Aránytalan szigorral büntetné az ügyészség a TASZ ügyfelét, aki két évvel ezelőtt gázmaszkban tiltakozott az erdők tarvágása ellen egy budapesti tüntetésen. Az ő esete egyértelműen megmutatja, hogy a hasonló eljárásokkal a tüntetők kedvét próbálják elvenni a véleménynyilvánítástól.
A TASZ ügyfelének munkájára több mint húsz évig semmi panasz nem volt, de a minisztériumnak nem tetszett a Nagy Mártont ábrázoló mém. A bíróság ugyanakkor megállapította, hogy nem volt jogszerű a kirúgása, sőt többmilliós kártérítést is megítélt neki.
Tavaly óta Debrecen és Szeged mellett Pécsen is jelen vagyunk személyes jogsegélyszolgálatunkkal, a dunántúli városban rövidesen megnyitjuk első Budapesten kívüli állandó irodánkat is. Már most is számos érdeklődőnek nyújtottunk segítséget – azzal a céllal, hogy minél többen legyenek szerte az országban, akik kiállnak a saját és mások jogaiért, és ebben ne maradjanak magukra.
A jogsegélyszolgálatunkat többen megkeresték azzal, hogy lépjünk fel Niedermüller Péter fehér heteroszexuális férfiakra és nőkre tett kijelentésével szemben, mert az szerintük kirekesztés, rasszizmus.
Történetünk során mindig alapvető volt számunkra, hogy nem annak alapján döntjük el, kinek nyújtunk jogsegélyt, hogy egyetértünk-e a céljaival. Ez azokra is vonatkozik, akik tüntetéseken nyilvánítottak véleményt – bármi is legyen az a vélemény. Vannak, akik hajlamosak saját politikai nézeteik alapján megítélni tevékenységünket: így fordulhat elő, hogy a mai napig megkapjuk bármilyen téma kapcsán, hogy hol voltunk 2006-ban.
12 különböző témával foglalkozunk ma, de honnan indult Magyarország vezető emberi jogi szervezete? Hogyan jutottak oda jogászok a ‘90-es években, hogy létre kell hozni egy jogvédő szervezetet? Mi alapján dőlt el, hogy milyen témákkal foglalkozzanak az induláskor, és hogyan bővültek a témáink? Mára nagyon sok mindennel foglalkozunk, de a fő cél a kezdetek óta nem változott: az állampolgárok önrendelkezési jogának védelme, az egyenlõ bánásmód elvének betartatása és az állampolgárok jogtudatosítása.
2019-ben ünnepljük 25. születésnapunkat. Ennek alkalmából felelevenítjük a kezdeteket, illetve az elmúlt évek meghatározó pereit, fordulópontjait, eseményeit. A visszatekintés fontos eleme a múlthoz való visszanyúlás, a szervezet létrejöttét megelőző események felidézése. Jelen esetben a Független Jogvédő Szolgálat egy 1988-as felhívásának szövege, melyet ha végig olvasunk, egyértelmű képet kapunk arról, milyen nehézségekkel küzdöttek még a ‘80-as évek végén is az állampolgárok.
Az elmúlt három napban több tucatnyian kerestek minket azzal, hogy megkapták a rendőrség határozatát a 2018. december 13-i tüntetés miatt. A tüntetőket a rendőrség a közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése miatt sújtja szabálysértési bírsággal. Pedig minden érintett polgár jogszerűen élt a politikai szabadságjogával, amikor a bejelentett tüntetésen és az azt követően kialakult spontán tüntetésen az úttesten vonult.
