Az október 23-i állami ünnepségre nem engedték be Juhász Pétert, az EGYÜTT politikusát. 2014. július 5-én Orosz Mihály Zoltán érpataki polgármester nagyjából ugyanott, a Kossuth téren próbált sikertelenül csatlakozni a Budapest Pride felvonuláshoz, de a rendezők neki sem hagyták ezt. Első látásra hasonlít a két eset: egy-egy megosztó személyiséget nem engedtek be rendezők – a rendőrség tétlenkedése mellett – a Kossuth téren egy olyan rendezvényre, amellyel szemben ők ott tudhatóan a nemtetszésüket szerették volna kifejezni. Mindketten a véleménynyilvánítási szabadságukkal szerettek volna élni. Csakhogy míg Orosz Mihály Zoltánt jogszerűen tartották távol, Juhász Pétert – az általunk ismert információk alapján – nem. Orosz jogai nem sérültek, Juhászt viszont súlyos jogsérelem érte. Miért e különbség?
A Budapest Pride a gyülekezési szabadság védelmét elvező rendezvény volt, az október 23-i ünnepség viszont egy állami rendezvény. Mindkét rendezvényen indokolt lehet biztonsági emberek foglalkoztatása, szükséges lehet például a veszélyes tárgyakat ellenőrizni, hiszen a rendezvény szervezője felelősséggel tartozik a saját rendezvénye biztonságáért. Akik a felhívására ellátogatnak oda, azokat – akár a rendőrség segítségével – meg kell védenie a biztonságukat fenyegető elemektől. A biztonsági ellenőrzés tehát indokolt lehet. A résztvevők szűrése a véleményük alapján azonban már különbözhet aszerint, hogy milyen rendezvényről van szó.
Az állami ünnepséget a kormány az egész országnak, vagyis a teljes közösségnek és a teljes közösség nevében szervezte. Az ünnepség mindenkinek szólt, ahogy az állam is mindenki állama, nemcsak azé, aki a kormánnyal egy politikai véleményen van. Az ünnepség sem privát buli, ahova csak a barátok hivatalosak. Nem is a gyülekezési szabadság alapján szerveződik, az ünneplés egy állami program. A jogban ez például azzal a következménnyel jár, hogy az ilyen rendezvény az egyenlő bánásmódról szóló törvény hatálya alá tartozik, így a kormány, és megbízása alapján a biztonsági beengedő emberek sem hivatkozhatnak a gyülekezési törvény biztosította szabadságukra a résztvevők megválogatása körében. A Budapest Pride ezzel szemben a gyülekezési szabadság gyakorlása körében szervezett rendezvény volt: aki másokkal együtt szeretné közterületen kifejezni politikai véleményét, és erre egy politikai rendezvényt szervez, annak e szabadsága alapján joga van ahhoz is, hogy meghatározza a saját rendezvénye tartalmát Nem kell eltűrnie a saját rendezvényén – legfeljebb mellette, a rendezvény közelében, ellentüntetőként – a vele egyet nem értőket: ellentétben a polgárokkal szemben kötelezően semleges kormánnyal, ők a más véleményen lévőket távol tarthatják maguktól.
Az állam viszont ilyet nem tehet, legfeljebb a polgárt tartóztathatja fel, aki erőszakoskodik vagy másokat veszélyeztető módon viselkedik. Az állam nem válogathat polgárai között, különösen nem az alapján, hogy ki ért egyet a kormánnyal és ki nem. Az pedig, hogy az ellenvéleménye kinyilvánításában azért kellene egy polgárt korlátozni, mert az véleménye a kormánnyal szimpatizáló tömegek heves reakciója miatt biztonsági kockázatot jelent, álságos érvelés, hiszen éppen azt korlátozná szabadságában, akit állítólag meg akar védeni, az erőszakoskodókat pedig békén hagyná, holott velük szemben kellene fellépnie.
Hasonló ügyben a TASZ már járt sikerrel bíróságon, véletlenül éppen Orosz Mihály Zoltán ellen, aki maga akart egy önkormányzati rendezvénytől távol tartani egy helyi lakost és egy újságírót. A Nyíregyházi Törvényszék ítélete szerint a polgármester politikai véleménye miatt diszkriminált, amikor 2013. február 9-én rendőrökkel vezetetett ki két embert az önkormányzat által szervezett nyilvános rendezvényről, amelyet a „becsület napja” alkalmából tartottak. A rendezvényt a polgármester az önkormányzat nevében eljárva szervezte meg, a helyszín a helyi általános iskola volt. A rendezvényre ellátogatott Szőllősi Gábor, érpataki lakos, egyben a TASZ akkori munkatársa, valamint Tódor János újságíró. Amikor a polgármester meglátta őket a közönség soraiban, verbálisan rájuk támadt, vélt liberális nézeteik miatt pocskondiázta és nemkívánatos személyeknek nevezte őket, majd rendőrt hívott. A rendőrség annak ellenére kivezette Szőllősit és Tódort, hogy rendzavarásra a polgármester állításán kívül semmilyen jel nem utalt. A TASZ hátrányos megkülönböztetés miatt beperelte az érpataki polgármestert és önkormányzatot. A Nyíregyházi Törvényszék nagy részben helyt adott a keresetnek azzal, hogy a polgármester által elkövetett személyiségi jogsértésért jogilag az önkormányzat felel. Orosz Mihály Zoltánról a bíróság minden kétséget kizáróan megállapította, hogy kizárólag azért távolíttatta el az önkormányzati rendezvényről Szőllősit és Tódort, mert az övétől eltérő politikai nézeteket vallanak.
A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítélete szerint pedig jogellenesen járt el a rendőrség, amikor Tódor Jánost és Szőllősi Gábort kivezette az önkormányzati rendezvényről. A két kivezetett ugyanis nem adott okot a rendőrségi fellépésre: a rendőrök csak azért jártak el velük szemben, mert a polgármester nemkívánatos személynek nevezte őket, akinek politikai nézetei miatt nincs helye a rendezvényen. Az Országos Rendőrfőkapitány korábban úgy határozott, hogy a rendőri fellépés indokolt volt, mert a polgármester bejelentése alapján joggal következtethettek arra, hogy a kialakult helyzet a közrendet és a közbiztonságot veszélyezteti. Ezzel szemben az ítélet kimondta, hogy a rendőrségi határozat jogszabálysértő volt.
Az, hogy Juhász Pétert nem rendőrök, hanem a kormányzat megbízásából egy biztonsági cég korlátozta a véleménynyilvánítási szabadságában, a rendőrség tétlenkedése mellett, nem változtat a jogsértés tényén. A kormány megbízásából tevékenykedő biztonsági cégnek sincs joga más szabadságát így korlátozni, a rendőrségnek pedig kötelessége lett volna a sérelmet szenvedett polgár jogait megvédeni a biztonságiakkal szemben. Ez most nyilván elmaradt.
Szabó Máté Dániel
A kép forrása: 444.hu