Gyöngyöspata-bizottság: a média a hibás

A Fidesz és a Jobbik csatározása fémjelezte a Gyöngyöspata-bizottság keddi, négy óra hosszúra nyúlt ülését, a két párt képviselői közti vita részleteibe azonban szándékosan nem megyünk bele. Összességében az ülés arról szólt, hogy a kormányt milyen rosszul érintette a tavaszi gyöngyöspatai események nemzetközi visszhangja, különösen úgy, hogy épp az EU-elnökségünk idejére esett, illetve hogy vajon mi volt a szerepe Richald Fieldnek, kivel, mikor, miről és miért egyeztetett. Legalább félóránként elhangzott az is, hogy a történtekért nagyban a médiát terheli a felelősség.

A bizottság előtt megjelent Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár, aki szerint nem is kérdéses, hogy Gyöngyöspatán provokáció történt, melynek voltak jó- és rosszhiszemű résztvevői. „A titkosszolgálatoknak lesz itt még feladatuk” – vélekedett, ezt azonban Harangozó Tamás, a bizottság szocialista alelnöke azonnal lecsapta, hiányolta ugyanis, hogy az államtitkár nem tájékozódott a bizottság első ülésén elhangzottakról.

Az Országgyűlés június 7-én született határozatával eseti bizottságot hozott létre (hivatalos nevén Az egyenruhás bűnözés folyamatát, hátterét és a gyöngyöspatai eseményeket feltáró, valamint az egyenruhás bűnözés felszámolását elősegítő eseti bizottság), a bizottság elnöke Kocsis Máté, aki egyben Józsefváros polgármestere, és a Fidesz frissen kinevezett hajléktalanügyi referense. A bizottság első érdemi ülését szeptember végén tartotta. A TASZ ezen a napon hozta nyilvánosságra árnyékjelentését és dokumentumfilmjét, melyek célja – reagálva a határozat tartalmára, ami az ötvenes évek koncepciós pereinek irataira emlékeztet – a történtek hiteles dokumentálása.

Az első ülésen hallgatták meg Balajti Lászlót, az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatóját és Hellebrandt Lászlót, az Információs Hivatal főigazgató-helyettesét. Az ülés zárt ajtók mögött zajlott, Balog Zoltán azonban hozzáférhet a jegyzőkönyvekhez. A szocialista alelnök egyébként indítványozta ezek nyilvánosságra hozatalát.

Balog Zoltán beszélt arról is, hogy a Btk. tavasszal életbe lépett módosítása és a jogellenes polgárőr tevékenység szankcionálása megteremtette azt a jogi környezetet, ami megelőzi az egyenruhások masírozását. Egy külön erre vonatkozó kérdés ellenére sem tért ki arra, hogy szerinte terheli-e felelősség a kormányt a Gyöngyöspatán történtek miatt.

Hatala József országos rendőrfőkapitány a rendőrség szempontjából izgalmasnak, a lakosokéból kiélezettnek nevezte a három hónapos időszakot. Szerinte a rendőrség jól kezelte a helyzetet, bár utólag úgy látja, lenne, amit másként kéne csinálni. Ormossy Attila, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője arról számolt be, hogy Gyöngyöspatán 6652 rendőr teljesített szolgálatot, melynek költsége meghaladta a 250 millió forintot. Balogh Tibor, a gyöngyöspatai kapitányság vezetője szintén statisztikákra hivatkozva arról beszélt, hogy márciustól, a Szebb Jövőért megjelenésével romlott a közbiztonság, nőtt a bűncselekmények száma.

Farkas Flórián, az Országos Roma Önkormányzat elnöke nem mondott újat a korábbi felszólalókhoz képest, akik közben távoztak is az ülésről, viszont ő is előszedte a külföldről jövő beavatkozás témáját. Szerinte pénzről és politikai támogatásról van szó, az azonban nem volt egyértelmű, mire utal, neveket nem is említett.

Matalik Ferencné, Gyöngyöspata alpolgármestere, aki a júliusi időközi választáson a Jobbik helyi elnöke, Juhász Oszkár mögött a második helyet szerezte meg, visszafogottan és leegyszerűsítve vázolta fel a történteket. Tóth Mihály, Gyöngyöspata hivatalos Polgárőr Egyesületének vezetője azonban szókimondó volt, teljesen indokolatlannak tartotta a szebb jövősök megjelenését. Azt mondta, hogy az utóbbi években folyamatosan csökkent a településen a bűncselekmények száma. Ifjabb Farkas János, a gyöngyöspatai kisebbségi önkormányzat vezetője konkrét esetekkel támasztotta alá, hogy igenis megalapozott volt a romák félelme. A rendőrség feladata lett volna a rend fenntartása, ennek azonban nem tettek eleget, miközben arra mindig van kapacitásuk, hogy mondvacsinált indokokkal szétbírságolják a roma lakosokat.

A helyi erőviszonyokat jól jelzi, hogy Matalik Ferencné csak egyszer esett ki a szerepéből, mikor a bizottság jobbikos tagja, Mirkóczki Ádám utalt korábbi ismeretségükre. Felidézte, hogy Juhász Oszkár házában találkoztak, látogatásuk célja pedig az volt, hogy segédkezzenek a Gyöngyöspatán vendégeskedő Morvai Krisztinának, aki panasznapot tartott, azaz az érdeklődők korábbi sérelmeikről beszélgethettek vele. Matalik zavartan mosolygott és kissé elpirult.

Olvassa el a TASZ rövid összefoglalóját (pdf) a Gyöngyöspatán történtekről!

 

Zsolt Melinda, TASZ