Közmunkások az ózdi Nagytestvér célkeresztjében

Jeremy Bentham (1748-1832) kitalálta a totális megfigyelés rendszerére épülő tökéletes börtönt. Ez egy kör alaprajzú épület, amelyben a rabok cellái a kör kerületén vannak, az őrök tartózkodására szolgáló őrtorony a kör közepén helyezkedik el, így az elítéltek állandóan megfigyelhetők, de a megfigyelők maguk nem láthatók.

Az elítéltek állandó megfigyelésével teljes kontroll alatt tartható nemcsak a megfigyeltek fizikai valója, hanem a lelke is. Ebben a rendszerben az egyes elítéltek viselkedése a többi megfigyeltével való állandó összehasonlítását teszi lehetővé, ezzel pedig az abnormális viselkedés könnyen megkülönböztethető és elválasztható a normálistól. A rendszer így normakövetésre, az őrök által elvártnak megfelelő viselkedésre készteti az elítélteket: azok – függetlenül attól, hogy tényleg figyelik-e őket – úgy viselkednek, mintha állandóan megfigyelés tárgyai volnának. A megfigyelés állandó, teljes és elkerülhetetlen fenyegetésként van jelen, hiszen az elítéltek nem rejtőzhetnek el a megfigyelőik elől. Ugyanakkor a megfigyelés állandósága, teljessége és elkerülhetetlensége csak egy fenyegetés, hiszen a börtönben az őrnek mindenhol való tényleges jelenléte összemosódik a tényleges jelenlét állandó lehetőségével: nem tudható, hogy jelen van-e és éppen merre néz, kit és hogyan figyel. A fikció fenntartásához az szükséges, hogy az őr valóban láthatatlan legyen, mert ha láthatóvá válik, azonnal tudható, merre néz és mit nem figyel éppen, a totális megfigyelés képzete ezzel elvész. A rendszernek tehát fontos eleme a kiszolgáltatottak folyamatos láthatósága mellett a hatalmi helyzetben lévőnek a láthatatlansága is.

A Népszabadság cikke szerint Ózd olyan kamerákat szerzett be, amelyekkel a közmunkások folyamatos megfigyelését tervezik. A képviselő-testület döntése értelmében a kamerákat, illetve a szemüvegekbe épített kamerákat nemcsak a közterület-felügyelet, hanem az ózdi Start programiroda számára is biztosítják. A közmunkások a munkaköri leírásukban tájékoztatást is kapnak arról, hogy “a munkaügyi eligazításokról és a munkaidőben történő munkavégzésről bármikor hang-, video- és fényképfelvétel készülhet.”

Akik közmunkából kénytelenek megélni, rendkívül kiszolgáltatott helyzetben lévő emberek. Az, hogy aláíratják velük a szerződésük kötésekor, hogy hozzájárulnak ahhoz, hogy felvétel készüljön róluk, semmilyen módon nem tekinthető az ő valódi, önkéntes beleegyezésüknek, mivel ha nem írják alá, akkor elveszítik a munkájukat. Egy ilyen kiszolgáltatott helyzetben, ha már valakit ellenőrizni kellene, az a munkafelügyelő, hogy nem él-e vissza hatalmával. A TASZ hasonló szempontokat mérlegelve javasolta az új büntető eljárásról szóló törvény kapcsán, hogy a kihallgatásokról készüljön videófelvétel. További súlyos aggályokat vet fel, hogy a közmunkásokról készült felvételeket a munka ellenőrzésén kívül még milyen célokra használják fel. A személyes adatok kezelésére vonatkozó alapelveket súlyosan sértő intézkedésről van szó, mellyel szemben fel lehet és kell lépnie a hatóságoknak.

Az Adatvédelmi Hatóság eljárásán túl (amiben meg is bírságolhatja az önkormányzatot) az információs önrendelkezési jogról szóló törvény alapján, ha az adatkezelő megsérti a személyes adatok kezelésére vonatkozó szabályokat, és ezzel másnak kárt okoz, akkor akkor köteles azt a kárt megtéríteni. Továbbá a személyiségi jog megsértése miatt sérelemdíjat is lehet követelni. 

Az egyébként is kiszolgáltatott ózdi közmunkásokat az állandó, teljes és elkerülhetetlen megfigyelés fenyegeti. Miközben azokat, akiknek ők kiszolgáltatottak, nem figyeli senki. Tegyék a közmunkás szemüvegébe azokat kamerákat, figyeljék meg a kamerák a munkafelügyelőket, azokat, akik most őket meg akarják figyelni!

Szabó Máté - Hidvégi Fanny

foto: A Panopticon mintájára tervezett Pesidio Modelo börtön egyik épületének őrtornya (Készítette: Friman), Wikimedia Commons