Kenyérsütős poszt alatt kritizálta a képviselőt, rágalmazás miatt jelentették fel

- Jogerősen felmentették hajdúböszörményi ügyfelünket, aki egy önkormányzati képviselőt tehetségtelennek, a Civilek a Lakóhelyért Egyesület tagjait pedig szavazógépeknek nevezte a Facebookon.
- A bíróság már több ügyünkben kimondta, hogy a képviselőknek tűrnie kell a kritikát, akárhol is tegyék közzé, mert az beletartozik a véleménynyilvánítás szabadságába.
Jogerősen felmentették ügyfelünket a Debreceni Törvényszéken, ahol egy olyan hajdúböszörményi lakost védtünk, aki Nagy Imre önkormányzati képviselőt és az őt a választásokon indító Civilek a Lakóhelyért Egyesületet kritizálta Facebook-kommentekben. Ügyfelünk a Böszörményben hallottam Facebook-csoportban tehetségtelennek nevezte a képviselőt, és szavazógépként hivatkozott az egyesület tagjaira, akiket szerinte a kormánypárt támogat. A kommentet egy olyan poszt alá írta, amelyben az egyesület kenyérsütési recepteket osztott meg. Nagy Imre rágalmazás és becsületsértés miatt indított büntetőeljárást ügyfelünk ellen.
Elsőfokon a bíróság a képviselőnek adott igazat, mert kifogásolta a kommentek helyét. Arra hivatkozott, hogy a kenyérsütés témájához nem kapcsolódik az önkormányzati képviselővel és egyesületével szembeni kritika.
A véleménynyilvánítás joga mindenkit megillet. Persze ez nem azt jelenti, hogy bárkiről, bármit, bárhogyan lehet állítani. Először is azt fontos mérlegelni, hogy tényről vagy véleményről van szó. A különbség a kettő között az, hogy az első valóságtartalma bizonyítható, ezért ha valakiről hamis tényeket állítunk rágalmazás vagy jóhírnév megsértése miatt eljárást indíthatnak ellenünk. Például nem lehet senkiről sem azt mondani, hogy 100 milliót sikkasztott, egészen addig, amíg az állítás tényekkel nem bizonyítható. Ugyanakkor szubjektív véleményt büntetlenül megfogalmazhatunk, és lehet ugyanazt a köztisztségviselőt csaló jelzővel illetni. Vagy a fenti esetben, lehet tehetségtelennek nevezni egy önkormányzati képviselőt, hiszen az, hogy kit találunk tehetségtelennek, személyes meggyőződés kérdése. Bármilyen szélsőséges vagy megbotránkoztató is legyen a véleményünk, védi a szólásszabadság, egészen addig, amíg senkinek nem sértjük az emberi méltóságát indokolatlanul bántó és lealacsonyító kijelentésekkel.
