A híreszteléssel elkövetett jogsértés a magyar sajtó régóta visszatérő problémája. Az eddigi általános szabályt, vagyis hogy a média minden idézetért úgy felel, mintha saját szöveg volna, áttörni látszik egy friss, első fokú ítélet.
A propeller.hu híroldat a Magyar Paralimpai Bizottság, és annak közelmúltban botrányos körülmények között távozó elnöke, Gömöri Zsolt perelte be. A sajtó-helyreigazítási per alapja egy olyan cikk volt, amelyet az oldal egy MTI hírre alapozott. Az MTI egy jobbikos politikus, Szilágyi György sajtótájékoztatójáról közölt tudósítást. Szilágyi arról beszélt, hogy gusztustalan és etikátlan, hogy a Paralimpiai Bizottság vezetői nehéz körülmények között, fogyatékossággal élő sportolók pénzét osztották szét egymás között, illetve hogy a kifizetésre csak a szövetség közgyűlésének határozata után kerülhetett volna sor, de ilyen határozat nem volt. A propeller.hu szöveghűen közölte az MTI tudósítását, majd meglepetten tapasztalta a szerkesztőségbe rövidesen megérkező sajtó-helyreigazítási kérelmet, amely Szilágyi szavainak helyreigazítását kérte. Miután annak a szerkesztőség nem tett eleget, a perben a TASZ segítségét kérték.
A perben több érvet is felhoztunk amellett, hogy miért ne vonja felelősségre a bíróság a propeller.hu szerkesztőségét, de a fő érv a híresztelésért való objektív felelősség ellen szólt. Kifejtettük, hogy a Magyar Távirati Iroda egy állami tulajdonban lévő, és ingyenessége miatt a versenytársait bezárásra kényszerítő, monopol helyzetű hírügynökség ma Magyarországon. Így azok a médiaszolgáltatók, akik nem képesek minden releváns eseményre saját tudósítót küldeni, két lehetőség közül választhatnak: vagy az MTI tudósítására alapozzák a híradást, vagy nem számolnak be az adott eseményről. Ez utóbbi automatikus lemaradást jelentene a hírversenyben, így a sajtónak, különösen a kisebb, online lapoknak nincs más választása, mint az MTI-re hagyatkozni. Ha az újságíró jóhiszeműen és a sajtóetikai szabályokat betartva jár el, akkor nem fenyegethető jogi szankcióval.
Ezt az elvet osztja egyébként az Alkotmánybíróság és a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága is. Számos döntésben alkalmazták azt az elvet, amit az irodalom New York Times szabályként ismer, vagyis hogy a sajtó csak a tudatosan, vagy súlyosan gondatlan módon publikált hamis állításokért vonható felelősségre jogilag.
A sajtó szabadsága, illetve a közönségnek az a joga, hogy az ellentmondásos megítélésű eseményekről is tájékoztatást kapjon, fontosabb egy demokráciában annál, mint hogy soha ne jelenjenek meg téves információk a médiában. Ha a sajtóban kizárólag teljes egészében, jogilag is bizonyítható közlések kapnának helyet, akkor az újságokban csak jogerős bírósági ítéletek szövegét olvashatnánk.
A Fővárosi Törvényszék osztotta az érvelést, és első fokú döntésével elutasította a felperesek kérelmét. Ha ez a gyakorlat megszilárdul, az az újságírók és -olvasók számára egyaránt jó hír.
Dojcsák Dalma