szegénységpolitika

2013. április 16.

A kormány és a tudatalattija

Kovács Zoltán felzárkózásért felelős államtitkár egy pénteki – sajtóhíradások és helyszíni beszámolók szerint botrány-közelire sikeredett  –, a cigány-magyar együttélés témájában rendezett konferencián azt nyilatkozta, hogy nem ismeri az ún. érpataki modellt, ezért nem kíván róla véleményt mondani. Az alábbi szemelvénycsokorral segítjük az államtitkár ismerkedését az országban párhuzamosan futó felzárkóz(tat)ási elképzelésekkel.A könnyebb megértés, a gyorsabb ráeszmélés érdekében előrebocsátjuk, hogy a nyírségi fantazmáknak és a kormányzat rendpárti szegénységpolitikájának sok rokon vonása van. Tegyük hozzá azt is, hogy az érpataki modell ugyan koherensebb, erősebb ideológiai habarccsal van  egybekötve, de ugyanarról az eszmei tőről fakad. Amikor a kormányzat megálmodja a kirívóan közösségellenes magatartások rémét az önkormányzati törvényben, akkor a nyírségi faluvezető azt továbbálmodja és megalkotja az alábbi tényállást a helyi rendeletben: „nemzeti öntudatot és a nemzeti összetartozást aláásó és negligáló, veszélyeztető kozmopolita világnézetek hirdetése”. Amikor a kormányzatot az ombudsman és az alkotmánybíróság felébreszti az álmodozásból, az utóbbi pedig megsemmisíti az elképzelt helyi büntetőkódexek lehetőségét, a kormányzat a közösségi együttélés szabályainak ábrándját veti papírra. Vélhetően az érpataki közösségi együttélés normáit nemsokára rendeletbe foglalja Érpatak ura (lehet, hogy megtette már, a község honlapján a helyi jogszabályok nem lelhetők fel), addig is megvillantja nekünk a szociális tüzifa-osztás szabályaiban.