Úgy állítja be a gyerekotthonokat az ombudsman, mintha üdülők lennének

“A közvetlen vízkapcsolatos telek, a hatalmas park az örökzöldekkel és lombhullató fáival, kacskaringós ösvényeivel, pihenő padjaival, és a közelmúltban felújított haranglábbal optimális fizikai környezetet biztosít a családjukból kikerült, különböző mértékben traumatizált gyermekek számára. Nyugalmat árasztanak a szemközti part, a Tapolcai-medence tanúhegyei, megmozgatja a fantáziát a balatoni madárvilág szárnyalása, a vitorlások suhanása. Egy egykori ellátott versbe is foglalta, amint szomorkás, hazavágyó hangulatában a „mesés látvány, a hullámokban csillogó nap” vigasztalta. Sportolásra, kikapcsolódásra, feltöltődésre minden évszakban alkalmas a parkosított terület.” – így írja le Kozma Ákos, az Alapvető Jogok Biztosa egyik gyermekotthoni vizsgálatát a jelentésében. Az ombudsman úgy ír az intézményről, mintha üdülő lenne, pedig a legkevésbé sem az: traumatizált, szüleiktől elszakított, gyakran pszichiátriai beteg, illetve fogyatékos, gyermekek élnek az ilyen intézményekben, ahol rendszeresen érik őket bántalmazások és elhanyagolás.

Az ombudsman feladata az lenne, hogy az ENSZ kínzás és embertelen bánásmód ellen létrehozott nemzetközi egyezménye alapján független ellenőrző szervként, rendszeresen vizsgálja a fogvatartási helyszíneket és fellépjen az itt tapasztalt jogsértésekkel szemben. Bármilyen intézmény, amit az érintett nem hagyhat el önkéntesen, fogvatartási helynek számít, vagyis a börtönökön túl a gyermekotthonok, fogyatékossággal élőket gondozó szociális intézmények és a pszichiátriai zárt osztályok is. Életkorukból, fogyatékosságukból, helyzetükből adódóan is az ilyen, gyakran többszázfős tömegintézmények lakói vannak a leginkább kitéve az intézményi bántalmazásnak, elhanyagolásnak. Hazánkban a fogvatartási intézmények felülvizsgálatáért az Alapvető Jogok Biztosa, Kozma Ákos felel egy személyben. Az ő szerepe azóta még fontosabb, amióta ezek az intézmények kitiltották azokat a civil jogvédőket, akik feltárták és dokumentálták a legdurvább bántalmazásokat és jogsértéseket. Hiszen így, hogy még a korábbinál is zártabbá váltak az intézmények, minden eddiginél elszigeteltebbé és védtelenebbé váltak az itt élők. Mindezek ellenére az ombudsman ahelyett, hogy érdemi munkát végezne, csak ritkán, előre bejelentett látogatásokat tesz, ahol emiatt esélye sincs felmérni az adott intézményben uralkodó állapotokat és valós képet kapni az ott élők problémáiról.

Részletesen megvizsgáltuk, hogy hogyan végezte a munkáját Kozma Ákos e téren a 2020-as és 2021-es év jelentései alapján.

Nagy a különbség azon vizsgálatok között, amelyeken személyesen is jelen volt, és amelyeken nem. A részvételével zajló látogatásokat jóval előre bejelentették az intézményeknek, így azoknak volt ideje felkészülni az ellenőrzésre. Ráadásul ezeken a látogatásokon nagyon kevés érintettel beszélgettek, és alapvetően a tárgyi körülményeket vizsgálták, érdemi ajánlásokat nem fogalmaztak meg a jelentésekben.

Nyilvánvaló, hogy csak akkor van esély egy ilyen zárt intézményt ellenőriznie az ombudsmani hivatalnak, ha nem jelzi előre a látogatási szándékát. Ahogy az is nyilvánvaló, hogy annál érdemibb a vizsgálata, minél több ott élő érintettel készít interjút bizalmas körülmények között, és ezeket az interjúkat hozzáértő szakértők készítik. Emellett, - mivel az egyetlen szerv, amely bemehet az ország összes zárt intézményébe, - az is egyértelmű, hogy akkor végzi el a munkáját az Alapjogi Biztos, ha rendszeresen látogatja végig a lehető legtöbb intézményt. Lehetősége van pszichológusokat, gyógypedagógusokat, szociális munkásokat, orvosokat is magával vinnie egy-egy ilyen látogatásra, akik arra képzett szakemberek, hogy a traumatizált gyermekekkel, fogyatékos vagy pszichiátriai beteg felnőttekkel valódi beszélgetést folytassanak, érdemben utána tudjanak járni, hogy milyen bánásmódnak vannak kitéve az adott intézményben. Egy-egy ilyen vizsgálat több napot is igénybe vehet, hiszen több tucat érintettel érdemben beszélgetni csak több szakember párhuzamos, több órás munkája révén lehetséges. Azon a két látogatáson, amelyen nem vett részt Kozma Ákos, a hivatal dolgozói ehhez hasonló, átfogó vizsgálatokat folytattak.

Az általunk is vizsgált jelentések viszont világosan megmutatják, hogy az ombudsman a ritka, előre bejelentett vizsgálataival nem látja el megfelelően a zárt intézményekben fogvatartott fogyatékos emberek és gyermekek jogvédelmét, ahogy a többi feladatát sem.

A jelentések vizsgálatáról honlapunkon írtunk részletesen.

Mi továbbra is azon dolgozunk, hogy az intézményi bántalmazásokra fény derüljön. Az ombudsmant pedig felszólítjuk, hogy sokkal gyakrabban, előre nem bejelentett módon, az érintettek minél nagyobb körével beszélve végezzen ellenőrzéseket a fogvatartási helyszíneken, hiszen másképp nem tölti be a funkcióját.

Boros Ilona