A Csíkszerdával közösen karácsonyi koncerteket szerveztünk Miskolcon, Debrecenben és Pécsen, hogy legalább egy órára megtörjük a kórházakban és intézményekben élő kisbabák magányát, és köszönetet mondjunk az őket gondozó egészségügyi dolgozóknak.
Fellebbezett a Belügyminisztérium, a Kulturális és Innovációs Minisztérium és a Országos Kórházi Főigazgatóság a bírósági döntés ellen, amely kötelezi őket a kórházban maradt babákra vonatkozó adatok kiadására.
A Szőlő utcai javítóintézetben élő gyerekek többsége már korábban is súlyos állami elhanyagolást és erőszakot szenvedett el. A kormány még több rendészeti fegyelmezéssel reagál ahelyett, hogy azonnali terápiás segítséget adna a traumák feldolgozásához. Mintha most nyíltan bevallanák, hogy ezeket a gyerekeket tényleg csak bántani akarják, és soha nem is gondolták komolyan, hogy védelmet és segítséget érdemelnének.
Miközben sok gyermek otthon örömmel bontogatja az ajándékait, több száz társuk továbbra is kilátástalan intézményi körülmények között él. A kormány a szakma tiltakozása ellenére újabb tömegintézményeket hoz létre ahelyett, hogy a kisbabákat családjukhoz, vagy szerető örökbefogadó szülőkhöz, nevelőszülőkhöz juttatná.
Be kellett perelnünk a gyermekvédelemért felelős állami szerveket, hogy kiderüljön: tényleg nem tudnak arról, hány magára hagyott kisbaba vár a kórházakban jogszerű elhelyezésre, vagy csak nem vállalják a felelősséget azért, hogy képtelenek róluk gondoskodni? A Gyermekjogi Világnapon eléggé egyértelművé vált, hogy az utóbbiról van szó: a sajtónak elárulták a kórházi babák számát, majd a bíróságon váltig állították, hogy fogalmuk sincs ezekről a gyerekekről és nem is gondolják, hogy közük lenne hozzájuk.
Miközben a Szőlő utcai javítóintézet kapcsán Semjén Zsolt került a figyelem középpontjába, fontos lenne, hogy azokról a gyerekekről beszéljünk, akik elszenvedik a gyermekvédelmi rendszer válságát. Mit tehetnek azok, akik úgy érzik, hogy a hivatalos utakat járva nem tudnak fellépni a visszaélések ellen és tartanak a megtorlástól, de szeretnék megnyugtatni a lelkiismeretüket azzal, hogy mindent megtettek?