Meg kell-e tiltani a fasiszta tüntetéseket?

Jogvédő szervezetként fontosnak tartjuk, hogy megfigyelőként részt vegyünk a tüntetéseken, ellentüntetéseken, hogy személyesen is lássuk, milyen jogsértések, atrocitások történnek, azokat a rendőrség hogyan kezeli, és hogy akár azonnali jogi segítséget is tudjunk nyújtani a jelenlévőknek. Cikkünkben munkatársunk tapasztalatai alapján a szombati események gyülekezési jogi szempontból releváns aspektusait vizsgáljuk. A támadásokkal külön fogunk foglalkozni.

Hogyan gyűlhettek össze a szélsőségesek a Normafánál, ha azt a rendőrség megtiltotta?

A Várba idén is jó előre bejelentették a kitörésnapi megemlékezést, amit a magyar és külföldi szélsőjobboldali (fasiszta, neonáci) szcéna szereplői évek, évtizedek óta rendszeres találkozásra és közös dzsemborira használnak fel. A bejelentett gyűlést ugyan a rendőrség megtiltotta, de a szélsőségesek mégis összesereglettek a Normafánál. Állításuk szerint a Pilisi Parkerdő Zrt.-től kértek és kaptak erre engedélyt. Egy ilyen engedély viszont csak akkor tenné legálissá a gyűlést, ha a terület és az erdő magántulajdonban lenne. Csakhogy ez nem így van: a Pilisi Parkerdő nem magánerdő, hanem állami tulajdon, az állam által alapított Zrt. csak kezeli azt, a Normafa pedig egyébként is közhasználatra szolgáló, bárki által korlátozás nélkül igénybe vehető terület. A közterületen tartott gyűlést viszont be kell jelenteni a rendőrségnek.

Fontosabb azonban az, hogy megtiltott gyűlés szervezése bűncselekménynek minősül¹ és a tiltás ellenére megtartott gyűlést a rendőrségnek fel is kell oszlatnia². Azt persze bizonyítani kell, hogy a Normafánál az eredetileg a Várba bejelentett és megtiltott gyűlést tartották-e meg vagy egy másik, be nem jelentett akcióról van szó. Mindenesetre árulkodó, hogy a fasiszta hírportálok előre egyértelművé tették, hogy a tiltás ellenére meg fogják tartani a gyűlésüket, annak helyszínét pedig titokban tartották és csak két órával a gyülekező előtt hozták nyilvánosságra.

Mi történt a Várban, és hogyan történhetett meg?

A Normafa mellett a Várban is készülődött egy megmozdulás, itt a rendőrség orra előtt gyűltek a neonácik. A hatóságok látványosan és nagy erőkkel voltak jelen: több utcát és teret lezártak, rengeteg csapatszállító furgon és bevetési egység állt készen arra, hogy ha olyasmi történik, amit nem jelentettek be, akkor arra azonnal reagáljon.

A szélsőségesek évek óta emléktúra szervezésével játsszák ki a bejelentési kötelezettségüket, mivel az emléktúra jellege szerint nem gyűlés, így nem kell bejelenteni a rendőrségnek. A túrázók az Esztergomi rondellán gyülekezhettek és bár fokozott ellenőrzés volt elrendelve, a rendőrség mindenkit átengedett, aki azt mondta, hogy túrázni jött.

Mielőtt az ellentüntetők elhagyhatták volna a templom mögötti teret, megjelent ott pár gyanús alak, többen fekete öltözékben és maszkban a Légió Hungária logójával a ruhájukon, akiket korábban az Országház utca másik végének lezárását biztosító rendőrök igazítottak útba. Miután megnézték maguknak az ellentüntetőket, az Országház utcában csatlakoztak 20-30, hasonló öltözéket viselő társukhoz, és együtt mentek vissza a Halászbástyához. A helyszínen hemzsegő rendőrök nem mutattak különösebb érdeklődést a csoport iránt. A szélsőségesek végigsétáltak a Szentháromság téren ahhoz lépcsőhöz, amin épp akkor távoztak az ellentüntetők. Ott viszont már rohantak, és a felső lépsősorról üvöltve, tárgyakat dobálva, öklüket rázva szidni kezdték a lépcsőn alattuk álló antifasisztákat. Szerencsére közvetlenül nem támadhatták meg őket a nácik, mert a két csoport között egy csapat rendőr helyezkedett el. A rendőrök ekkor közbeléptek, a szélsőségesek pedig visszaszaladtak a Mátyás-templomhoz. Ott a rohamrendőrök csak akkor álltak fel láncba, és mentek utánuk, amikor a csoport már a Tárnok utca irányába távozott. A szélsőségeseket végül a Tárnok utcában igazoltatták és vizsgálták át.

Komolyabb atrocitás végül nem történt, és ebben kétségtelenül van szerepe a rendőrség jelenlétének. Bár a támadók közül sokakat igazoltattak – a police.hu-n csak egy szűkszavú hír jelent meg, amiből nem derül ki, hogy melyik tábor tagjaival szemben került sor intézkedésekre, előállításokra. Az pedig rejtély, hogy az ellentüntetők közvetlen közelébe hogyan juthatott a társaság.

A tiltás nem megoldás!

A fasiszta megemlékezés megtartását a rendőrség tavaly is, idén is megtiltotta és a tiltást a Kúria is helybenhagyta.

A tudomásul vétellel ugyanis szabályozott keretek között lehet tüntetni, amire a rendőrség szintén szabályszerűen előre fel tud készülni: a gyűlést a bejelentés szerinti helyen és időben kell megtartani, és a rendőrség erre tud biztosítási tervet készíteni, ami magában foglalja annak megtervezését is, hogy ha fel kell oszlatni a gyűlést, akkor azt hogyan kell végrehajtani. Különösen alapos lehet a biztosítás megtervezése, ha ellentüntetés is készülődik, hiszen akkor azt is meg kell tervezni, hogy a két ellenséges csoportot hogyan tartsák távol egymástól, ideértve a helyszínről való távozást is. A bejelentési kötelezettség éppen ezt az előzetes felkészülést teszi lehetővé, a tiltás pedig ezt lehetetleníti el.

Amint látjuk, a tiltás egyrészt nem akadálya annak, hogy a szélsőségesek összegyűljenek, akár egy teljesítménytúrán, akár egy titokban tartott helyen az erdőben. A teljesítménytúrára való gyülekezés leple alatt pedig minden további nélkül be tudnak szivárogni a Várba, és eljutni oda, ahová akarnak.

Annak érdekében, hogy világosan lássunk, és megerősítsük a rendőrség részrehajlásmentes működésébe vetett közbizalmat, fontos volna látni a szombati nap biztosítási tervét, ezért közérdekű adatigényléssel igyekszünk elérni annak nyilvánosságát.

¹ Btk. 217/C. § Aki megtiltott gyűlést szervez, vagy azon való részvételre a gyülekezési jogról szóló törvény szerint felhív, ha más bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő

² Gytv. 18. § (1) A rendőrség a gyűlést feloszlatja, ha a) azt megtiltó határozat ellenére tartják meg

Hegyi Szabolcs