A közintézmények vezetőinek kiválasztása olyan ügy, ami mindannyiunkra tartozik. Tavaly mégis úgy gondolta az egri önkormányzat, hogy senkinek semmi köze ahhoz, hogy milyen képzettség vagy tapasztalat alapján nevezték ki az egri vármúzeum új igazgatóját. Mégsem titkolózhatnak tovább: megnyertük a pert, amelyben újságíró ügyfelünk az igazgató pályázatát akarta megismerni.
Egyszerre van jelen a hála és elégtétel érzése, valamint az ítélethirdetés által felidézett sok fájdalom és megaláztatás.
Több olyan ügyünk is volt a közelmúltban, ahol valakit közéleti kérdésekkel kapcsolatos témákban amiatt próbáltak számonkérni, mert éltek a szólásszabadságukkal. Egy bicskei bloggert kritikus posztjai miatt kötelezett volna sérelemdíj fizetésére az önkormányzat, a korrupciós kérdéseket feszegető kommentelőt egy vámparancsnok jelentette fel rágalmazásért, a csípős Facebook bejegyzést közzétevő polgárra a faluja polgármestere szeretett volna büntetést kérni. Ezekben az ügyekben sikeresen álltunk ki a szabad véleménynyilvánítás mellett. Most egy újabb ügyben hozott fontos és jó döntést az Alkotmánybíróság (AB) a szólásszabadság védelmében.
A régóta emberi jogi neveléssel, karitatív tevékenységekkel, tanoda üzemeltetésével foglalkozó Emberség Erejével Alapítvány még decemberben került a kormánypárti támadások középpontjába, azután, hogy a Nyílt Társadalom Alapítványtól tovább-pályáztatásra kapott forrásokat. Előbb a pécsi közgyűlés fogadott el egy nyilatkozatot, melyben azt kérte a pécsiektől, hogy ne adjanak bérbe ingatlant a “Soros-féle kampányközpontnak” A nyilatkozat azt állította, hogy ezek a kampányközpontok azért jönnek létre, hogy beavatkozzanak a magyar választásokba és migránsok betelepítését segítsék elő. Erről természetesen az Emberség Ereje esetében szó sem volt, az ő tevékenységük éppen a helyi (Baranya megyei) közösségek erősítését szolgálja. A közgyűlés lépése (a nyilatkozat meghozatala, és annak következményei) miatt egyébként per van folyamatban, melyről itt olvashatsz.
Három közérdekű adatigénylési ügyben is nyertünk a közelmúltban. A Budapesti Közlekedési Központot (BKK) és a Magyar Orvosi Kamarát (MOK) is arra kötelezték a bíróságok, hogy ingyen adják ki a kért adatokat ügyfeleinknek, a katonai eszközök értékesítével is foglalkozó HM Arzenál Zrt.-nek pedig előírták, hogy árulja el, milyen feltételek mellett adtak el állományból kivont (hatástalanított) harci helikoptereket. A bíróságok mindhárom esetben a közérdekű adatok megszerzését mások számára is megkönnyítő döntést hoztak.
Ügyfelünket, egy helyi bloggert két kritikus posztja miatt perelte be a bicskei önkormányzat összesen egy millió forint kártérítésre. Az önkormányzat szerint a posztok sértették a város jó hírnevét. A bíróság most megállápította, hogy erről nem volt szó, a blogger csak elmondta a véleményét a város két intézkedéséről. Ez sem bántó, sem sértő nem volt, így pedig a kritikus megjegyzéseket egy önkormányzatnak tűrnie kell.
Néhány hete telefonált hozzánk egy srác vidékről. Fogorvoshoz kellett mennie, és amikor be akart jelentkezni, közölték vele, hogy nem látják el. Az asszisztensnek ugyanis elmondta, hogy HIV-vel él. Ezért nem akarták fogadni. Tőlünk azt szerette volna megtudni, hogy ez rendjén van-e, mi pedig elmondtuk neki, hogy nagyon nincs rendjén. Az egészségügyi törvény szerint megilleti az ellátás, ugyanúgy, mint bárki mást. Most kaptuk a hírt, hogy hivatalosan is változtattak a szabályokon: remélhetjük, hogy ez a srác volt az utolsó, akit jogellenesen nem láttak el.
Fizikai és mentális bántalmazás után került a vádlottak padjára állami gondozott ügyfelünk, Norbert. Az állami gondoskodás ahelyett, hogy biztonságot nyújtott volna számára, megalázó, kiszolgáltatott helyzetekbe hozta őt. Norbert nem hagyta annyiban a vele szemben elkövetett visszaéléseket, de szókimondása miatt végül a bíróságon találta magát.
A korrupciót leleplező információ értéke a legtöbb esetben nagyon gyorsan csökken. A közérdekű adatok nyilvánosságát biztosító szabályok ezért határoznak meg rövid határidőket és soron kívüli bírósági eljárást jogvita esetére. A törvény mégis lehetővé teszi az időhúzást, és bár az információ avul, van az a dokumentum, amiért három évig is érdemes pereskedni. Ma egy ilyet adott ki a Miniszterelnökség.
A véleménynyilvánítás szabadsága győzedelmeskedett a tokaji bor becsülete felett, mondta ki hétfői döntésében a Kúria is. A legfőbb bírói testület a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélete után az Uj Péter jogi képviseletét ellátó TASZ, illetve a legfőbb ügyész indítványaira végzett felülvizsgálatot a mára híressé vált szaros cikk ügyében.Még egyszer, talán utoljára idézzük fel a több mint négy évig elhúzódott ügy eseményeit. Történt, hogy Uj Péter 2008. január 1-én a Népszabadságban publicisztikát közölt Kincskereső címmel, amiben azt találta mondani, hogy a Tokaj Kereskedőház olcsó bora szar, ráadásul a bor állami támogatását is kritizálni merészelte.