Repedezik a rendszer, ezért van most óriási szükség a bátorságunkra

Hosszú ideje nem volt ennyire érezhető: valami megmozdult ebben az országban. És nem csak azokban, akik régóta próbálnak tenni a szabadságért, hanem végre azokban is, akik eddig hallgattak. Már a legnagyobb színpadokon is megszólalt az ellenállás hangja. Először Krúbi biztatta tüntetésre a Facebook-követőit, aztán a múlt hétvégén még több népszerű hazai zenész üzent a koncertjén: Caramel, a Halott Pénz, a Carson Coma és a Quimby frontembere, Kiss Tibi is egyértelműen nemet mondtak a rendszer gyűlöletkeltő politikájára. A közönség pedig velük együtt kiáltott.

Mintha egyszerre több irányból is megindult volna a repedés: azok is, akik eddig csendben szolgálták a rendszert, most elkezdtek kilépni az árnyékból:

Ezek az emberek nem forradalmárok. De felemelték a fejüket, és kimondták, amit gondolnak – még akkor is, ha ez korábban elképzelhetetlennek tűnt.

A TASZ-nál 1994 óta dolgozunk azon, hogy Magyarország egy szabad, egyenlő és bátor ország legyen. Szerintünk ez a három cél egymástól nem elválasztható. Csak a szabad és bátor polgárok közössége tud tenni az egyenlőségért, és csak az egyenlő és szabad polgárok számára könnyen elérhető a bátor kiállás.

Az elmúlt tizenöt évben azonban elveszett a szabadság, és nem jutottunk közelebb az egyenlőséghez. Ezért van most óriási szükség a bátorságra.

A rendszer sokáig zártnak, egységesnek tűnt, nem engedett belátást az esetleg korábban is létező egyet nem értésekbe. Most viszont láthatóvá vált, amit mi a saját munkánkban is érzékelünk: egyre több a kibeszélés, a szabadkozás, a kettős beszéd. Budapesten, valamint Debrecenben, Miskolcon és Pécsett – a TASZ Regionális Programjának városaiban – is találkozunk olyan kormányzati tisztviselőkkel, rendőrökkel, bírákkal, szociális dolgozókkal, akik belülről élik meg az elmozdulást, és most már el is kezdték kimondani azt, amit eddig csak gondoltak.

Sokáig az emberek inkább a kiszámítható megélhetést tartották szem előtt, mintsem hogy szabadon kiálljanak az elveikért. Most úgy tűnik, ez az egyensúly változik. Nem a legutóbbi törvényjavaslat volt az első, ami erkölcsi szempontból átlépett egy határt – sajnos láttunk már ilyet. Ami most új, az az, hogy egyre kevésbé tűnik stabilnak a hatalom pozíciója.

Az emberek elkezdték érezni: nem biztos, hogy a lojalitás jelenti a biztonságot. Lehet, hogy ezt ma már épp az autonómia szolgálja.

A hatalom eddig áthatolhatatlannak tűnő fala csak akkor omlik le, ha nem állítjuk meg a repedések terjedését. Tudjuk, hogy ez nem könnyű. Nehéz évtizedes hallgatás után megszólalni. Nehéz a leszegett tekintetet felemelt hangra cserélni. És nehéz félretenni a múltbeli szerepek miatti morális ítélkezést is. Mégis ezt kell tennünk, ha változást akarunk.

Ezért is fontos, hogy támogatást adjunk azoknak, akik most végre mernek kiállni. Bátorságot adni nekik, és közben felismerni: attól, hogy valaki eddig hallgatott vagy a rendszer részeként dolgozott, még lehet most szövetséges. Még akkor is, ha korábban – akár a saját meggyőződésével szemben – segített felépíteni azt a falat, ami a magyar társadalmat körbezárta. Ezért fontos, hogy odaforduljunk hozzájuk, és megerősítsük őket abban, hogy ma már van értelme kiállni a szakmai álláspontjukért és a lelkiismeretükért – akkor is, ha ez szembe megy a vezetőik akaratával.

A TASZ már az elmúlt években is kiállt olyan kormányzati tisztviselők mellett, akiket a véleményük, a szakmai meggyőződésük vagy az igazság melletti kiállásuk miatt távolítottak el. És ezt a jövőben is meg fogjuk tenni. Támogatást nyújtunk azoknak, akikben most erősödik a szakmai függetlenség és az erkölcsi felelősségvállalás igénye. Bárhol is dolgoznak a rendszerben, ha a véleményük kimondása miatt hátrány éri őket, a TASZ ott lesz mellettük.

Hiszünk abban, hogy a következő egy évben sok ilyen bátor ember fog megszólalni. De tudjuk: a bátorság csak akkor tud valódi változást hozni, ha van tere és táptalaja az egyenlőségnek és a szabadságnak is.

Szabó Attila, a TASZ jogsegélyszolgálatának koordinátora

A TASZ azok mellett áll, akik ma kockázatot vállalnak, mert ki mernek állni az igazukért. Azért próbálja a kormány Putyint idéző eszközökkel elhallgattatni a munkánkat, mert fél attól, hogy elveszíti a hatalmát.

Most rajtad a sor.

Légy bátor. Szólalj meg. Szerveződj! És buzdíts erre másokat is, hogy a repedések ne álljanak meg, hanem végleg beszakadjon az a fal, amely fogva tartja az országot! Támogasd a TASZ-t, hogy folytathassuk.