- A kitörés napjára tervezett szélsőséges gyülekezést a rendőrség már évek óta tiltja, de idén ismét bebizonyosodott, hogy ez messze nem a legjobb döntés.
- Idén a Normafánál titokban megrendezett gyűlést a rendőrség feloszlathatta volna, a szervezővel szemben pedig büntetőeljárást kellene indítani.
- A tiltás sem jogilag, sem morálisan nem helyes, nem tudja megakadályozni a tüntetést, ráadásul kiszámíthatatlan helyzetet teremt, mert így a rendőrség nem tud megfelelően felkészülni az esetleges akciókra.
- Ha a gyűléseket engedélyeznék, a rendőrség szabályozott keretek között és megfelelő felkészültséggel tudna reagálni rá, könnyebben elkerülhetőek lennének a szombatihoz hasonló atrocitások.
Jogvédő szervezetként fontosnak tartjuk, hogy megfigyelőként részt vegyünk a tüntetéseken, ellentüntetéseken, hogy személyesen is lássuk, milyen jogsértések, atrocitások történnek, azokat a rendőrség hogyan kezeli, és hogy akár azonnali jogi segítséget is tudjunk nyújtani a jelenlévőknek. Cikkünkben munkatársunk tapasztalatai alapján a szombati események gyülekezési jogi szempontból releváns aspektusait vizsgáljuk. A támadásokkal külön fogunk foglalkozni.
Hogyan gyűlhettek össze a szélsőségesek a Normafánál, ha azt a rendőrség megtiltotta?
A Várba idén is jó előre bejelentették a kitörésnapi megemlékezést, amit a magyar és külföldi szélsőjobboldali (fasiszta, neonáci) szcéna szereplői évek, évtizedek óta rendszeres találkozásra és közös dzsemborira használnak fel. A bejelentett gyűlést ugyan a rendőrség megtiltotta, de a szélsőségesek mégis összesereglettek a Normafánál. Állításuk szerint a Pilisi Parkerdő Zrt.-től kértek és kaptak erre engedélyt. Egy ilyen engedély viszont csak akkor tenné legálissá a gyűlést, ha a terület és az erdő magántulajdonban lenne. Csakhogy ez nem így van: a Pilisi Parkerdő nem magánerdő, hanem állami tulajdon, az állam által alapított Zrt. csak kezeli azt, a Normafa pedig egyébként is közhasználatra szolgáló, bárki által korlátozás nélkül igénybe vehető terület. A közterületen tartott gyűlést viszont be kell jelenteni a rendőrségnek.
Fontosabb azonban az, hogy megtiltott gyűlés szervezése bűncselekménynek minősül1 és a tiltás ellenére megtartott gyűlést a rendőrségnek fel is kell oszlatnia2. Azt persze bizonyítani kell, hogy a Normafánál az eredetileg a Várba bejelentett és megtiltott gyűlést tartották-e meg vagy egy másik, be nem jelentett akcióról van szó. Mindenesetre árulkodó, hogy a fasiszta hírportálok előre egyértelművé tették, hogy a tiltás ellenére meg fogják tartani a gyűlésüket, annak helyszínét pedig titokban tartották és csak két órával a gyülekező előtt hozták nyilvánosságra. A rendőrség tehát minden további nélkül jelen lehetett volna a Normafánál is, és fel is oszlathatta volna a szélsőségeseket, a szervezővel szemben pedig büntetőeljárást kezdeményezhetett volna. Ez utóbbit még most is megtehetné, sőt meg is kellene tennie, feljelentés nélkül is.Mi történt a Várban, és hogyan történhetett meg?
A Normafa mellett a Várban is készülődött egy megmozdulás, itt a rendőrség orra előtt gyűltek a neonácik. A hatóságok látványosan és nagy erőkkel voltak jelen: több utcát és teret lezártak, rengeteg csapatszállító furgon és bevetési egység állt készen arra, hogy ha olyasmi történik, amit nem jelentettek be, akkor arra azonnal reagáljon.
A szélsőségesek évek óta emléktúra szervezésével játsszák ki a bejelentési kötelezettségüket, mivel az emléktúra jellege szerint nem gyűlés, így nem kell bejelenteni a rendőrségnek. A túrázók az Esztergomi rondellán gyülekezhettek és bár fokozott ellenőrzés volt elrendelve, a rendőrség mindenkit átengedett, aki azt mondta, hogy túrázni jött.
