Foglalj hidat, csak otthon, a négy fal között

Az elmúlt napok kormányzati megnyilvánulásai és jogalkotási lépései egyre magrkánsabban támadják és kérdőjelezik meg a szólásszabadságot és a gyülekezési jogot. A Pride megtiltása, a hídfoglaló tüntetések körüli fenyegetések, valamint az a feje tetejére állított jogértelmezés, amely szerint néhány száz tüntető nem zavarhatja a több százezer ember közlekedését – mind ugyanabba az irányba mutatnak:

Mi a TASZ-nál fontosnak tartjuk, hogy mindenki tisztán lásson a gyülekezési szabadság ügyében. Ezért elmagyarázzuk, mit is jelent pontosan ez az alapjog, és mit nem.

A gyülekezési jog a demokrácia egyik alappillére

A gyülekezés joga nem kiváltság, hanem olyan alapvető szabadságjoga minden embernek, ami nélkül nincs demokratikus társadalom. Ez a közügyekben való részvétel egyik legfontosabb formája, amellyel nemcsak értékelhetjük, hanem alakíthatjuk is a politikai folyamatokat. A közéletben ugyanis nemcsak a szavazatunk négyévenkénti leadásával veszünk részt, hanem a választások között úgy is, hogy kinyitjuk a szánkat, hogy felszólalunk, akár az utcán is.

Nem az dönti el egy tüntetés jogosságát, hogy hányan ellenzik

Sokan szembeállítják a tüntetők számát azokéval, akiket a demonstráció zavar. Ez azonban félrevezető. A szabadságjogok éppen azért részesülnek alkotmányos védelemben,mert a tüntetők kevesebben vannak, mint a nem tüntetők. Az utcai tiltakozások jellemzően arról szólnak, hogy a kisebbségben lévők fel akarják hívni a társadalmi többség figyelmét valamilyen igazságtalanságra.

Márpedig a demokratikus társadalmak nem hagyják, hogy akik kisebbségben vannak, azok ne mondhassák el a véleményüket.

Az alkotmányos védelem azt is jelenti, hogy a szabadságjogok csak nagyon szigorú feltételek mellett korlátozhatók. Mások kényelme, a közéleti kellemetlenségek elkerüléséhez való vágya nem tartozik a legitim korlátok közé.

A közlekedés nem előrébb való, mint a véleménynyilvánítás

A gyülekezési szabadság gyakorlása óhatatlanul együtt jár mások kisebb-nagyobb mérték űzavarásával, a hétköznapi rutin időszakos felborulásával. Egy tüntetés azonban éppúgylegitim módja a közterületek – utcák, terek – használatának, mint a közlekedés.

A tüntetésekkel okozott időszakos fennakadások a közlekedésben éppúgy a városi élet részei, mint a dugók vagy az útlezárások. Éppen ezért egyáltalán nem jogsértő az, ha a tüntetés zavarja a közlekedést, ahogyan az sem az, ha sportesemény, építési munkák vagy külföldi delegáció látogatása miatt kell elviselni a forgalom korlátozását.

Hol van akkor a határa a gyülekezési jognak?

Kezdjük azzal, hogy a hatályos, 2018-as gyülekezési törvény megadja a rendőrség számára a szükséges eszközöket és szempontokat, amelyekkel élhet a tüntetések bejelentésekor és biztosításakor:

Egy időben és térben is korlátozott tüntetés azonban biztosan nem lehetetleníti el a közlekedést. Elsősorban azért nem, mert a rendőrségnek nemcsak az a feladata, hogy a tüntetést biztosítsa, hanem az is, hogy a forgalmat terelje, alternatív közlekedési útvonalakat biztosítson. Egy olyan városban, mint Budapest, ahol több híd is összeköti a városrészeket, ez nem jelenthet megoldhatatlan feladatot – akkor sem, ha a forgalomszervezésre napokon át szükség van.

A március 25-ére bejelentett hídfoglalás kapcsán a Kúria így fogalmazott: “Az EJEB és az Alkotmánybíróság gyakorlata figyelembevételével a gyülekezés helyszínéül szolgáló terület megválasztása a gyülekezési szabadság része, ezért önmagában a gyülekezés helyszínén – adott esetben – a közlekedés előre látható lassulása vagy elterelése egy meghatározott (6 óra) időintervallumban szükségképpen nem eredményezi a közlekedés rendjének oly mértékű sérelmét, amely adott esetben a gyűlés megtiltását megalapozná.”

Természetesen még a legszakszerűbb rendőri biztosítás és forgalomterelés mellett is előfordulhat, hogy egy demonstráció időben vagy térben annyira kiterjedtté válik – például több híd elfoglalásával vagy napokon át tartó hídfoglalásokkal –, hogy már túl nagy terhet ró másokra. Ilyenkor arányossági mérlegelésre van szükség, ami szintén a rendőrség feladata. Ennek során azt kell megvizsgálniuk, hogy a tüntetés a közlekedés rendjét valóban aránytalanul sérti-e. Ez a mérlegelés azonban nem lehet önkényes: csak olyan döntés születhet, ami bíróság előtt is megállja a helyét.

A bejelentési kötelezettség éppen arra való, hogy a rendőrség fel tudjon készülni a feladatainak az ellátására, és nem arra, hogy megalapozatlan határozatokkal sújtsa a tüntetés szervezőjét.

Sőt, még akkor is kötelessége biztosítani a békés gyűléseket, ha a demonstrációt nem jelentették be. A békés véleménynyilvánítás attól még nem válik jogsértővé, hogy eltér a bejelentett helyszíntől vagy időponttól. Egy tüntetés önmagában nem lesz jogellenes, csak mert máshol vagy tovább zajlik, mint ahogy azt eredetileg tervezték.

Elvárjuk ezért a rendőrségtől, hogy a békés demonstrációkat és az azokban részt vevő polgárok békés véleménynyilvánítását sem a helyszínen, sem hivatalos kommunikációjában ne nevezze jogellenesnek mindaddig, amíg a közlekedés rendjét fenn tudja tartani.

A miniszterelnöktől pedig elvárjuk, hogy hangulatkeltés helyett tájékozódjon a hatályos gyülekezési törvényről, ami kifejezetten előírja a rendőrség számára a tüntetések és a közlekedés rendjének az egyidejű biztosítását. Nem arra van szükség, hogy a jogalkotó további korlátozásokat írjon a törvénybe, hanem arra, hogy a rendőrség a felhatalmazása keretein belül tegyen mindent, ami a feladata.

Hegyi Szabolcs, a TASZ gyülekezési jogi szakértője

Bármilyen hátrány is érjen amiatt, ha tüntetsz, mi segítünk abban, hogy jogorvoslathoz juss.