Őfelsége rendőrségét, úgy tűnik, igen könnyű zavarba hozni – a NER-t pedig egy szem polgár is könnyedén meghekkelheti. Idén március 15-én ugyanis nemcsak a kormány és hívei fognak ünnepelni a Nemzeti Múzeum előtt: a rendőrség nem tudta megakadályozni, hogy a kormány kritikusai tüntetést szervezzenek ugyanoda.
Történt, hogy a kormány grandiózus tervekkel készült az idei március 15-i ünnepre: miniszterelnöki beszéd a Nemzeti Múzeumnál, ahogy az lenni szokott, lovas felvonulás, katonazenekar, 40-50000 ember, a teljes Múzeum körút igénybe vétele. Volt már használati megállapodás a főváros és a kormányzati rendezvényszervező közt, közterület-használati hozzájárulás a kerületi önkormányzattól, program, kordonozási terv, készülődés. Honfitársunk azonban gondolt egyet, és mivel a fenti tervekről nyilvános információt nem talált, kijelentvén, hogy az ünnep nemcsak a kormányé, bejelentett egy nem-hivatalos, nem-kormányzati rendezvényt ugyanakkorra és ugyanoda. A főváros rendőrsége ettől annyira lefagyott, hogy érdemi vizsgálat nélkül elutasította a bejelentést: se tudomásul nem vette, se meg nem tiltotta. Az indoklás forradalmi: nem fér el annyi ember a körúton, vélhetően zavarná az állami ünnepséget, határidőn belül nem lehet megállapítani tiltó okot, a bejelentésben foglalt tényállás fiktív – mindez pedig „kétséget kizáróan megállapítható”, „mindenki számára felismerhető”, „ésszerűségi alapú jogértelmezés”.
Az biztos, hogy a törvényekbe nem tudott kapaszkodni a rendőrség. A gyülekezési törvény szigorúan és szűken határozza meg az előzetes tiltási okokat. A tiltási okokról a rendőrségnek minden esetben érdemi, szükségességi és arányossági mérlegelést kell lefolytatnia. Amennyiben pedig tiltóok nem áll fenn, a rendőrség kötelessége biztosítani a rendezvényt – ha több is van egy időben, egy helyen, akkor mindet. Ez a törvény. (Ha valaki itt azzal érvelne, hogy ötvenezer ember mellett tízezer másik tüntetését tényleg elég nehéz biztosítani, az gondoljon arra, hogy mivel kellene szembenéznie a rendőrségnek akkor, ha vadonatúj futballstadionjaink történetesen tömve lennének, és az ellenfelek szurkolótáborait kellene a rendőrségnek elválasztani egymástól, és biztosítani a békés fel- és levonulásukat.)
Szerencsére a felülvizsgálatot végző bíróság észnél volt, és nem vette be a lehetetlenségre való hivatkozást, hiszen egyrészt nem fizikai lehetetlenségről van szó, másrészt az állítását a rendőrség semmilyen vizsgálattal nem támasztotta alá. A Bögös Fruzsina vezette bírói tanács komolyan vette az Alkotmánybíróság 3/2013. (II. 14.) AB határozatát is, mely szerint vizsgálni kell, hogy egy gyülekezési jogot korlátozó közterület-használati megállapodás jogszerűen jött-e létre, és indokolt volt-e annak megkötése (különös tekintettel arra, hogy a főváros rendelete szerint a politikai rendezvényekhez, mint amilyen a március 15-i ünnepség is, nem kell terület-használati engedély vagy megállapodás). Amennyiben az ilyen megállapodás nem indokolatlan (pl. nem „készletező” jellegű közterület-elvonás a célja), akkor a bíróságnak azt kell eldöntenie, hogy élvezhet-e a kizárólagosságot az ugyanazon a helyen és időben tartandó állami ünnepség a bejelentés szerinti rendezvényhez képest – egy állami érdek egy alapjoghoz képest. Döntésében pedig nem hagyhatja figyelmen kívül a bíróság azt, hogy a tüntetések a közterületeknek éppoly legitim használati módjai, mint amilyen legitim a közlekedés vagy az állami ünnepség megtartása, sem azt, hogy a Múzeum körútnak az 1848-as forradalomról való megemlékezés szempontjából különös kommunikatív funkciója van, így a forradalom emléknapján oda bejelentett gyülekezés nem váltható ki egyszerűen egy másik terület megjelölésével. (Hozzátehetjük még azt is, hogy a hivatalos állami ünnepség aznap a parlament előtt már korábban elkezdődik és annak legfontosabb szimbolikus eleme, Magyarország lobogójának katonai tiszteletadással történő felvonása, ott le is zajlik.)
A bíróság mindezek figyelembe vétele nyomán arra jutott, hogy a rendőrség indokai vagy gyöngék, vagy irrelevánsak, tiltó okot pedig bevallottan nem tudott azonosítni, ezért a határozatát hatályon kívül helyezte és zöld utat adott a bejelentett rendezvény megszervezésének. A döntés értelmében egy állami rendezvény nem élvez feltétlenül elsőbbséget egy másik ünnepség megtartásával szemben, mint ahogyan az utóbbinak a megtartása sem lehetetleníti el szükségképpen az állami ünnepséget. Jelen esetben a helyszínt, a Múzeum körút Nemzeti Múzeum előtti részét meg kell osztani az állami ünnep és a bejelentett rendezvény között, a rendőrségnek pedig az lesz a dolga, hogy mindkét rendezvény törvényes lefolyását biztosítsa. Ennek lehetetlenségét tényszerűen nem támasztotta alá, így a feladatot meg kell tudnia oldani. Március 15-én minden, ott ünneplő honpolgár jogait biztosítania kell, akármelyik rendezvényen is vesznek részt.
(A felülvizsgálati kérelem elkészítéséhez a TASZ jogsegély-szolgálata adott jogi tanácsokat. A rendőrség tiltó határozatát itt találja, a bíróság végzését pedig itt.)
Hegyi Szabolcs
gyülekezési jogi programvezető
foto: Fortepan, a Múzeum körút a Nemzeti Múzeum lépcsőjéről fotózva. 1952.