- A pedagógustiltakozás egyik leggyakoribb formája a sztrájk mellett a polgári engedetlenség, de a tiltakozások kezdete óta több pedagógust kirúgtak, mert engedetlenkedett.
- De jogosak-e az elbocsátások, és mit lehet tenni ilyenkor? Mi vár azokra, akik folytatják a munkabeszüntetést? És milyen változást hoz mindebben az elbocsátások határidejének a kitolása?
Mi a polgári engedetlenség?
A polgári engedetlenség egy tudatos, nyíltan vállalt, erkölcsi indíttatású és erőszakmentes szabályszegés. Célja, hogy felhívja a figyelmet az adott problémára és ezzel érjen el változást. Fontos, hogy a polgári engedetlenség akkor vethető be, ha nincs (más) lehetőség a probléma megoldására. A tanárok közül sokan ezt az eszközt választják a tiltakozásra, a pedagógusok sztrájklehetőségének kiüresítése miatt. A polgári engedetlenkedést választó, munkavégzést megtagadó tanároknak munkajogi következményekkel kell számolnia: például nem kapnak bért, vagy más szankciókat is kiszabhatnak rájuk. Az engedetlenkedő tanárok kirúgása viszont szerintünk nem jogszerű. A néhány órás engedetlenkedés ugyanis nem arányos azzal, hogy valaki végleg elveszítse az állását. A véleményszabadság jogát is tekintetbe kell venni, amely magasabb rendű, úgynevezett alapjog. A kirúgott tanárok perében a bíróságnak ezt is mérlegelnie kell.A polgári engedetlenség és a sztrájk közötti különbségekről, és arról, hogy melyiket miért választják a pedagógusok, itt írtunk részletesen, ezen az oldalon pedig összeszedtük minden fontos tudnivalót a tiltakozás különböző formáiról.
Mit tegyen, aki a polgári engedetlenséget választja?
A pedagógusoknak a polgári engedetlenséget érdemes pár nappal előre bejelenteniük az igazgatójuknál, így az intézmény fel tud készülni a pótlásukra. Emellett ezzel igazolni is tudják, hogy nem egyszerű mulasztásról van szó, hanem tiltakozásról van szó.
Mi történik az iskolában, ha polgári engedetlenséget választják a tanárok?
A polgári engedetlenség miatt az iskolaigazgató nem rendelhet el rendkívüli szünetet. Így csak akkor rendelkezhet, ha az iskola működtetése rendkívüli, elháríthatatlan okok miatt nem lehetséges. A sztrájk és a polgári engedetlenség nem tartozik ebbe a kategóriába, ilyenkor meg kell oldani a tanárok pótlását.
Mit lehet tenni, ha valakit kirúgnak az engedetlenkedés miatt?
Ha valakit a polgári engedetlenség miatt kirúgnak, annak jogszerűségét megtámadhatja. Ilyenkor a bíróságnak az ügyben azt is figyelembe kell vennie, hogy akár több évtizedes életpálya áll szemben pár elmaradt órával. Emellett nem egyszerű mulasztásról van szó, hanem arról, hogy a pedagógus az egyetlen megmaradt tiltakozási, nyomásgyakorlási és véleménynyilvánítási eszközt választja.
A tiltakozások miatt eddig kirúgott pedagógusokat a tankerület azonnali hatállyal felmentette. Ezt csak akkor teheti meg, ha valaki munkájában olyan jelentős mértékben megszegi kötelezettségeit, hogy az a jogviszony fenntartását ellehetetleníti. Ilyenkor alapvetően azonnal megszűnik a jogviszony, a pedagógusnak nem kell tovább dolgoznia.
Milyen változást hoz mindebben az elbocsátások határidejének kitolása?
A kormány januárban a tanárok kirúgásának szabályait egy súlyosan jogsértő rendelettel módosította, amellyel az elbocsátások határidejét hónapokra kitolták. Ez annak a beismerése, hogy a tanárok polgári engedetlensége célt ért, és a kormány képtelen megoldani a krónikus tanárhiányt. Az új szabály nyomán a kirúgott pedagógusok még hónapokig taníthatnak annak ellenére, hogy a tankerület szerint fenntarthatatlan a jogviszonyuk. A kormány ezzel nyilvánvalóan a polgári engedetlenség alól akarja kihúzni a szőnyeget, és el akarja venni a tanárok kedvét a tiltakozástól, hiszen még inkább növelné a kiszolgáltatottságukat. Mi viszont úgy gondoljuk, hogy az ilyen elbocsátások megtámadhatók a bíróságon, és eljuthatnak egészen az Alkotmánybíróságig.
Jogos a tankerület érvelése, tényleg el kell bocsátani a tiltakozó tanárokat?
A tankerület a fenyegető levelekben és a rendkívüli felmentésekben is a gyerekek tanuláshoz való jogának sérülésére hivatkozik. Ez az érv azonban vitatható, mert a tanuláshoz való jog érvényesülése nem egy (konkrét) tanár személyéhez kötött.
Léphet-e bármit az igazgató a kirúgások ellen?
Az állami iskolákban az igazgatónak a kirúgásokban még javaslattételi joga sincsen, ugyanis nem ő a pedagógusok munkáltatója. Nincs jogi eszköze arra, hogy megakadályozza a pedagógusok eltávolítását.
Ki lehet rúgni nyugdíjas, várandós és kisgyermekes tanárokat?
Rendkívüli felmentéskor alapvetően nem élveznek semmilyen védettséget a nyugdíj előtt állók és a kisgyermekes tanárok sem. Várandósság és szülési szabadság alatt viszont nem lehet kirúgni a pedagógusokat. Emellett fontos, hogy nyugdíjkorhatár előtti öt évben közalkalmazotti jogviszonyt csak különösen indokolt esetben szüntethet meg a munkáltató. Ezen kívül egy perben az is fontos lehet, hogy egyedülálló szülőt a gyermek 18 éves korának betöltéséig csak alapos indokkal lehet felmenteni.
Mit kell tudnom, ha perelni szeretnék?
Többek között a Helsinki Bizottság, az Ügyvédek a Demokratikus Jogállamért Egyesület (ÜDE) és a TASZ is ajánlott ingyenes jogi képviseletet és segítséget a kirúgott pedagógusoknak. Az eddig kirúgott tanárokat is védő ügyvédek tapasztalata, hogy a munkaügyi bíróságok szakmai alapon döntenek a politikailag érzékeny témákban is, ezért mindenképpen érdemes belevágni egy ilyen perbe. A pedagógus a kirúgás után 30 naptári napig adhat be keresetet és támadhatja meg felmentését.
A Magyar Helsinki Bizottság, az ÜDE és a TASZ által közösen készített polgári engedetlenség következményeiről szóló részletes tájékoztatónk ezen az oldalon elérhető.