Ezen a héten több alkalommal kerestek meg minket Szabad Egyetem tüntetést szervező diákok amiatt, hogy pontosan hogyan tiltakozhatnak a CEU elüldözése, bizonyos egyetemi szakok megszüntetése, a felsőoktatás privatizálása és általában az egyre kevesebbek számára elérhető és egyre inkább a világtól lemaradva teljesítő magyar felsőoktatással kapcsolatban. A tiltakozás november 24-e óta tart a Kossuth téren és a tervek szerint holnap este ér véget. Személyesen én is sok jogsegélyt nyújtottam a diákoknak, így meghívtak, hogy vegyek részt a tegnapi programokon. Rég érezetem ennyire jól magam bármilyen tiltakozó akción.
Az RTL Klub tegnapi híre szerint a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal körüzenetben korlátozta a nyilatkozást azután, hogy kiderült, hogy egy komáromi iskolában szégyenfalra tűzik a „renitens” diákok nevét. Már többször elismételtük, de sajnos ezúttal is aktuális: nem, egyetlen iskola, kórház, intézményfenntartó vagy igazgató sem tilthatja meg általánosságban a nyilatkozást. Nézzük, mit tehet a nyilatkozni vágyó közalkalmazott! Posztunkban jogi túlélőkészlet is található!
Ónodi Adél transznemű nő. Ez azt jelenti, hogy a születéskor kijelölt neme férfi, a nemi identitása és a nemi önkifejezése pedig nő. A transzneműség egy teljesen természetes emberi sajátosság. Adél egy vidéki városban nőtt fel, fiatal felnőttként került Budapestre, néhány hónapja Berlinben él. Szeptember elején Facebook-on halálosan megfenyegette egy férfi, aki abban a városban él, ahol ő felnőtt. Adél bátor volt és kiállt a jogaiért.
Közel egy hónapot kellett várni arra, hogy az EMMI intézkedési tervvel álljon elő a Mental Disability Advocacy Centre által a gödi Topházban feltárt embertelen helyzet megoldásával kapcsolatban. Egy hónap azonban nagyon hosszú idő, ha egyike vagy annak a többszáz fogyatékossággal élő embernek, aki az intézetben lakik.
Sára huszonhét éves. Rövidre nyírt, sötét haja van, kék szeme, gyöngyházszínűre festett körme, és váratlanul felvillanó, kedves mosolya. Nyáron eljegyzésre, aztán esküvőre készül, hiszen, ahogy fogalmaz, megtalálta „álmai pasiját”. Mégis, a TASZ ügyvédjének segítsége nélkül reménye sem lehetett volna rá, hogy valaha férjhez menjen. Sára ugyanis Down-szindrómás, és ha gondnokság alatt állna, ami rutinszerű eljárás a nagykorúvá vált fogyatékkal élőknél, akkor sok egyéb mellett azt a jogát sem gyakorolhatná, hogy maga döntse el, kivel és milyen formában szeretne együtt élni.
Manapság ritka sikerrel juttatták érvényre akaratukat a szülők az iskolában: az elmúlt hetekben számos iskola a szülők összefogásának köszönhetően nem került egyházi fenntartásba. Elsősorban budapesti sikerekről olvasni: a Deák Diák iskolát átvenni kívánó egyház a szülők zajos tiltakozását követve magától visszavonta az iskola átvételére irányuló szándékát. Zuglóban és Józsefvárosban az egyház kitartott, azonban a szülők szavazáson utasították el a fenntartóváltást a Városligeti Általános Iskolában és a Vajda Péter Ének-zenei Általános és Sportiskolában, az előbbi intézményben 627:3 arányban. Mi továbbra is kiállunk a szülők, tanulók tájékoztatása, döntési joga mellett.
Az utóbbi napokban zajló tüntetéshullám nyomán megugrott a TASZ-hoz érkező jogsegélyek száma, amelyek a gyülekezési jogot érintik. Az alábbiakban a leggyakoribb, legjellemzőbb kérdéseket igyekszünk megválaszolni. Annak, aki rászánja az idejét és az energiáját a tiltakozásra, érdemes ezt, valamint további tájékoztató anyagainkat is elolvasnia, hogy tisztában legyen a tüntetéssel kapcsolatos jogaival, lehetőségeivel, felelősségével. A legfontosabb mégis az, hogy írd fel a forró vonalunk számát +36 30 7223356, ahol instant jogi segítséget kaphat az, akit tiltakozik vagy tiltakozna, vagy akit tiltakozása miatt hátrány ér.
