egyháztörvény
Igazolja-e bármi a hatályos egyháztörvényt? – 2. rész
A Társaság a Szabadságjogokért kampányt indított annak érdekében, hogy a magyar egyházügyi szabályozást visszatérítse a jogegyenlőség irányába, ahonnan a 2012-es törvény letérítette. A kampány a Negyedik pont címen fut, mert nem akarunk kevesebbet, mint amit 1848-ben akartunk: „Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben”. Kétrészes blogunkban arra keressük a választ, hogy szükség volt-e egyáltalán új törvényre, és mi indokolhatta a visszalépést a jogegyenlőség rendszerváltáskor elért szintjéhez képest. Az első részért kattints ide.
Igazolja-e bármi a hatályos egyháztörvényt?
A Társaság a Szabadságjogokért kampányt indított annak érdekében, hogy a magyar egyházügyi szabályozást visszatérítse a jogegyenlőség irányába, ahonnan a 2012-es törvény letérítette. A kampány a Negyedik pont címen fut, mert nem akarunk kevesebbet, mint amit 1848-ben akartunk: „Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben”. Kétrészes blogunkban arra keressük a választ, hogy szükség volt-e egyáltalán új törvényre, és mi indokolhatta a visszalépést a jogegyenlőség rendszerváltáskor elért szintjéhez képest.
Vallásszabadság nélkül a NER-ben
(a kép forrása: Magyar Szekuláris Egyesület)Az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélete szerint a magyar állam jogsértést követett el egyes magyar egyházakkal szemben. A jogsértést két éve már az Alkotmánybíróság is megállapította.A TASZ kilenc érintett egyház képviseletét látta el.Az EJEB hat hónapot adott a kormánynak arra, hogy az egyházakkal megegyezzen a jogorvoslatról. Az idő lejárt.A tárgyalások nem úgy alakultak, ahogyan az elvárható lett volna – a kormány által végül felajánlott kártérítés meg sem közelítette az egyházak kártérítési igényeit.A kártérítés összegét az EJEB fogja meghatározni azon egyházak esetén, amelyekkel a kormánynak nem sikerült megállapodnia – a kifizetést nem tagadhatja meg a magyar állam.A magyar állam úgy kényszerül várhatóan több száz millió forintos kártérítés kifizetésére, hogy mindezt kizárólag magának köszönheti. A kártérítés kifizetésével a teljes jogsértést nem orvosolja – ahhoz az egyháztörvényt és az Alaptörvényt is meg kellene változtatni.
Az egyházak fekete hétfője
A lelkiismereti és vallásszabadság magyar ügyével csak felületesen foglalkozók is tudják, hogy a hatályos egyháztörvény története kudarcokkal van tele. Bár a törvény alaptörvény-ellenességét az Alkotmánybíróság már többször, több vonatkozásban is megállapította, most mégis áldását adta az egyháztörvényre annak ellenére, hogy a jogfosztást, a lelkiismereti szabadság sérelmét és a diszkriminációt a hatályos szabályozás sem küszöböli ki.
Leviatán elszabadul
Az egyháztörvényben intézményesített önkény, és az annak eredményeként bekövetkezett folyamatos diszkrimináció mindazok alkotmányos közérzetét is rontja, akiket egyébként hidegen hagy az egyes egyházak sorsa. A magyar egyházszabályozás a saját hatalmától megrészegült kormányzatban rejlő veszélyek elrettentő példatára.
Kodifikációs remekmű romokban
Nincs szerencséje az egyháztörvénnyel a Fidesz-KDNP-kormánytöbbségnek: a törvényesíteni kívánt ideológiai térfoglalást az Alkotmánybíróság (AB) nem hajlandó szentesíteni. A döntés nagyon fontos, de az egyházak helyzetét nem rendezi megnyugtatóan.