Jogsértően különböztették meg a kormányhivatalok a szeretteikről otthon gondoskodó hozzátartozókat
- Bár édesanyja halála után Eszter gondoskodott fogyatékossággal élő testvéreiről, mégsem kaphatta meg a nekik járó szociális támogatást.
- A bíróság arra hivatkozott, hogy azért nem kaphatja meg a gyermekek otthongondozási díját, azaz a GYOD-ot, mert kifutott egy határidőből. Erről a határidőről azonban őt nem tájékoztatták egyértelműen, ráadásul utólag kiderült, hogy a határidőt megállapító szabály Alaptörvény-ellenes is.
- Bár Eszter ügyében még nem született végleges siker, de fontos jogi eredmény, hogy az Alkotmánybíróság kimondta: a gondoskodás értéke nem függhet határidőtől, csak attól, hogy a hozzátartozó tényleg gondoskodik-e az arra rászorulóról.
Eszter édesanyja 2024 márciusában hunyt el. A gyász súlya mellett Eszterre hirtelen hatalmas felelősség is nehezedett: neki kellett átvennie fogyatékossággal élő testvérei folyamatos ápolását és felügyeletét.
Mivel az új helyzet rengeteg feladatot rótt rá, így végül az akkor hatályos három hónapos határidőnél később, 2025 januárjában nyújtotta be a kérelmét a testvérei ápolásáért járó GYOD-ra. Ezt azonban a hatóság minden érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Egyszerűen arra hivatkoztak, hogy a kérelmet túl későn nyújtotta be. Fontos azonban tudni, hogy a GYOD-ot ekkor szülőként határidő nélkül lehetett igényelni, a három hónapos határidő csak egyéb hozzátartozókra vonatkozott.
Eszter értetlenül állt az ügy előtt. Erről a határidőről ugyanis nem tájékoztatták őt egyértelműen, pedig már édesanyja életében igyekezett utánajárni, hogy hogyan és meddig tudja igényelni a támogatást. Nem hagyta annyiban a dolgot: arra kérte a kormányhivatalt, hogy vizsgálják felül az igazságtalan döntést, de ezt a kérést is elutasították.
Eszter ezután a bírósághoz fordult, de a bíróság anélkül hagyta helyben a hatóság döntését, hogy megvizsgálta volna az ügyében alkalmazott három hónapos szabály jogszerűségét. Pedig korábban már született egy döntés az Alkotmánybíróságon, amely kimondta: a GYOD esetében nem lehet különbséget tenni a gondoskodó közeli hozzátartozók között. Nem számít, hogy valaki szülő, testvér vagy házastárs, a gondozás ugyanaz a felelősség. A határidőt megállapító rendelet viszont épp ezt a diszkriminációt valósította meg.
Eszter ezután kereste fel a TASZ ingyenes jogsegélyszolgálatát és segítségünkkel az Alkotmánybírósághoz fordult, hogy jogorvoslatot kérjen a bírói döntés ellen. Az Alkotmánybíróság nekünk adott igazat, kimondva, hogy az Eszter ügyében alkalmazott szabály hátrányosan különbözteti meg a hozzátartozókat és ezért alaptörvény-ellenes. Ezt egyébként időközben az Alkotmánybíróság már egy másik ügyben is kimondta.
Közben Eszter testvérei egy olyan intézménybe kerültek, ahol megkapják a megfelelő ápolást.
Arra viszont még áprilisig várnunk kell, hogy a Kormányhivatal kimondja: Eszternek utólag is jogosan járna a támogatás azokra a hónapokra, amikor egyedül viselte gondját a testvéreinek.
A döntés jelentősége túlmutat Eszter ügyén. Fontos jogi siker, hogy az Alkotmánybíróság megerősítette: a három hónapos szabállyal sem lehet különbséget tenni a GYOD-ot igénylő, közeli hozzátartozók között. A gondoskodás értéke nem függhet attól, hogy ki milyen rokoni minőségben áll a másik mellett, a szeretet és a felelősség nem mérhető határidőkkel.
Úgy gondoljuk, ez a döntés sok más család számára is esélyt jelenthet arra, hogy megkapják a nekik járó támogatást, ha otthon gondoskodnak szeretteikről. Hiszen sokan nem tudják azt megtenni, hogy a szüleik halála után az ügyintézéssel kezdik a hozzátartozókról való gondoskodást. Ez talán azonban nem is fontos. A lényeg, hogy gondoskodó közeli hozzátartozók között a jog nem tehet különbséget - mondta Szabó Attila, a TASZ GYOD-os ügyekkel foglalkozó jogásza.
Támogass bennünket havi 5000 forinttal, hogy évi 12 Eszteréhez hasonló családnak segíthessünk, hogy megkapják a nekik járó szociális támogatásokat!