Megígértük, hogy senkit nem hagyunk egyedül, aki él politikai szabadságjogaival, és másokkal együtt kinyilvánítja véleményét az utcákon. Ehhez tartjuk magunkat. Készítettünk egy rövid összeállítást a gyülekezési jog gyakorlásának törvényes kereteiről, amit ajánlunk a tüntetések szervezői és résztvevői figyelmébe. Emellett továbbra is készek vagyunk ingyenes jogi tanácsokkal és szükség esetén jogsegéllyel is támogatni titeket az ország egész területén. Forródrótót üzemeltünk be arra az esetre, ha azonnali segítséget szeretnétek kérni tőlünk. Ha tüntetni vagy tiltakozni mentek, ezt a telefonszámot írjátok fel a karotokra: 06 30 722 3356. Van, akinek korábban már hasznos volt, titeket is megnyugtathat.
A politika nem azonos azzal a posvánnyal, amit joggal gondolunk a pártpolitikáról. A politika saját ügyeink intézése: minden olyan rendszernek ez az alapja, ami az állampolgárok részvételét értéknek tekinti. Nincs is ennél erősebb érték: a vita előre visz, a másik eltiprása visszavet. Tehát a közügyek alakulásába mindenkinek bele lehet szólnia, és nem csak négy évente. Sőt, a távolságtartás a közügyektől egyre nagyobb felelőtlenség. Azoknak, akik az hitték, hogy ha ők távol tartják magukat a politikától, akkor majd az sem fog beleszólni az ő életükbe, végérvényesen rá kell jönniük, hogy ez nincs így.
A Kormány terve a közoktatás kiszervezése az egyházaknak egyre növekvő mértékben.A világnézetileg semleges oktatás biztosítása az állam kötelessége.Szülőként Te is tehetsz érte: mindig a szülők döntése is, hogy egy iskola egyházi fenntartásba kerül-e.Ha nem tetszik, hogy egyházi kézbe kerül az iskola, szervezkedj: lehet, hogy más szülőknek, tanulóknak sem tetszik, együtt pedig ti dönthettek! Ebben segít új 1x1-ünk.
Őfelsége rendőrségét, úgy tűnik, igen könnyű zavarba hozni – a NER-t pedig egy szem polgár is könnyedén meghekkelheti. Idén március 15-én ugyanis nemcsak a kormány és hívei fognak ünnepelni a Nemzeti Múzeum előtt: a rendőrség nem tudta megakadályozni, hogy a kormány kritikusai tüntetést szervezzenek ugyanoda.
Tüntethetnek, tiltakozhatnak a menedékkérők Magyarországon?Igen. A békés gyülekezés joga, a tiltakozás szabadsága mindenkit megillető emberi jog, állampolgárságtól függetlenül. E jog azokat a menedékkérőket is megilleti, akik szabálytalanul lépték át a magyar határt, vagy szabálytalanul hagyták el a gyűjtőpontot, befogadó-állomást. A gyülekezési szabadságot nem lehet felfüggeszteni még a „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben” sem.
A német kancellár budapesti látogatása napján a magyar hatóságok – nem először – durván megsértették a szabad gyülekezéshez való jogunkat. A kancellári vizitet megelőző napon a TEK „rajtaütésszerűen” elrendelte azoknak a területeknek a lezárását is, ahol a törvény szerint demonstrálhattunk volna, a rendőrség pedig ignorálta a jogot azzal, hogy utólagosan tiltotta meg a rendezvény bejelentés szerinti megtartását.
Hát de. Domonkos esete a legjobb példa, akinek a védelmét a TASZ ügyvédje látta el.