A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium pénteken kiadta a trafikpályázatokról szóló értékelő lapokat és településenként az értékelési jegyzőkönyveket a felperes Molnár Csabának (DK). A minisztérium közleménye „nyomatékosan felhívja a figyelmet”, hogy a kiadott adatokkal nem lehet akármit kezdeni. A kérdés az, hogy nyilvánosságra lehet-e őket hozni.
A trafik-üggyel összefonódott az információszabadság-törvény tavalyi módosítása, amely súlyos korlátozásokat vezetett be a közérdekű adatok nyilvánosságához fűződő alapjoggal szemben. A legnagyobb nyilvánosságot a visszaélésszerű adatigénylés és az „átfogó, tételes és számlaszintű” adatigénylések ellehetetlenítése kapta. A módosításban megbújt azonban más is.
A közérdekű adatokról szóló jogszabály ismeri a közérdekből nyilvános adat kategóriáját. Ide – többek között – olyan információk tartoznak, amelyek egy átlagember esetében személyes adatnak minősülnek és így védettséget élveznek (pl. fizetés). A védettséget viszont felülírja, ha olyan személyek adatairól van szó, akik közfeladatot látnak el vagy az információ közfeladatot ellátó szerv tevékenységével függ össze és ezért nyomósabb érdek fűződik ahhoz, hogy a nyilvánosság számára megismerhetők legyenek ezek a tények. Példa erre az állami cégek vezetőinek fizetése vagy az egyetemi HÖK-ösök juttatásai.
A közérdekből nyilvános adatokra ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a közérdekű adatokra: adatigényléssel ki lehet kérni őket, a bíróságon pereskedni lehet értük és a nyilvánosságra tartoznak. Az adatkezelő állami szervnek és az ügyről esetleg döntő bíróságnak sincs joga arra, hogy megkérdezze az adatigénylőt, hogy mire akarja felhasználni a kért adatokat. Ha valaki nyilvánosságra akarja őket hozni, akár úgy, hogy egy az egyben kiteszi egy honlapra akár úgy, hogy cikket ír belőle, azt ugyanúgy megteheti, mint azt, hogy kitapétázza velük a szobát. Az információszabadság az adatok megismerésének és terjesztésének jogát egyaránt jelenti.
Ennek ellenére az információszabadság törvény tavalyi módosításába belekerült egy mondat, miszerint a „közérdekből nyilvános személyes adatok a célhoz kötött adatkezelés elvének tiszteletben tartásával terjeszthetőek”. Ez azt sugallja, mintha nem kezdhetnénk akármit a megszerzett információval. A legfőbb kérdés, hogy nyilvánosságra lehet-e őket hozni. Az NFM pénteki közleményének idevágó részlete pedig így szól:
„A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium nyomatékosan felhívja a figyelmet arra, hogy Molnár Csaba felperes az információs önrendelkezési jogról szóló törvény értelmében az átvett dokumentumok felett adatkezelői státussal rendelkezik, így azok kezelésére csak az információs önrendelkezési jogról szóló törvényben meghatározottak szerint jogosult.”
A minisztérium gyanúsan arra céloz, hogy Molnár Csaba nem hozhatja nyilvánosságra az adatokat. Ez az álláspont azonban tökéletesen ellentétes a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jog rendeltetésével.
A közérdekből nyilvános adatok kezeléséhez az adatigénylőnek semmilyen célt nem kell megjelölnie. Ha közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatnak minősül egy információ, akkor az Alaptörvényben is biztosított jog szerint azt bárkinek joga van megismerni, az adatkezelő állami szervnek pedig kötelessége kiadni. A módosítás bevezette az adatkezelés célhozkötöttségének elvét egy olyan jogintézményhez kapcsolódóan, ami ezzel az elvvel ellentétesen működik rendeltetéséből adódóan. Az információszabadság tág értelemben vett célja az átláthatóság, a hatalom elszámoltathatósága, az ellenőrizhetőség, a nyilvánosság tájékoztatása, az informált döntéshozatal elősegítése, a politikai nyilvánosság alakítása, a véleményformálás előfeltételeinek megteremtése stb.
Az információszabadság „célhozkötetlensége” és a módosítással bevezetett célhozkötöttség közötti ellentmondás elsődleges feloldása az lenne, ha az Alkotmánybíróság megsemmisítené ezt a rendelkezést is az Infotv. tavalyi többi módosításával együtt. Az ismert akadályok miatt azonban végig kell gondolni, hogy a jogszabály létezésének elfogadása mellett hogyan oldható fel az ellentmondás. Ennek egyedüli módja, ha az információszabadság tág céljait értjük a célhozkötöttségbe, azokat a célokat kérhetjük csak számon az adatkezelésen. Vagyis ha egy információt információszabadság alapon kértek el, akkor az információszabadság keretein belül terjeszthető is, tehát nyilvánosságra hozható.
A TASZ jogi képviseletével pert indított a TASZ, a K-Monitor, a Transparency International Magyarország, az atlataszo.hu, az index, az origo és a hvg.hu a trafik pályázatok nyilvánossága érdekében. Álláspontunk szerint a DK per tárgyán (bírálók névsora, az értékelési jegyzőkönyvek, emlékeztetők) kívül a vesztes pályázatok is a nyilvánosságra tartoznak, mert ezek nélkül nem lehet megítélni, hogy valóban a legjobb pályázatok győztek-e. A vesztes pályázatokat az NDN Zrt. visszaküldte a pályázóknak, így ha a bíróság kimondja ezekről, hogy közérdekű adatok, de lehetetlenné vált a megismerésük, akkor a közérdekű adattal visszaélés bűncselekménye is felmerül. A per folyamatban van, a fejleményekről a TASZ weboldalán fogunk beszámolni.
Hidvégi Fanny
TASZ
foto: compfight.com