A korrupciót leleplező információ értéke a legtöbb esetben nagyon gyorsan csökken. A közérdekű adatok nyilvánosságát biztosító szabályok ezért határoznak meg rövid határidőket és soron kívüli bírósági eljárást jogvita esetére. A törvény mégis lehetővé teszi az időhúzást, és bár az információ avul, van az a dokumentum, amiért három évig is érdemes pereskedni. Ma egy ilyet adott ki a Miniszterelnökség.
2011-ben a kormány úgy döntött, hogy szakpolitikai tanulmányokat rendel néhány milliárdért a házi kutatóintézetétől, a Századvég cégcsoporttól. Amikor a szerződés szerinti teljesítési határidők lejártak, többen feltették a kérdést:
Mi kerül ezeken a tanulmányokon közel négymilliárd forintba?
Ez azonban Magyarországon - állítólag - kideríthető. A tanulmányok közérdekű adatok, amelyek megismerése iránt az erről szóló törvény szerint szóban, írásban vagy elektronikus úton bárki igényt nyújthat be. A közérdekű adat megismerésére irányuló igénynek az adatot kezelő szerv
az igény beérkezését követő legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 15 napon belül tesz eleget.
Az első közérdekű adatigénylés a tárgyban 2012. június 9-én kelt. Ezt legkésőbb 2012. június 25-ig kellett volna teljesíteni. Vagyis legkésőbb ekkortól kellett volna nyilvánossá tenni, hogy mit írt ennyi közpénzért a Századvég.
Ehelyett egy három perből álló, évekig tartó huzavona kezdődött. Az első és a második adatigénylés nyomán indult per végül sikertelen volt, mert a tanulmányokat megrendelő és kifizető Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (amely államtitkárának emailcímére kellett a szerződés szerint az elkészült tanulmányokat elektronikusan megküldeni), azt állította, hogy a tanulmányokat (amelyeket ő rendelt meg, és vett át) nem kezeli. Kiadta viszont a tanulmányok tartalomjegyzékét és hozzávetőleges terjedelmét és a számlák másolatait (1. és 2.).
Egy harmadik, 2012. december 15-én kelt adatigénylés már - tanulva az előzményekből - a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól és a Miniszterelnökségtől egyszerre kérte a tanulmányokat.
Ezt az adatigénylést legkésőbb 2013. január 2-án kellett volna teljesíteni.
Az adatigénylő, Joó Hajnalka, korábban az Origo, később a VS.hu újságírója első- és másodfokon is megnyerte a pert, 2015 nyarán már egy jogerős ítélet volt a kezében, amely szerint a tanulmányokat ki kell a részére adni. Bár ezzel kapcsolatban Lázár János először azt nyilatkozta, hogy eleget fognak neki tenni, később a Miniszterelnökség mégis meggondolta magát, és felülvizsgálati kérelmet nyújtott be az ítélet ellen. Biztos, ami biztos közben a – a jogerős ítélet megszületése után – módosították is a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó törvényi szabályokat, hogy erre is lehessen hivatkozni a felülvizsgálati eljárásban. 2015. november 25-én azonban a Kúria véget vetett a bíróság előtti vitának, és helyben hagyta a jogerős ítéletet.
A tanulmányok azonban ekkor még nem lettek megismerhetőek. Bár a jogerős ítélet, amit a Kúria november végén helyben hagyott, 2015. június 18-án kelt, a Miniszterelnökség leírva is látni akarta a már kihirdetett kúriai helybenhagyó ítéletet is, ezért a tanulmányokat még jó két hónapig nem adta át.
A tanulmányok átadására 2016. február 4-én került sor. Éppen 1335 nappal az után, hogy megszületett az első, tárgyban született adatigénylés, és
1128 nappal az után, hogy lejárt a 15 napos törvényi határidő
a perbeli adatigénylés megválaszolására. Ez a törvényi határidő 75-szöröse. Több mint három év késedelem.
Sok más információszabadság-perünknek is tanulsága, hogy a magától értetődően nyilvános közérdekű adatok kiadásának megtagadása is megéri a közfeladatot ellátó szervek számára, mert bár évekig kell - az egyébként soron kívüli eljárásban - pereskedni, és persze egy csomó közpénzt a pereskedésre elkölteni, kevesen vállalják, hogy minden időhúzás ellenére kitartanak amellett, hogy az adatot megszerezzék. Joó Hajnalka és a TASZ jogsegélyszolgálata kitartott, ennek most lett meg az eredménye.
Szabó Máté
Az eljárásban a TASZ ügyvédi munkáját Baltay Levente látta el.