- A Hell Energy Magyarország Kft. tulajdonosai 2019-ben azért indítottak adatvédelmi pert a Forbes ellen, hogy ne szerepeljenek a lap milliárdos listáján.
- Ezután évekig egyáltalán nem lehetett a lapban leírni a Barabás testvérek nevét.
- Az ügy egyértelmű példája annak, hogyan lehet Magyarországon fegyverként használni a sajtó ellen a GDPR-t.
- Bár a perben elsőfokon a TASZ által képviselt Forbes számára kedvező ítélet született, a folyamat hosszú évek óta súlyos fenyegetésként lebeg az újságírók feje felett.
A magyar társadalomnak határozottan van igénye arra az alapos újságírói munkára, amely feltárja, kik és hogyan gazdagszanak meg Magyarországon, és milyen szerepe van mindebben a politikának. Ezt mutatja az is, hogy az elmúlt napokban már több mint kétmillióan nézték meg A dinasztia című dokumentumfilmet, amely az Orbán család gazdasági birodalmának kiépüléséről szól, és amely szintén támaszkodik a Forbes által elvégzett vagyonbecslésekre is.
De hiába a legalaposabb oknyomozói munka, ha nincs, aki megvédje az újságokat, amikor el akarják hallgattatni őket.
Mit sem érnek a tényfeltáró cikkek, ha nem jelenhetnek meg, mert nincs, aki kiáll az ellen, amikor a gazdagok és hatalmasok arra használják a pénzüket, hogy cenzúrára kényszerítsék a sajtót.
Bánáti Anna, a Forbes milliárdos listáját korábban évekig szerkesztő, ma a Telexnél dolgozó újságíró úgy látja, hogy
a Hell Energy Magyarország Kft-vel a magyar gazdaságban betöltött szerepéhez és az elnyert állami támogatásaihoz képest kifejezetten keveset foglalkozott a média.
Ennek pedig köze lehet ahhoz, hogy a tulajdonosairól elterjedt: nem tolerálnak semmit, ami róluk jelenik meg.
Miért fontos ez a történet?
Mert nem csupán egy lap és egy gazdag család konfliktusáról van szó. A személyes adatok védelme és a sajtószabadság közötti határvonal elmosódása komoly veszélyt jelenthet a független tájékoztatás szempontjából.
Ahogy arra ebben a friss videóriportban Hüttl Tivadar, a TASZ jogásza rávilágít: a GDPR magyarországi alkalmazása olyan jogi bizonytalanságot hozott, amelyet a sok erőforrással rendelkező szereplők könnyedén kihasználhatnak akkor, ha nem tetszik nekik, amit a sajtó velük kapcsolatban feltárt.
Nem Barabásék az egyetlenek, akik ezt fegyverként használják. Az pedig a Forbes ellen hasonló ügyet indító Bige László esetében is világos: az ilyen pereket jellemzően azzal a stratégiai céllal indítják, hogy túlterheljék a szerkesztőségeket jogi munkával, és hogy elriasszák az újságírókat a NER közeli gazdasági elit működésének feltárásától.
Csatári Flóra Dóra
A TASZ azért dolgozik, hogy ne lehessen cenzúrázni az újságírók munkáját, és ne lehessen elrejteni a gazdasági hatalmi rendszer kiépülését.
Állj mellénk és támogasd a munkánkat rendszeres adománnyal vagy ajánld fel nekünk az adód 1%-át, hogy továbbra is kiállhassunk a sajtó szabadságáért!
