Hogyan tüntethetnek a diákok?
- A kölcseys tanárok múlt pénteki kirúgása csak olaj volt arra a tűzre, ami a közoktatás állapotai miatt a tanárokban, diákokban és szüleikben már régóta lobog.
- Országszerte tartanak megmozdulásokat, a közoktatás napjára időzítve pedig a tanárok sztrájkkal, polgári engedetlenséggel, a diákok pedig tüntetésekkel készülnek.
- Ennek kapcsán felmerül a kérdés: milyen formában vehetnek részt a tiltakozó akciókban a diákok?
A diákokat ugyanúgy megilleti a gyülekezéshez való jog, életkoruktól függetlenül, mint mindenki mást. A tüntetés a véleménynyilvánítás egy formája, amit az Alaptörvény alapvető jogként minden egyes ember számára biztosít. A tiltakozás, a véleménynyilvánítás, a tüntetésen való részvétel tehát nem életkorhoz vagy nagykorúsághoz kötött. Ezt a jogot nemzetközi megállapodások is biztosítják, például a Magyarország által is ratifikált ENSZ Gyermekjogi Egyezmény.
Természetesen ahhoz, hogy a diákok is érdemi véleményt tudjanak nyilvánítani, nagyon fontos, hogy értsék a tiltakozások célját. A felnőttek, azaz a szülők és tanárok felelőssége, hogy megvitassák velük, miről is szólnak ezek a megmozdulások.
Tüntetni természetesen iskolaidőben is lehet. Ám ez nem jelenti azt, hogy a tüntetésen való részvétel felmentést ad az iskolalátogatási kötelezettség alól. Ha tehát tanítási időben megy el egy tanuló tüntetni, akkor vagy a szülőnek kell igazolnia a hiányzást, vagy a diák vállalja az igazolatlan órát. A szülő az iskola házirendjében megszabott módon kérhet engedélyt arra, hogy – betegségtől független okból – gyermeke igazoltan hiányozzon az iskolából. A távolmaradás indoka nemcsak családi ok lehet. Ezt az engedélyt írásban és előzetesen kell kérni (sok iskolában például erre szolgáló formanyomtatványon), a nagykorú diákoknak pedig saját maguknak kell ezt megtenniük.
Hegyi Szabolcs


