Az elmúlt napok kormányzati megnyilvánulásai és jogalkotási lépései egyre magrkánsabban támadják és kérdőjelezik meg a szólásszabadságot és a gyülekezési jogot. A Pride megtiltása, a hídfoglaló tüntetések körüli fenyegetések, valamint az a feje tetejére állított jogértelmezés, amely szerint néhány száz tüntető nem zavarhatja a több százezer ember közlekedését – mind ugyanabba az irányba mutatnak:
a hatalom nem nézi jó szemmel, ha valaki hallatja a hangját.
Mi a TASZ-nál fontosnak tartjuk, hogy mindenki tisztán lásson a gyülekezési szabadság ügyében. Ezért elmagyarázzuk, mit is jelent pontosan ez az alapjog, és mit nem.
A gyülekezési jog a demokrácia egyik alappillére
A gyülekezés joga nem kiváltság, hanem olyan alapvető szabadságjoga minden embernek, ami nélkül nincs demokratikus társadalom. Ez a közügyekben való részvétel egyik legfontosabb formája, amellyel nemcsak értékelhetjük, hanem alakíthatjuk is a politikai folyamatokat. A közéletben ugyanis nemcsak a szavazatunk négyévenkénti leadásával veszünk részt, hanem a választások között úgy is, hogy kinyitjuk a szánkat, hogy felszólalunk, akár az utcán is.
A tüntetés a véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása is, a másokkal együtt nyilvánosan vállalt vélemény kifejezése. Ez eleve olyan ügyben történik, ami mindenkire tartozik – arra is, aki nem tüntet miatta.
Nem az dönti el egy tüntetés jogosságát, hogy hányan ellenzik
Sokan szembeállítják a tüntetők számát azokéval, akiket a demonstráció zavar. Ez azonban félrevezető. A szabadságjogok éppen azért részesülnek alkotmányos védelemben,mert a tüntetők kevesebben vannak, mint a nem tüntetők. Az utcai tiltakozások jellemzően arról szólnak, hogy a kisebbségben lévők fel akarják hívni a társadalmi többség figyelmét valamilyen igazságtalanságra.
Ha mindig a nagyobb számú „háboríthatatlan többség” érdekei érvényesülnének, a kisebbség soha nem hallathatná a hangját.
Márpedig a demokratikus társadalmak nem hagyják, hogy akik kisebbségben vannak, azok ne mondhassák el a véleményüket.
Az alkotmányos védelem azt is jelenti, hogy a szabadságjogok csak nagyon szigorú feltételek mellett korlátozhatók. Mások kényelme, a közéleti kellemetlenségek elkerüléséhez való vágya nem tartozik a legitim korlátok közé.
Ha a többségi érdekek korlátozhatnák az alapjogokat, akkor aligha beszélhetnénk mindenkit egyenlően megillető szabadságról, mert minden tüntetés betilthatóvá, vagy bármikor felszámolhatóvá válna.
A közlekedés nem előrébb való, mint a véleménynyilvánítás
A gyülekezési szabadság gyakorlása óhatatlanul együtt jár mások kisebb-nagyobb mérték űzavarásával, a hétköznapi rutin időszakos felborulásával. Egy tüntetés azonban éppúgylegitim módja a közterületek – utcák, terek – használatának, mint a közlekedés.
A közterületek nem csupán a közlekedésre szolgálnak, ezek a demokrácia élettel teli színterei is.
A tüntetésekkel okozott időszakos fennakadások a közlekedésben éppúgy a városi élet részei, mint a dugók vagy az útlezárások. Éppen ezért egyáltalán nem jogsértő az, ha a tüntetés zavarja a közlekedést, ahogyan az sem az, ha sportesemény, építési munkák vagy külföldi delegáció látogatása miatt kell elviselni a forgalom korlátozását.
Hol van akkor a határa a gyülekezési jognak?
Kezdjük azzal, hogy a hatályos, 2018-as gyülekezési törvény megadja a rendőrség számára a szükséges eszközöket és szempontokat, amelyekkel élhet a tüntetések bejelentésekor és biztosításakor:
- A gyülekezési jog gyakorlása nyilvánvalóan nem ad menlevelet az erőszakra, bűncselekményt tüntetésen sem szabad elkövetni.