Szigorúan ellenőrizték viszont a jogszerűen és békésen lezajlott ellentüntetés résztvevőit. Amikor délután négy órakor véget ért az ellentüntetés, a résztvevőket a rendőrség a Mátyás-templomtól csak egyenkénti igazoltatás, arc- és csomagellenőrzés után engedte el egy tömegben, a Halászbástyáról lefelé vezető lépcsőn. Mielőtt az ellentüntetők elhagyhatták volna a templom mögötti teret, megjelent ott pár gyanús alak, többen fekete öltözékben és maszkban a Légió Hungária logójával a ruhájukon, akiket korábban az Országház utca másik végének lezárását biztosító rendőrök igazítottak útba. Miután megnézték maguknak az ellentüntetőket, az Országház utcában csatlakoztak 20-30, hasonló öltözéket viselő társukhoz, és együtt mentek vissza a Halászbástyához. A helyszínen hemzsegő rendőrök nem mutattak különösebb érdeklődést a csoport iránt. A szélsőségesek végigsétáltak a Szentháromság téren ahhoz lépcsőhöz, amin épp akkor távoztak az ellentüntetők. Ott viszont már rohantak, és a felső lépsősorról üvöltve, tárgyakat dobálva, öklüket rázva szidni kezdték a lépcsőn alattuk álló antifasisztákat. Szerencsére közvetlenül nem támadhatták meg őket a nácik, mert a két csoport között egy csapat rendőr helyezkedett el. A rendőrök ekkor közbeléptek, a szélsőségesek pedig visszaszaladtak a Mátyás-templomhoz. Ott a rohamrendőrök csak akkor álltak fel láncba, és mentek utánuk, amikor a csoport már a Tárnok utca irányába távozott. A szélsőségeseket végül a Tárnok utcában igazoltatták és vizsgálták át.
Komolyabb atrocitás végül nem történt, és ebben kétségtelenül van szerepe a rendőrség jelenlétének. Bár a támadók közül sokakat igazoltattak – a police.hu-n csak egy szűkszavú hír jelent meg, amiből nem derül ki, hogy melyik tábor tagjaival szemben került sor intézkedésekre, előállításokra. Az pedig rejtély, hogy az ellentüntetők közvetlen közelébe hogyan juthatott a társaság.
A tiltás nem megoldás!
A fasiszta megemlékezés megtartását a rendőrség tavaly is, idén is megtiltotta és a tiltást a Kúria is helybenhagyta. Az idei események azonban ismét azt bizonyították, hogy a tiltás messze nem a legjobb döntés. Amellett, hogy sem jogilag, sem morálisan nem helyes, gyakorlatilag is nehezebben kezelhető helyzetet eredményez, mint a gyűlés tudomásul vétele. A tudomásul vétellel ugyanis szabályozott keretek között lehet tüntetni, amire a rendőrség szintén szabályszerűen előre fel tud készülni: a gyűlést a bejelentés szerinti helyen és időben kell megtartani, és a rendőrség erre tud biztosítási tervet készíteni, ami magában foglalja annak megtervezését is, hogy ha fel kell oszlatni a gyűlést, akkor azt hogyan kell végrehajtani. Különösen alapos lehet a biztosítás megtervezése, ha ellentüntetés is készülődik, hiszen akkor azt is meg kell tervezni, hogy a két ellenséges csoportot hogyan tartsák távol egymástól, ideértve a helyszínről való távozást is. A bejelentési kötelezettség éppen ezt az előzetes felkészülést teszi lehetővé, a tiltás pedig ezt lehetetleníti el.
Amint látjuk, a tiltás egyrészt nem akadálya annak, hogy a szélsőségesek összegyűljenek, akár egy teljesítménytúrán, akár egy titokban tartott helyen az erdőben. A teljesítménytúrára való gyülekezés leple alatt pedig minden további nélkül be tudnak szivárogni a Várba, és eljutni oda, ahová akarnak. Ezen túl különösen kontraproduktív a tiltás a rendőri biztosítás szempontjából: a rendőrség nem tudja, hogy a szélsőségesek hol vannak, mennyien vannak, mire készülnek, és váratlanul érheti őket, ha történik valami.Annak érdekében, hogy világosan lássunk, és megerősítsük a rendőrség részrehajlásmentes működésébe vetett közbizalmat, fontos volna látni a szombati nap biztosítási tervét, ezért közérdekű adatigényléssel igyekszünk elérni annak nyilvánosságát.
1 Btk. 217/C. § Aki megtiltott gyűlést szervez, vagy azon való részvételre a gyülekezési jogról szóló törvény szerint felhív, ha más bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő
2
Gytv. 18. § (1) A rendőrség a gyűlést feloszlatja, ha a) azt megtiltó határozat ellenére tartják meg
Hegyi Szabolcs