A titkosszolgálati megfigyelések magyar szabályozása rendszerszinten sérti az alapvető jogokat, ami a Pegasus-ügy kapcsán is bebizonyosodott.
Hat érintett képviseletében eljárásokat kezdeményeztünk Magyarországon, az Európai Bizottság és a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága előtt, valamint Izraelben.
Ügyfeleinkkel azt szeretnénk elérni, hogy a jövőben ne fordulhassanak elő hasonló visszaélések.
Még tavaly nyáron robbant a hír, hogy egy izraeli kémszoftverrel jogellenesen figyelhettek meg olyan magyar polgárokat, akik semmiféle nemzetbiztonsági kockázatot nem jelentettek, de újságírói vagy aktivista tevékenységük kellemetlen lehetett a kormány számára.
Régóta mondjuk, hogy Magyarországon a titkosszolgálati megfigyelések felett nincs érdemi kontroll, így azzal a hatalmon lévők bármikor visszaélhetnek. A Pegasus-ügy kapcsán bebizonyosodott, hogy nem elméleti problémáról van szó, ezért sürgősen szükség van a megfigyelésre vonatkozó szabályok megváltoztatására.
A hírszerző és elhárító munka nem válhat az elnyomás eszközévé: épp ellenkezőleg, az állampolgárok védelmét kell szolgálnia. A nemzetbiztonsági munka természetesen nem képzelhető el titkosság nélkül. A probléma nem a titkos adatgyűjtések létezése, hanem az, hogy jelenleg egyáltalán nincsen olyan független szerv, amely vizsgálhatná ezek jogszerűségét, és érdemi jogorvoslatra sincs lehetőség. A titkosszolgálatok lényegében korlátlan adatgyűjtési jogosítványokkal rendelkeznek, pedig nem beszélhetünk emberi méltóságról ott, ahol teljesen átláthatóvá válunk az állam számára.
Ezért hat ügyfelünk (Csikász Brigitta, Dercsényi Dávid, Adrien Beauduin, Németh Dániel, Panyi Szabolcs és egy anonimitást kérő hatodik személy) képviseletében hazai és nemzetközi fórumokon is eljárásokat indítottunk, hogy képviseljük az érdekeiket és rendszerszintű változást érjünk el. Ügyfeleink között van oknyomozó és bűnügyi újságíró, fotóriporter és aktivista is.
A korábban a HVG-nél dolgozó Dercsényi Dávid már sejtette, hogy megfigyelik, mégis megdöbbentette, hogy ez mit is jelent valójában. „A Pegasussal minden olyan információhoz hozzáférhettek, amelyek megjelentek az okostelefonom képernyőjén, mint a gyerekeimmel kapcsolatos képek, videók, információk” – mondja. Az Átlátszó egykori munkatársát, Csikász Brigittát 2019-ben hét hónapon keresztül hallgatták le. „A kapcsolati hálómra voltak kíváncsiak, hogy kikkel beszélek, hogy kiktől milyen információkhoz jutok.”
Az újságírók esetében különösen fontos lenne, hogy független szerv engedélyezze a megfigyelést, hiszen könnyen fény derülhet a forrásaikra, amivel a sajtószabadság egyik alapvető intézményének számító forrásvédelem kerül veszélybe. A megfigyelésekről a Direkt36 számolt be, amelynek két oknyomozó újságírója is célponttá vált. Közülük Panyi Szabolcsot képviseljük az ügyben.
“Amikor megtudtam, hogy a Pegasus az én telefonomat is megfertőzte, a legszörnyűbb érzés az volt, hogy vajon mi történt, történt-e bármi a forrásaimmal. Újságíróként még a magyar törvények szerint is jogom lenne ahhoz, hogy megvédjem a forrásaimat, és a kilétüket a hatóságok előtt is titokban tartsam. Ezt a jogomat súlyosan megsértették. A TASZ segítségével indított mostani jogi eljárások messze túlmutatnak az én személyemen, az én értelmezésemben ez az egész magyar újságíró szakmáról, és a jogaink érvényesítéséről is szól. Ha most nem lépünk fel közösen, a mindenkori hatalom csak még inkább azt érezheti, hogy bármit megtehet a magyar újságírókkal szemben” – mondta Panyi Szabolcs.
Annak érdekében, hogy minden lehetséges jogi eszközt felhasználjunk ügyfeleink jogainak érvényesítésére, több eljárást is indítottunk Magyarországon és külföldön. (Ezekről ide kattintva bővebben is lehet olvasni.)
Panasszal fordultunk a titkosszolgálatokat irányító miniszterekhez, majd kezdeményeztük az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának és az Alapvető Jogok Biztosának vizsgálatát. Tájékoztatást kértünk a titkosszolgálatoktól az esetleges adatkezelésről, a válaszok alapján pedig bírósághoz, illetve a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fogunk fordulni. Ha az eljárások nem vezetnek sikerre és bebizonyosodik, hogy Magyarországon nem lehet érdemi eredményt elérni az illegális megfigyelésekkel szemben, akkor az összes ügyet az Emberi Jogok Európai Bírósága elé visszük.
Panyi Szabolcs, Adrien Beauduin és egy harmadik ügyfelünk nevében Izrael Legfőbb Ügyészének vizsgálatát kezdeményeztük izraeli partnerünkkel, Eitay Mack független emberi jogi ügyvéddel közösen. Ennek az eljárásnak az a célja, hogy felderítsük, miként kaphatott a kémfegyver exportengedélyt egy olyan országba, amely közismerten nem szabályozza megfelelően a titkosszolgálati megfigyeléseket.
A Magyarországon tanuló belga diákaktivista kontroll nélküli megfigyelése európai uniós jogot is sért, ezért az Európai Bizottsághoz fordultunk. „A Pegasus-ügy emlékeztetett arra, hogy még a magukat demokratikusnak tartó kormányok sem haboznak törvénytelen eszközökkel erősíteni meg a hatalmukat” - fogalmazott Adrien Beauduin, aki a CEU-tüntetésen való részvétele miatt kerülhetett célkeresztbe.
Ügyfeleink fontosnak érzik, hogy a lehető legtöbb információ kiderüljön az ügyben, és ne merülhessen feledésbe a kormány felelőssége. „A terrorellenes céllal létrehozott Pegasus szoftvert jelenleg bármely kormány kénye-kedve szerint használja. Ne hagyjuk, hogy a hatalom bármit megtegyen velünk, ne hagyjuk, hogy a kelet-európai apátiánk és megszokásaink reflexszerűen rossz döntéseket alakítsanak ki bennünk” – mondja Dercsényi Dávid.
Bízunk benne, hogy a Pegasus-botrány hatására úgy változik meg a megfigyelések gyakorlata, hogy megelőzhessük a hasonló visszaéléseket. Azt szeretnénk elérni, hogy végre olyan szabályozás legyen Magyarországon, ami nem engedi politikai eszközzé válni a titkosszolgálatokat.