Kisiklott államfőjelölés: nem hagyott időt a kormány a párbeszédre
- Az új köztársasági elnöknek nem az a dolga, hogy a nemzet alkotmányjogásza legyen, de olyan államfőre van szükség, akinek van víziója a demokráciáról, és cselekedni is képes.
- Nem volt szükségszerű, hogy 30 napot hagyjanak Sulyok Tamás utódjának megválasztására, de még így is maradt lehetőség az érdemi párbeszédre az új elnök személyéről.
Korábban már hangsúlyoztuk, hogy az új államfő kiválasztásának is megfelelő társadalmi párbeszéd mellett kell történnie, az elmúlt három napban látottak azonban semmiképp nem tekinthetők érdemi párbeszédnek. Ezt maga a miniszterelnök is elismerte, mikor a „bizalmából” és „lelkesedéséből” fakadó kommunikációs hibákról beszélt. Az új köztársasági elnök kényes helyzetben találja majd magát: elődjét a megbízatásának lejárta előtt váltották le, neki pedig egy alkotmányos átmenetben kell kifejezni a nemzet egységét és őrködni a demokratikus átmenet felett.
A jelöltnek is kell idő, hogy fel tudja mérni, készen áll-e erre a feladatra, és a társadalomnak is, hogy erről megbizonyosodjon.
Az érdemi társadalmi párbeszéd sokféleképpen megvalósulhatna, ebben az esetben azonban a folyamat nem volt kellőképpen átgondolva.
Sulyok Tamás megbízatása az Alaptörvény 17. módosításával szűnt meg, a módosítás hatálybalépését követő napon, azaz most hétfőn. A módosítás arról is rendelkezik, hogy az új köztársasági elnököt az Alaptörvényben foglalt általános szabályok szerint kell megválasztani. Az általános szabályok előírják, hogy az előző elnök megbízatásának megszűnését követő harminc napon belül meg kell választani az utódját. Az idő rövidsége az érdemi párbeszéd lehetőségét is korlátozza.
Az alaptörvény-módosítás rendelkezhetett volna úgy is, hogy bár megszűnik Sulyok Tamás megbízatása, az új köztársasági elnököt csak szeptember-októberben kell megválasztani, amikor már visszatérnek az emberek a nyaralásból, és addig is folyhat a párbeszéd a leendő elnökről.
De így is maradtak még olyan lehetőségek, amelyek az érdemi párbeszédet erősítik.
Az egyik ilyen a jelöltek meghallgatása. Ez történhet formálisan a parlament plenáris ülésén, de akár a megújuló közmédiában is. Lehetővé kell tenni, hogy a jelöltek releváns, adott esetben kritikus kérdéseket kapjanak.
A másik a társadalom bevonása a jelöltállításba. Az Alaptörvény szerint az országgyűlési képviselők ötöde jelölhet. Az ellenzéki pártok az egész folyamatot illegitimnek tartják, ez tehát a kormánypártra marad. A miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy várják a neveket – ez azonban nem egy transzparens jelölési folyamat. Nem derült ki, hogy pontosan hova várják a jelöléseket, és hogy milyen szempontok alapján választják majd ki a beérkező nevek közül a „továbbjutókat”. Fontos lenne az is, hogy ne csak egy jelölt jusson majd el abba a fázisba, hogy érdemi kérdést lehessen feltenni neki.
Polgár Judit jelölése a köztársasági elnöki tisztséggel kapcsolatos kérdéseket is felszínre hozott.
Mi a szerepe a köztársasági elnöknek? Milyen szakértelemmel kell rendelkeznie? Ki alkalmas arra, hogy viselje ezt a kiemelt közjogi tisztséget?
Ha olyan személyt keresünk, aki az új Alkotmány elfogadásáig tölti be ezt a szerepet, akkor abból tudunk kiindulni, hogy milyen szerepet szán a köztársasági elnöknek a jelenleg hatályos Alaptörvény. Eszerint egy olyan szimbolikus szereplőről van szó, aki kifejezi a nemzet egységét és őrködik az állam demokratikus működése felett.
A nemzet egységének megtestesítésére csak olyasvalaki lehet képes, aki nem kötődik egyetlen politikai erőhöz sem. Nem csak arról van szó, hogy az illető nem lehet aktív pártpolitikus. A párthoz való kötődés akkor is problémás, ha informális szálakon keresztül valósul meg. Olyan köztársasági elnökre van szükség, akinek a múltja elképzelhetővé teszi, hogy a pártok felett álló szerepben lássa el a feladatát.
A nemzet egységét kifejezheti például egy művész, egy sportoló, vagy tulajdonképpen bárki – a széleskörű társadalmi elismertség mellé azonban másra is szükség van: köztársasági elnök csak olyan személy lehet, akinek saját víziója van a demokráciáról.
Ez nem jelenti azt, hogy csak alkotmányjogászt lehetne választani.
A köztársasági elnök munkáját stáb segíti, amelyben az alkotmányjogi tudás magas szinten jelen lehet. A köztársasági elnök feladata nem az, hogy a nemzet alkotmányjogásza legyen. Ahhoz, hogy őrködhessen az állam demokratikus működése felett, olyan készségekre van szüksége, amelyek képessé teszik a politikai folyamatok értelmezésére, a határátlépések észlelésére, és azon túl, hogy ezeket látja, cselekedni is képes. Viszont azt, hogy rendelkezik-e ezekkel a készségekkel csak akkor tudhatjuk meg, ha a kiválasztási folyamat is megfelel a fent leírtaknak, azaz érdemi kérdéseket lehet feltenni a jelöltnek, és van idő arra, hogy az egyes társadalmi szereplők megnyilvánuljanak.