- Több strasbourgi bírósági döntés után májusban az Európai Parlament Pegasus-bizottsága is elmarasztalta Magyarországot azért, mert a hazai titkosszolgálatok lényegében korlátlan megfigyelési jogosítványokkal rendelkeznek.
- Új filmünkben azt járjuk körbe, miért alakult így, hogy a titkosszolgálatok könnyen politikai fegyverré válhatnak a hatalom kezében.
- A film premiervetítésén Kadlót Erzsébet ügyvéddel, volt bíróval, Pethő Andrással, a Direkt36 alapító szerkesztőjével, illetve Remport Ádámmal és Kapronczay Stefániával, a TASZ munkatársaival beszélgettünk a titkos megfigyelések jogi és társadalmi hátteréről, és a technológiai adatgyűjtés veszélyeiről.
A 2021-ben nyilvánosságra került Pegasus-botrány rávilágított a legsúlyosabb rendszerhibákra, és igazolta, hogy a titkosszolgálati visszaélésekkel szemben nincs hatékony védelem Magyarországon. Ez az ügy azonban csak a jéghegy csúcsa, valójában soha nem működött megfelelő kontroll a szolgálatok felett, ami megágyaz a politikailag motivált visszaéléseknek. Új rövidfilmünkben ezt a problémát jártuk körbe, és a Pegasus-ügy érintettjei mellett bemutatjuk két másik ügyfelünket, Várady Zsolt iWiW-alapítót, illetve a korábban diáktüntetéseket szervező Békés Gáspárt, akik szintén a szolgálatok látókörébe kerültek.
A film bemutatóján felmerült, hogy miért tűnik úgy, hogy a Direkt36 első, nagy felháborodást kiváltó cikkei után a társadalom viszonylag hamar napirendre tért az ügy felett. Pethő András szerint ez talán nem is volt annyira meglepő, hiszen az újságírók már korábban is szinte természetesnek vették, hogy megfigyelhetik őket. A Pegasus-ügy inkább olyan élmény lehetett sokak számára, hogy “tudtam!” A másik ok szerinte az, hogy a digitális kor személytelenné tette a megfigyeléseket, ezért kevésbé érzékenyek rá az emberek, mint korábban, amikor a megfigyelés még azt jelentette, hogy valaki követte őket az utcán. Pedig a technológiai adatgyűjtéssel sokkal több információt lehet szerezni, és ebből a szempontból veszélyesebb is ez a fajta megfigyelés. „Úgy törnek be a magánszférába, hogy nem rúgják be az ajtót” – mondta Pethő.
A TASZ által indított Pegasus-eljárásokért felelős Remport Ádám ezzel kapcsolatban elmondta, hogy az alapvető jogok érvényesülése – így a magánszféra védelme is – a nemzetbiztonság része, amit a nemzetbiztonsági törvény is elismer. Nem lehet a nemzet biztonságáról beszélni ott, ahol az állampolgárok magánélete nem védett az állami túlhatalomtól. A kerekasztal résztvevői szerint meghúzható egy olyan határ, ahol a titkosszolgálatok is el tudják látni a feladataikat, mégis van annyi kontroll felettük, hogy ne lehessen visszaélésszerűen használni őket – éppen ezeket a határokat állapította meg több ítéletében is a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága.
Ilyen garanciát jelent például, hogy a megfigyelések elrendeléséről bírónak kellene döntenie, hogy az ne a kormánytagok egymás közötti, politikai megállapodásán múljon. Az utólagos jogorvoslat is fontos lenne, amelynek alapvető feltétele, hogy értesítsék azokat, akiket úgy figyeltek meg, hogy erre nem volt alapos ok, vagy a titkossághoz már nem fűződik további nemzetbiztonsági érdek. Jelenleg azonban senki, kérésre sem kaphat arról információt, hogy egyáltalán kezelnek-e róla aktát a szolgálatok, ezért általában csak véletlenül derül ki, ha valakit megfigyeltek.Kadlót Erzsébet úgy fogalmazott, hogy a technológiai megfigyelések korában már követni sem tudjuk, hogy milyen alapon, milyen nagyságrendben és milyen okból figyelnek meg minket a rejtélyes közbiztonságra hivatkozva. Kadlót szerint az engedélyezéskor, a megfigyelés közben és a folyamat végén is be kellene vonni az – alapjogi szempontok mérlegelésére is megfelelően felkészített – bírókat, hogy elejét vehessék a jogsértéseknek. Arra is reagált, hogy sokan nem értik, hogy miért probléma, ha esetleg megfigyelik őket, hiszen nincs rejtegetnivalójuk. Kadlót Erzsébet hangsúlyozta, hogy az óriási volumenű technológiai adatgyűjtés korában a látszólag jelentéktelen információk is fontossá válhatnak később: soha nem tudhatjuk, hogy ki, mikor érzi majd szükségét, hogy ezeket az adatokat felhasználja valamire.
A beszélgetésen felmerült, hogy ha bármikor, bárkit megfigyelhetnek, és ilyen nehéz elérni a jogorvoslatot, mi értelme egyáltalán azoknak az eljárásoknak, amelyeket a TASZ elindított a Pegasus-ügyben. Remport Ádám szerint valóban igaz, hogy az eljárások során gyakran ütközünk falakba, de valójában ezek az információk is hasznosak jogvédői szemmel. „Olyan utakon járunk ezekben az ügyekben, ahol még senki nem járt,
az eljárásokban folyamatosan alakul ki, hogy milyen módon lehet fellépni a titkosszolgálatokkal szemben”– mondta. Az is fontos szempont, hogy az érintetteknek elégtételt szolgáltassunk, és valaki kimondja, ez nem volt rendben így, megsértették a jogaikat. Emellett a hazai és a nemzetközi közvélemény figyelmét is fel tudjuk hívni a problémára. Ez azért fontos, mert az autoriterré váló rendszerek egyik alapvető tulajdonsága, hogy egyre inkább elkezdik hatalmi célokra használni a titkosszolgálatokat. Szerencsére még nem tartunk ott, hogy kiépült volna egy szabályos politikai rendőrség, de mindent meg kell tennünk azért, hogy ez ne is következhessen be – mondta Remport Ádám.
A TASZ eljárásainak végső célja, hogy a mindenkori hatalom megérezze: a közvélemény, de
a hazai és a nemzetközi jogi fórumok sem tolerálják a titkosszolgálati visszaéléseket, így azok politikailag sem kifizetődőek. Ez pedig nemcsak a jelenlegi kormányzatnak, hanem minden utána következőnek fontos üzenet.Szóba került az is, hogy a Rogán Antal által felügyelt Nemzeti Információs Központ alá kerültek a polgári (vagyis nem katonai) titkosszolgálatok (mik ezek), ami jóval centralizáltabb irányítást jelenthet a működésükben. Ha ehhez hozzátesszük, hogy a legmagasabb rangú kormányzati szereplők – ideértve magát a miniszterelnököt is – visszatérően bélyegzik nemzetbiztonsági kockázatnak a teljes civileket és a független sajtót, akkor ez a központosítás is riasztó. Pető András azt is hozzátette, hogy nagyon keveset értünk még abból, hogy mi zajlik színfalak mögött, de az biztos, hogy nagy az érdeklődés a kormány részéről a high tech megfigyelések iránt, ezért elengedhetetlen foglalkozni a problémával.