A TASZ jelenti kiemelt kép

Strasbourgig mentünk, hogy kimondják: nem vegzálhatják indokolatlan vizsgálatokkal a közszférában dolgozókat

  • „Azokat a dolgozókat akarták prés alá tenni, akik elhivatottak, miközben a magas beosztásban lévő emberek szabadon követtek el szörnyű bűntetteket” – mondja korábban gyermekvédelemben dolgozó ügyfelünk.
  • Az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultunk a megbízhatósági vizsgálat miatt, amelynek keretében titkos megfigyelést is alkalmazhatnak a hatóságok.
  • A vizsgálat hiába szolgál pozitív célt, ha a megvalósítás problémás: még csak indoklás sem szükséges ahhoz, hogy alávessék a dolgozót.
  • A strasbourgi ítélet szerint a kormánynak lépnie kell, és változtatni a szabályozáson.

Elismert, országos hírű intézmény volt a fővárosi TEGYESZ jelentős szakemberekkel, amikor 2008-ban ott kezdett nevelőként dolgozni – emlékezik vissza Laluska Erzsébet. Azt mondja, a mából visszanézve az volt a Kánaán, persze akkor még nem tudhatták, milyen helyzetbe kerül a gyermekvédelem 2026-ra. A központosítással több vezetőt is menesztettek, köztük azt a Molnár Lászlót és Kuslits Gábort, akik ma a botrányos visszaélések ellen rendszeresen felszólalnak a nyilvánosságban. Erzsébet időközben nevelőből örökbefogadási tanácsadó lett, de ott is beleszólt a munkájába a politika, egyebek mellett az azonos nemű párok örökbefogadásának ellehetetlenítésével, az egyedülállók örökbefogadásának akadályozásával, vagy az örökbefogadó szülőknek kötelezően előírt tanfolyam eltörlésével. Bármennyire is elhivatott volt a gyermekvédelem iránt, az állandó küzdelmek közepette elfáradt, ezért 2023-ban más területen helyezkedett el.

Amíg a TEGYESZ-nél dolgozott, szakszervezeti titkárként is kiállt a dolgozók érdekeiért. Sokáig természetesnek számított, hogy az összdolgozói értekezleteken szakszervezeti vezetőként ő is felszólalhatott, majd amikor az egyik értekezlet jegyzőkönyvét elolvasták a felettes szervnél, leszóltak, hogy ilyen ne forduljon többet elő – idézte fel Erzsébet. Végképp megalázónak érezte, amikor alá akarták íratni a dolgozókkal, hogy megbízhatósági vizsgálat keretében titkos megfigyelést is végezhetnek velük szemben, miközben a munkájukban értelmezhetetlen a korrupció. Aztán kiderült, hogy nem is kell aláírniuk, mert

a törvény alapján a közszférában dolgozók a hozzájárulásuk nélkül is megfigyelhetők.

A volt gyermekvédelmi dolgozó – egy gyermekvédelmi gyámmal és egy oktatásfejlesztésben dolgozó szakemberrel együtt – a TASZ ügyfele lett, akinek képviseletében dr. Hüttl Tivadar ügyvéddel az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultunk. A strasbourgi testület most kimondta, hogy a megbízhatósági vizsgálat ebben a formában túlzott beavatkozást jelent az érintettek magánszférájába, így a kormánynak az ítélet alapján kezdeményezni kell a törvényi szabályozás megváltoztatását.

A jelenlegi szabályozás alapján, 2021 januárja óta a rendőrség bűnmegelőző, elhárító szerveként működő Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) végezhet a közszférában dolgozókkal szemben megbízhatósági vizsgálatot. Ennek célja a korrupció megelőzése, a közszolgálat tisztaságának megőrzése. Klasszikus formája, amikor a nyomozók olyan helyzetet imitálnak, ami az érintett munkavégzése közben előfordulhat, és megpróbálják megvesztegetni. De arra is van lehetőség, hogy titokban megfigyeljék az érintett irodáját, szolgálati járművét, vagy azt, hogy mikor kivel telefonált.

A törvény nem ír elő semmilyen indoklást ahhoz, hogy a dolgozót megbízhatósági vizsgálatnak lehessen alávetni.

2024 nyarán a kifogástalan életvitel-ellenőrzést is bevezették. Ennek keretében ugyan nem végeznek titkos megfigyelést, de a dolgozóknak a magánéletük részleteire kiterjedő kérdőívet kell kitölteniük, amit környezettanulmány elkészítése követ. Ezt az NVSZ tagjai akár leplezetten is végezhetik, és számos bizalmas információ birtokába juthatnak az érintett hozzátartozóival kapcsolatban is.

