- Jogerősen felmentették hajdúböszörményi ügyfelünket, aki egy önkormányzati képviselőt tehetségtelennek, a Civilek a Lakóhelyért Egyesület tagjait pedig szavazógépeknek nevezte a Facebookon.
- A bíróság már több ügyünkben kimondta, hogy a képviselőknek tűrnie kell a kritikát, akárhol is tegyék közzé, mert az beletartozik a véleménynyilvánítás szabadságába.
Jogerősen felmentették ügyfelünket a Debreceni Törvényszéken, ahol egy olyan hajdúböszörményi lakost védtünk, aki Nagy Imre önkormányzati képviselőt és az őt a választásokon indító Civilek a Lakóhelyért Egyesületet kritizálta Facebook-kommentekben. Ügyfelünk a Böszörményben hallottam Facebook-csoportban tehetségtelennek nevezte a képviselőt, és szavazógépként hivatkozott az egyesület tagjaira, akiket szerinte a kormánypárt támogat. A kommentet egy olyan poszt alá írta, amelyben az egyesület kenyérsütési recepteket osztott meg. Nagy Imre rágalmazás és becsületsértés miatt indított büntetőeljárást ügyfelünk ellen.
Elsőfokon a bíróság a képviselőnek adott igazat, mert kifogásolta a kommentek helyét. Arra hivatkozott, hogy a kenyérsütés témájához nem kapcsolódik az önkormányzati képviselővel és egyesületével szembeni kritika.
Másodfokon korrigált a törvényszék, és kimondta, hogy a vélemény akkor is szabad, ha épp két kenyérkovász-nevelési tipp között hangzik el. A bíróság továbbá azt is megerősítette, hogy a képviselőnek tűrnie kell a kritikát.Nem ez az első olyan ügyünk, amikor civileket próbálnak közhatalom-gyakorlók, azaz képviselők vagy polgármesterek elhallgattatni. 2020-ban felmentették azt az ügyfelünket is, aki a győri alpolgármestert nevezte fasznak, amikor munkáját kritizálta. De a kőszegi önkormányzat egyik képviselője is hiába próbálta perelni egy másik ügyfelünket azért, mert a fiát semmirekellő kölöknek hívták egy Facebookos megjegyzésben.
A véleménynyilvánítás joga mindenkit megillet. Persze ez nem azt jelenti, hogy bárkiről, bármit, bárhogyan lehet állítani. Először is azt fontos mérlegelni, hogy tényről vagy véleményről van szó. A különbség a kettő között az, hogy az első valóságtartalma bizonyítható, ezért ha valakiről hamis tényeket állítunk rágalmazás vagy jóhírnév megsértése miatt eljárást indíthatnak ellenünk. Például nem lehet senkiről sem azt mondani, hogy 100 milliót sikkasztott, egészen addig, amíg az állítás tényekkel nem bizonyítható. Ugyanakkor szubjektív véleményt büntetlenül megfogalmazhatunk, és lehet ugyanazt a köztisztségviselőt csaló jelzővel illetni. Vagy a fenti esetben, lehet tehetségtelennek nevezni egy önkormányzati képviselőt, hiszen az, hogy kit találunk tehetségtelennek, személyes meggyőződés kérdése. Bármilyen szélsőséges vagy megbotránkoztató is legyen a véleményünk, védi a szólásszabadság, egészen addig, amíg senkinek nem sértjük az emberi méltóságát indokolatlanul bántó és lealacsonyító kijelentésekkel.
A közhatalmat gyakorlóknak ráadásul másokhoz képest fokozottan tűrniük kell a kritikát. A politikai beszéd kiemelt védelmet élvez, hiszen egy demokratikus társadalom elengedhetetlen eleme, hogy közügyekről, intézményeink működéséről szabadon elmondhassuk véleményünket.Éppen ezért fontos, hogy visszaszorítsuk azt a gyakorlatot, amikor politikusok indítanak eljárásokat kritikus, a közéletben aktív polgárok ellen. Az ilyen eljárások célja a kritikus hangok elhallgattatása, ami szembemegy a szólás- és véleményszabadsággal. Mi továbbra is mindent megteszünk azért, hogy az aktív állampolgárok szabadon mondhassák el a véleményüket az őket érintő ügyekről. Nem kell eltűrnöd, hogy elhallgattassanak! Keress bátran minket, ha hasonló sérelem ér.