- A demonstráló tömeg sem kényszeríthet egyetlen magánszemélyt sem arra, hogy olyan üzeneteket hallgasson végig, amelyek gyalázzák őt.
- A gyűlés megtartása nem lehetetlenítheti el a közlekedést, ennek megítélését pedig a rendőrségre bízza.
Egy időben és térben is korlátozott tüntetés azonban biztosan nem lehetetleníti el a közlekedést. Elsősorban azért nem, mert a rendőrségnek nemcsak az a feladata, hogy a tüntetést biztosítsa, hanem az is, hogy a forgalmat terelje, alternatív közlekedési útvonalakat biztosítson. Egy olyan városban, mint Budapest, ahol több híd is összeköti a városrészeket, ez nem jelenthet megoldhatatlan feladatot – akkor sem, ha a forgalomszervezésre napokon át szükség van.
A március 25-ére bejelentett hídfoglalás kapcsán a Kúria így fogalmazott: “Az EJEB és az Alkotmánybíróság gyakorlata figyelembevételével a gyülekezés helyszínéül szolgáló terület megválasztása a gyülekezési szabadság része, ezért önmagában a gyülekezés helyszínén – adott esetben – a közlekedés előre látható lassulása vagy elterelése egy meghatározott (6 óra) időintervallumban szükségképpen nem eredményezi a közlekedés rendjének oly mértékű sérelmét, amely adott esetben a gyűlés megtiltását megalapozná.”
Természetesen még a legszakszerűbb rendőri biztosítás és forgalomterelés mellett is előfordulhat, hogy egy demonstráció időben vagy térben annyira kiterjedtté válik – például több híd elfoglalásával vagy napokon át tartó hídfoglalásokkal –, hogy már túl nagy terhet ró másokra. Ilyenkor arányossági mérlegelésre van szükség, ami szintén a rendőrség feladata. Ennek során azt kell megvizsgálniuk, hogy a tüntetés a közlekedés rendjét valóban aránytalanul sérti-e. Ez a mérlegelés azonban nem lehet önkényes: csak olyan döntés születhet, ami bíróság előtt is megállja a helyét.
A rendőrségnek tehát egyszerre kötelessége biztosítania a békésen demonstrálók véleménynyilvánítását, és a forgalom haladását.
A bejelentési kötelezettség éppen arra való, hogy a rendőrség fel tudjon készülni a feladatainak az ellátására, és nem arra, hogy megalapozatlan határozatokkal sújtsa a tüntetés szervezőjét.
Sőt, még akkor is kötelessége biztosítani a békés gyűléseket, ha a demonstrációt nem jelentették be. A békés véleménynyilvánítás attól még nem válik jogsértővé, hogy eltér a bejelentett helyszíntől vagy időponttól. Egy tüntetés önmagában nem lesz jogellenes, csak mert máshol vagy tovább zajlik, mint ahogy azt eredetileg tervezték.
Elvárjuk ezért a rendőrségtől, hogy a békés demonstrációkat és az azokban részt vevő polgárok békés véleménynyilvánítását sem a helyszínen, sem hivatalos kommunikációjában ne nevezze jogellenesnek mindaddig, amíg a közlekedés rendjét fenn tudja tartani.
Az erőszakmentes utcai tiltakozás indokolatlan karhatalmi elnyomása a jogellenes.
A miniszterelnöktől pedig elvárjuk, hogy hangulatkeltés helyett tájékozódjon a hatályos gyülekezési törvényről, ami kifejezetten előírja a rendőrség számára a tüntetések és a közlekedés rendjének az egyidejű biztosítását. Nem arra van szükség, hogy a jogalkotó további korlátozásokat írjon a törvénybe, hanem arra, hogy a rendőrség a felhatalmazása keretein belül tegyen mindent, ami a feladata.
Hegyi Szabolcs, a TASZ gyülekezési jogi szakértője
Bármilyen hátrány is érjen amiatt, ha tüntetsz, mi segítünk abban, hogy jogorvoslathoz juss.
Békésen kiállni másokkal együtt minden magyar egyenlő jogaiért, egyenlő emberi méltóságáért egyszerűen nem jogellenes, bármit is ír a kormánypárt a törvényekbe. Ne hagyd magad megfélelemlíteni!