A megbízhatósági vizsgálat és a kifogástalan életvitel ellenőrzése elvileg pozitív célt szolgál: az egyik a közszféra korrupciómentességét, a másik pedig azok feddhetetlenségét, akik gyerekekkel foglalkoznak hivatásszerűen. A szabályozásuk és megvalósításuk azonban nagyon problémás. Az érintettek csak utólag értesülnek arról, hogy megbízhatósági vizsgálat zajlott ellenük, és akkor is csak az eredményről, például arról, hogy nem találták őket korruptnak. Semmilyen információt nem kapnak arról, hogy egyáltalán miért folytattak velük szemben vizsgálatot, miért váltak gyanússá az NVSZ szemében. Nem tehetnek semmit akkor sem, ha kiderül, hogy a vizsgálatot visszaélésszerűen kezdeményezték ellenük, például azért, mert személyes konfliktusuk volt valakivel, akinek jogában állt ilyen vizsgálatot javasolni. A kifogástalan életvitel-ellenőrzés esetében pedig az sem világos, hogy milyen keretek között készülhet valakiről környezettanulmány:

több jelzést is kaptunk, amikor a vizsgálatot végző rendőrök olyasmiről faggatták az érintetteket, aminek semmi köze nincs a saját életviteléhez, például hogy a tőle külön élő, idős szülőjének milyenek az alkoholfogyasztási szokásai.

A vizsgálatok válogatás nélkül terjednek ki minden dolgozóra: a törvény egy kalap alá veszi korrupciós kockázat szempontjából a minisztériumi főosztályvezetőt és a lakásotthonban dolgozó gyermekfelügyelőt. A korrupciós kockázat leginkább attól függ, hogy egy adott pozíció jár-e döntési jogkörrel, ügyfélkapcsolatokkal, pénzek feletti rendelkezéssel – a gyermekvédelmi munkakörökre mindez aligha jellemző. A magánszférába súlyosan beavatkozó vizsgálatok viszont csak akkor igazolhatók, ha valaki olyan munkakörben dolgozik, ahol valóban felmerül a korrumpálódás veszélye. Ezeken túl pedig az is kérdéses, hogy az NVSZ-nél dolgozó rendőrök rendelkeznek-e a megfelelő szakértelemmel ahhoz, hogy ellenőrizzék, hogy a gyermekvédelmi dolgozó szakszerűen látja-e el a feladatait, merthogy a megbízhatósági vizsgálat során erre is van lehetőségük.

Fontos, hogy a gyermekvédelemben olyan emberek dolgozzanak, akikre a gyanú árnyéka sem vetül, hiszen a társadalom legkiszolgáltatottabb tagjaival, a segítségre szoruló családban, vagy szülő nélkül nevelkedő gyerekekkel foglalkoznak.

Az indokolatlan és alapjogsértő vizsgálatok viszont csak azt érik el, hogy a tehetséges és elkötelezett szakemberek távoznak a rendszerből, amely már így is súlyos szakemberhiánnyal küzd.

A strasbourgi bíróság most azt mondta ki, hogy nem lehet mindenféle előzetes gyanú, vagy konkrétan meghatározott feltételek nélkül bárkivel szemben vizsgálatot, titkos megfigyelést végezni, ami utólag sem teszi lehetővé, hogy az érintett megismerje, milyen eszközöket alkalmaztak vele szemben, és egy független fórum előtt, érdemben vitathassa a vizsgálat jogszerűségét, illetve szükségességét.

Végül azt se felejtsük el, hogy az ellenőrzés nem oldja meg a gyermekvédelem tárgyi és személyi feltételeinek hiányát, és nem járul hozzá ahhoz sem, hogy a társadalom a magáénak érezze a bántalmazott, elhanyagolt, családjukból kiemelt gyerekek problémáit. Ahhoz, hogy a gyermekvédelmi rendszer valóban jobb körülményeket tudjon biztosítani egy gyereknek, mint az őt veszélyeztető család, nem rendészeti eszközökre, hanem valódi szociális intézkedésekre van szükség.

Azokat a dolgozókat akarták prés alá tenni, akik elhivatottak, miközben a magas beosztásban lévő emberek, Juhász Péter Pál, Vásárhelyi János vagy a helyettese, Kónya Endre szabadon követtek el szörnyű bűntetteket

– mondta Erzsébet.

Segíts, hogy az elhivatott gyermekvédelmi szakemberekért is kiállhassunk! Ajánld fel nekünk adód 1 százalékát, hogy minél többeknek nyújthassunk védelmet!

TASZ a Facebookon