Pert nyert a kórházzal szemben az édesanya, akit két napra elszakítottak újszülöttjétől

  • Ügyfelünket, Henit a szülés után azonnal elválasztották újszülött fiától, majd koraszülöttségre hivatkozva csak napi kétszer fél óra látogatást engedélyeztek neki.
  • A szülők ezt nem fogadták el, és átvitték a kisfiút egy másik kórházba, ahol annyi időt tölthetett együtt édesanya és fia, amennyire szükségük volt.
  • A bíróság egy precedens értékű ítéletben kimondta, hogy az első kórház eljárása jogsértő volt, mert az édesanyának joga van a csecsemőjével kapcsolatot tartani, és ez aránytalanul és indokolatlanul nem korlátozható.

Heni öt éve harmadik gyermekével volt várandós, amikor váratlanul, a 34. héten megindult a szülés. Férjével azonnal a kórházba siettek, ahol pár óra vajúdás után és szükségtelen beavatkozások nélkül megszületett Benjámin, aki azonnal felsírt. Pár perccel később azonban a kisfiút elválasztották Henitől, inkubátorba helyezték, az édesanyának pedig napi kétszer fél óra látogatást engedélyeztek.

Heni elfogadhatatlannak tartotta, hogy ilyen keveset találkozzon újszülött kisbabájával, ezért többször kérte az osztályvezető főorvost, hogy több időt lehessen Benjáminnal, azonban a házirendre hivatkozva elutasították ezt. A szülők úgy döntöttek, hogy saját költségen és felelősségre a Cerny Alapítvány segítségével átszállítják fiukat egy baba-mama barát kórházba. A Semmelweis Egyetem I. sz. Gyermekklinikáján teljesen más hozzáállást tapasztaltak: koraszülöttsége ellenére tetszőleges időt tölthettek együtt Benjáminnal, állandó testközelben tarthatták. Heni naponta 6-10 órát töltött újszülött gyerekével, és meg is szoptathatta.

A korai elválasztást, a kétnapos elszakadást és az ezáltal okozott traumát azonban sem Heni, sem Benjámin nem heverte ki. Benjámin több figyelmet igényel, mint a testvérei, 3 éves koráig akár nyolcszor is felkelt éjszakánként, és testi kontaktus nélkül a mai napig nehezen tud elaludni. Édesanyja szerint mindez összefügghet azzal, hogy összesen több mint 48 óra telt el, mielőtt maga mellett tarthatta volna újszülöttként. 

Heniék története nem egyedülálló, rengeteg nőt ér nap mint nap szülészeti erőszak. Az újszülött és az anya elválasztása bevett kórházi gyakorlat, különösen koraszülésnél. Bár sokan megszenvedik ezt a hozzáállást, csak kevesen tudják vagy akarják az ügyet jogi útra terelni. Heni azonban nem szerette volna annyiban hagyni a vele történteket, a traumája feldolgozását segítő terápia végére arra az elhatározásra jutott, hogy jogi lépéseket tesz a kórházzal szemben. 

Heni ügyét nemcsak azért vállaltuk el, mert hisszük, hogy az édesanyák és csecsemőik érdekét az szolgálja leginkább, ha az első órákban és napokban minél több időt tudnak egymással tölteni, hanem azért is, mert ezt a magyar jogszabályok is kimondják. Az emberi méltóságot, a családi élet és a magánszféra védelmét, valamint a gyermek védelméhez és gondoskodáshoz való jogát az Alaptörvény védi, a hatályos egészségügyi törvény pedig rögzíti a kapcsolattartáshoz való jogot is. 2016-ban az EMMA Egyesülettel közösen az ombudsmanhoz fordultunk, aki szintén megállapította, hogy lehetővé kell tenni azt, hogy anya és újszülöttje minél több időt tölthessen együtt.

Heni kitartásának és bátorságának köszönhetően most 

a bíróság jogerősen is kimondta, hogy az édesanyáknak kapcsolattartási joga van csecsemőjükkel, amit nem lehet indokolatlanul és aránytalanul korlátozni. Az ügy precedensértékű lehet, és megannyi várandós nőnek segít megismerni jogait, hogy nekik már ne kelljen átélniük hasonló traumákat.

Tilly Henit az ügyben Dr. Bodrogi Bea ügyvéd képviselte

Videó: Pivarnyik Balázs