti a bűncselekmény szintjét:
a Büntető Törvénykönyv két évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni azt, aki közérdekű adatokat szándékosan eltitkol.Reméljük, hogy az NNK végre a köz és a népegészségügy szolgálatába állítja az erőforrásait ahelyett, hogy a dolgozói idejét és energiáját a járványadatok eltitkolására, az adófizetők pénzét pedig felesleges és eleve vesztes perekre fecsérelné. Akárhogy is, mi továbbra is mindent megteszünk a létfontosságú adatok megszerzéséért.
Remport Ádám